Márton Áron Főgimnázium

A Márton Áron Főgimnázium (korábban: Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium) Csíkszereda legimpozánsabb épülete, a Szék útja és a hajdani Rákóczi utca (ma Márton Áron utca) találkozásának közelében található, szecessziós stílusban épült 1909 és 1911 között.

Márton Áron Főgimnázium (Marci)
Márton Áron Főgimnázium
Névadó	Márton Áron (ember)
Hely	Románia, Csíkszereda
Korábbi nevei	Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium
Típus	gimnázium
Műemlékvédelmi besorolás	műemlék
Oktatók száma	kb. 50 tanár
Tanulólétszám	690 fő
Igazgató	Dr. Markó Ilona
Elérhetőség
Cím	Márton Áron utca 80.
Elhelyezkedése
Márton Áron Főgimnázium Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 22′ 03″, k. h. 25° 48′ 25″46.3675, 25.806944444444
A Márton Áron Főgimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Márton Áron Főgimnázium témájú médiaállományokat.

Története

A mai iskola elődje a 17. század közepe táján a ferences szerzetesek által alapított Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium. A csíksomlyói iskolai oktatás kezdeteit újabban a kutatók közvetett bizonyítékok alapján a 16. század végére teszik, a 17. század első feléből, 1626-ból már az iskola újjászervezéséről van írásos dokumentum. A gimnázium 1911-ig működött Csíksomlyón.

A 19. század utolsó évtizedeiben Csíkban egyre gyakrabban vitatták a gimnáziumnak Csíksomlyóról Csíkszeredába való költöztetésének kérdését. Az áthelyezést először Kuncz Elek (Kuncz Aladár édesapja) kolozsvári tankerületi főigazgató vetette fel. A költözés támogatói azzal érveltek, hogy Csíksomlyón hiányoznak a korszerű tantermek, egészségügyi feltételek és szertárak, rajzterem és tornaterem. A döntést hosszas vita előzte meg, a csíkiak két táborra szakadtak, az ellenzőkre és a támogatókra.

A Csíki Lapok 1896. augusztus 5-i számában az áthelyezés ellenzőinek egyik lelkes híve így érvelt Csíksomlyó mellett: „Érdemes lesz-e Somlyónak kitűnő borvizét, jó levegőjét, közeli erdejét és sétára alkalmas helyeit, a csendes falut Szeredának rossz vizével, a mocsaras vidék levegőjével, a vásári vagy pedig az országúti szekerek okozta zajjal felcserélni? Vagy talán már fiaink egészsége nem ér annyit?”

Az áttelepítés körüli vita évekig zajlott, a küzdelem egyre fokozódott. 1896-ban a megye 100 000 koronát szavazott meg az áttelepítésre, azonban konkrét tárgyalásokra csak 1900-ban került sor, ezeket Majláth Gusztáv Károly, Erdély püspöke vezette. Végül a változást meghozó tárgyalás 1905. április 26-án és 27-én folyt le, melyen a város úgy döntött, hogy a Szék útja és a Rákóczi-út sarkán levő „Nagymart” Barancs-dűlőjének 10 holdnyi területét vásárolja meg és adja át építés céljára.

A kor elvárásainak megfelelő iskolaépület első tervvázlatának és költségvetésének elkészítésére Alpár Ignác műépítészt kérték fel.

Az építéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó tárgyalások csak az 1907. május 25-i megyei közgyűlésen jutottak határozati formába.

A végső terveket Pápai Sándor műszaki tanácsos és mérnök készítette el, melyeknek tervezett költségvetése meghaladta a 850 000 koronát, míg a státusnak csak az államtól és a megyétől megszavazott 380 000 korona állt rendelkezésre. A hiányzó összeget szintén állami és megyei támogatásból valamint a csíksomlyói volt iskolaépület árából fedezték. 1909. március 22-én megtartották a hatósági szemlét, 29-én pedig megtörtént az első kapavágás. A munkálatok olyan ütemben haladtak, hogy 1909. május 27-én sor kerülhetett az ünnepélyes alapkőletételre, melyen a megye és a város tisztikara, az építő bizottság tagjai, nagyszámú érdeklődő közönség, az ifjúság és a munkások vettek részt. Az alapkőbe, melyet a gimnázium főbejáratától 7 méternyire az első kiszögellés sarkánál helyeztek el, a gimnázium négy értesítőjét (évkönyvét), a püspök által aláírt ünnepi beszédet, és pénzérmeket helyeztek el.

1911. június 5-én gróf Majláth Gusztáv Károly, Erdély püspöke szentelte fel a gimnázium új épületét, nagy avatóünnepség keretében.

A főgimnáziumhoz szimmetrikusan két szárny épült, a jobb szárnyban a szeminárium, a bal szárnyban pedig az internátus kapott helyet. Az új iskola bentlakása 12 hálószobával, 8 tanulószobával, zeneteremmel, klubhelyiséggel, ruhatárral, 6 mosdóval, zuhannyal, kádfürdővel, ebédlőteremmel, a bentlakásra felügyelő tanárok lakásaival és betegszobával is rendelkezett. A teraszozási munkálatok elvégzése, az előtér fásítása, az építkezés nyomainak eltüntetése után kellemes környezetben, kényelmes körülmények között zajlott az oktatás.

Az első világháború kitörése azonban alaposan megbolygatta a hagyományos életrendet. Több tanárnak és sok tanulónak hadba kellett vonulnia. 1914-1916 között az épület egy részét lefoglalták és katonai kórházzá alakították, az 1916-1917-es tanévben a tanítás szünetelt. A háborút követő évek megpróbáltatásainak ellenére az intézet megszakítás nélkül betöltötte hivatását.

Az első világháború után az épületbe költözött az elemi iskola, 1923-31, illetve 1941-42 között a tanítóképző is.

A tanítóképző elköltözése után, mely a bal szárnyat, az internátus helyét foglalta el, az internátust és a szemináriumot összevonták, és egy egységes bentlakást alakítottak ki a két szárnyban, mely azonban az iskolától továbbra is függetlenül, külön igazgatóság felügyelete alatt működött.

A gimnázium 1931-ben kiadott tájékoztatójában a következő leírás szerepel:

„A főgimnázium középső részét díszes kápolna foglalja el, háttérben pedig, de az épülettel összeforrva épült fel a tornaterem, mely állandó színpadával egyúttal dísztermül is szolgál. (…) A főgimnáziummal kapcsolatos nevelőintézet mintegy 200 bentlakó növendék befogadására alkalmas, felszerelése is teljesen modern. A II. emeleten vannak elhelyezve (…) a hálószobák. (…) Külön mosdóhelyiségekben Fayance mosdókkal felszerelve végzik a növendékek a mosdást. Az I. emeleten vannak a tanulószobák, külön téli kápolna, modernül felszerelt játékterem és társalgó. A földszinten a 200 növendéket befogadó ebédlő foglal helyet, míg a souterrainban nyert elhelyezést a hideg és meleg fürdő, ahol kádak, nagy medence, hideg és meleg zuhanyok állnak a növendékek rendelkezésére. Az egész intézetnek saját vízvezetéke van.”

A második világháború alatt a hadsereg ismét kórháznak és irodahelyiségeknek foglalta le az épületet. A bentlakó tanulók számára a tornatermet és a rajztermet rendezték be hálónak. Az 1943-1944-es tanév csak novemberben kezdődött és április 1-jén már be is fejeződött. Az átvonuló front az épületben található felszerelésekben is hatalmas veszteségeket okozott.

Mind az iskolát, mind pedig a bentlakást az 1948-as tanügyi reformig nagyrészt alapítványi támogatásból tartották fenn.

Az 1948-as év a csíkszeredai római katolikus főgimnázium életében is gyökeres fordulatot jelentett, a romániai tanügyi reform életbe léptetésével az ország valamennyi iskolája állami tulajdonba és állami irányítás alá került. Három és fél évszázad után a csíkszeredai főgimnázium is állami iskolává vált, az első intézkedés az iskola kápolnájának felszámolása és díszteremmé alakítása volt. A kápolna három óriási méretű vitrail-át - amelyek Szent Istvánt, Szent Imrét és a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolták - eltávolították. A főbejárat előterében és a bentlakás bejáratánál található márványtáblákat, amelyekre az építtetők nevei és az építés ideje volt bevésve, eltávolították, Majláth Gusztáv Károly római katolikus püspök mellszobrával együtt. Az iskola híres könyvtárát kiselejtezték, a könyveket, folyóiratokat vagy zárolták, vagy megsemmisítették. Az iskolában működő egyesületeket, a Mária Kongregációt és a cserkészcsapatot betiltották.

1948 után az iskola különböző neveket viselt: Magyar Vegyes Líceum, Vegyes Gimnázium, Csíkszeredai Középiskola, Reál-Humán Líceum, Matematika Fizika Líceum. Az 1960-1961-es tanévtől kezdődően az iskolában román nyelvű tagozatot létesítettek, a csíkszeredai 1-es számú román tannyelvű általános iskola és a líceum egyesítésével.

Az 1989-1990-es tanévben kezdődhetett újabb fejezet az iskola életében, az 1989 decemberében bekövetkezett változások után.

Márton Áron fiatalkori arcképe. 1919 áprilisában részt vett a székely hadosztály tiszai hadműveleteiben, amiért hadifogolyként rövid időre a brassói Fellegvárba zárták. 1920. október 11-én, jelentkezett a Gyulafehérvári Papneveldébe

Az egykori katolikus gimnázium épületében ma két oktatási intézmény is működik:

Csíkszereda állami működtetésű középiskolája a Márton Áron Főgimnázium. 1990. május 25-én került sor az iskola névadó ünnepségére, Csíkszereda legjelentősebb magyar tannyelvű középiskolája egykori diákja, Márton Áron püspök nevét vette fel. 1992-től kezdve, a régi hagyományt felújítva - az iskola minden évben megjelenteti az előző tanévre vonatkozó Évkönyvét. Az utóbbi évek iskolatörténetének legfontosabb forrásai az Évkönyvek.

1991 óta ebben az épületben kapott helyet a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, amely a főgimnázium 1940-44 közötti megnevezését vette fel.

A gimnázium napjainkban is Csíkszereda és Csík egyik legszebb épülete, megjelenésében érvényesülnek a 19-20. század fordulóján hódító szecesszió gazdag magyaros majolikaelemei.

A gimnázium kápolnája 2008-ban visszanyerte patinája egy részét azáltal, hogy elkészültek új festett üvegablakai. A régi vitrailok töredékei, valamint a hajdani diákok visszaemlékezései alapján Nagy Ödön és Vorzsák Gyula művészek készítették el az új vitrailokat, amelyeknek magassága 3,25, illetve 2,80 méter. Az alkotók teljesen új vitrailt készítettek, amely színvilágában újszerű, a monumentalitásra törekszik. A három nagyméretű ablak önállóan is egy-egy jelenetet ábrázol, ugyanakkor összeköti őket a középsőn megjelenő, Máriát körülvevő fénysugár. A Márton Áron Gimnázium főbejárata feletti középső üvegablak Máriát ábrázolja, karján Jézussal. Jobboldalt a koronát Máriának felajánló Szent István alakja, míg a bal oldali ablakon Szent Imre, a liliomos herceg látható.

2015-2016-os tanévben a neve átmódosult Márton Áron Gimnázium névről Márton Áron Főgimnázium névre.

Szobrok, emléktáblák

A gimnázium épülete előtt 1997. május 31-én bensőséges ünnepély keretében leplezték le a névadó Márton Áron püspök (1896-1980) mellszobrát. Az iskola egykori diákjának, dr. Gaál Zakariásnak köszönhető a szobor felállítása, aki önzetlenül állta a költségeket.

1999. június 24-én gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspöknek (1864-1940), az iskola építtetőjének, jótevőjének mellszobrát avatták fel (az egykori tanítvány, Ambrus Zoltán költségén). Mindkét szobor Bodó Levente szentegyházi szobrászművész alkotása.

Az iskola előcsarnokában tíz márványtábla hirdeti a hajdani jeles tanárok és tanítványok emlékezetét. 1990. május 25-én, a névadó ünnepség alkalmával emléktáblát avattak Márton Áron és Majláth Gusztáv Károly püspökök, Gábor Áron (1814-1849) 1848-as hős, ágyúöntő, Kájoni János (1629-1687) ferencrendi szerzetes, polihisztor emlékére. További emléktáblákat avattak ünnepi megemlékezések vagy tudományos ülésszakok keretében:

• 1993. március 4. Domokos Pál Péter (1901–1992) néprajztudós emlékére;
• 1993. november 4. Venczel József (1913–1972) szociológus emlékére;
• 1994. május 6. Ábrahám Ambrus (1893–1989) biológus, akadémikus emlékére;
• 1995. március 17. Pataki József (1908–1993) történész emlékére;
• 1997. február 27. Szentkatolnai Bálint Gábor (1844–1913) nyelvész emlékére;
• 1999. április 30. Szőkefalvi Nagy Gyula (1887–1954) matematikus emlékére.

Az intézmény igazgatói

1851-1911 között:

1911-től:

• 1911-1926 Kassai Lajos
• 1926-1928 Dr. Jénáki Ferenc
• 1928-1941 Papp János
• 1941 Albert Vilmos
• 1941-1944 Dr. Pataki József
• 1944-1945 Borcsa Gergely
• 1945-1948 Papp János
• 1948-1950 Karácsony Zakariás
• 1950-1953 Kovács Irma
• 1953-1957 Perjesi Gyula
• 1957-1959 Bereck Lajos
• 1959-1966 Kristó András
• 1966-1979 Eigel Ernő
• 1979-1986 Pethő Ilona
• 1986 Gaál László
• 1987-1990 Csiszér Lajos
• 1990-1994 Eigel Ernő
• 1994-2000 Lászlófy Pál
• 2000-2023 Varga László
• 2023-tól Dr. Markó Ilona

Híres diákjai

A Főgimnázium híres diákjai Márton Áron gyulafehérvári püspök 1940-ben Barabási Albert László fizikus Fodor Sándor író

A Márton Áron Főgimnázium és jogelőd iskoláinak híres diákjai:

• Márton Áron gyulafehérvári püspök.
• Barabási Albert László fizikus, egyetemi tanár.
• Fodor Sándor író, műfordító.
• Venczel József társadalomkutató, egyetemi tanár, közíró.
• Bálint Lajos gyulafehérvári érsek.
• Kristó András geológus, tanár, földrajzi szakíró, gimnáziumi igazgató.
• Pál László matematikus.
• Borboly Csaba politikus, közéleti személyiség.
• Korodi Attila politikus, közéleti személyiség.
• Ráduly Róbert Kálmán mérnök, közgazdász, politikus, Csíkszereda volt polgármestere.
• Salamon Júlia matematikus, egyetemi tanár.
• Hankó János grafikus.
• Kozán Imre agrármérnök, mezőgazdasági szakíró.
• Léstyán Ferenc katolikus pap, egyházi író, egyháztörténész.
• Szopos Sándor festőművész, grafikus.
• Orbán István tisztviselő, '56-os kivégzett romániai forradalmár.
• Buzás Gerő katolikus pap, író.
• Veégh Sándor irodalomtörténész, bibliográfus, egyetemi oktató.
• Minier Albert jogász, közgazdász, újságíró.
• Élthes Gyula szerkesztő, jogtudományi szakíró, egyetemi tanár.
• Szántó Árpád fizikus, fizikai szakíró, egyetemi oktató.
• Száva János Zoltán orvos, orvosi szakíró, egyetemi tanár.
• Kajtsa Ferenc költő.
• Szabó Dömjén katolikus egyházi író.

A tanulók díjazása

A ballagási ünnepségeken az egyes tantárgyakból a négy középiskolai év alatt legjobban teljesítő végzős diákok különböző díjakban részesülnek. Ezek az iskolához kötődő magánszemélyek által létrehozott alapítványi díjak:

• Dr. Dajbukát Gergely-emlékdíj (magyar irodalom)
• Szabó Judit-emlékdíj (kémia)
• Erdélyi Márta-emlékdíj (biológia)
• Barabási Albert László-díj (fizika)
• Bálint Gábor-díj (társadalomtudományok)
• Csiszér Lajos-díj (természettudományok)
• Csiszér Adél-emlékdíj (nyelvek)
• Ujfalusi-díj (fizika/számítástechnika)
• Pro Informatika-díj (informatika) - alapítója dr. Gál Zoltán
• Pietas et Literae-díj (keresztény hit és profán tudományok párbeszédéért) a csíkszeredai Piarista Tanulmányi Ház részéről
• Nagy Rezső-emlékdíj (sport)
• Dr. Gaál Zakariás-emlékdíj (matematika/informatika)
• egyéb, más személyek és intézmények részéről kiosztott díjak

A tanévzáró ünnepségeken a nem végzős diákok számára három díj van fenntartva:

• Boga Lajos-emlékdíj (földrajz és biológia)
• Boga László-emlékdíj (zene és képzőművészet)
• Eigel Ernő-díj (matematika)

Források

• Antal Imre: „Tisztesség adassék”. Lapok a csíkszeredai Római katolikus Főgimnázium történetéből. Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 1994.
• Az erdélyi róm. kath. státus csíkszeredai főgimnáziumának értesítője az 1910—1911-ik iskolai évről. Csíkszereda, Szvoboda Miklós könyvnyomdája, 1911.
• Máthé Zoltán, Mihály Zita: Márton Áron Gimnázium. In: Csíkszeredai Panoráma 2. (2002. január) 1. szám
• Miklós József: Csíki Lexikon. Csíkszereda, Pro-print, 2004.
• Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Typografika kiadó, Békéscsaba, 2007.
• A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium évkönyve a 2017-2018-as tanévről. Csíkszereda, 2019.
• A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium évkönyve a 2018-2019-es tanévről. Csíkszereda, 2020.

Külső hivatkozások

• A Márton Áron Gimnázium weboldala