Második Wekerle-kormány

Wekerle Sándor második kormánya Magyarországon (1906–1910)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 3.

A második Wekerle-kormány 1906. április 8-ától 1910. január 17-ig volt hivatalban. A Szabadelvű Párt, mely jogelődét, a Deák-pártot is tekintve a kiegyezés óta az összes országgyűlési választást megnyerte, az 1905-ös választásokon történelmi vereséget szenvedett. A győztes, a 67-es elveket és eredményeket többségében élesen elvető, Ausztria és Magyarország között csak a perszonáluniót fenntartani hajlandó, a választásokra egységbe tömörült ellenzéki pártok, az ún. Szövetkezett Ellenzék komolyan fenyegetett az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésével.

Második Wekerle-kormány
(1906. április 8.1910. január 17.)
Időhossz3 év, 9 hónap
KormányfőWekerle Sándor (miniszterelnökként)
ÁllamfőI. Ferenc József (magyar királyként)
Államformakirályság

PártokOrszágos Alkotmánypárt
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Katolikus Néppárt
Előző kormány
Következő kormány
Fejérváry-kormány
Második Khuen-Héderváry-kormány

Története

szerkesztés

1905. június 18-án Ferenc József, a birodalom széthullásától tartva, a választási eredményeket negligálva a hozzá és a dualizmus rendszeréhez hű báró Fejérváry Géza táborszernagyot, a magyar királyi darabont testőrség kapitányát nevezte ki miniszterelnökké, átmeneti jelleggel. A parlamenten kívüliekből szervezett „darabontkormány” gyakorlatilag közutálatnak örvendett, az ellenzék által szervezett „nemzeti ellenállás” pedig cselekvésképtelenné tette. Az ekkor tetőpontjára hágó 1905-1906-os belpolitikai válságot végül az udvarral kötött titkos paktum oldotta fel, melyben a győztes ellenzék gyakorlatilag a programját volt kénytelen feladni, valamint elfogadni Wekerle Sándort miniszterelnöknek.

Az újonnan kinevezett kormány az 1906-os választásokon megerősítést nyert. A Koalíció belső ellentétei, programjának kényszerű feladása, valamint sorozatos hibái pozícióiban szinte a kezdetektől fogva olyannyira meggyengítették, hogy sem az önálló Magyar Nemzeti Bank felállítását, sem más, a paktumban nem szereplő, tehát az udvar által nem „tiltott” célkitűzéseit sem sikerült elérnie.

A Tisza István vezetésével újjászervezett Szabadelvű Párt, immáron Nemzeti Munkapárt néven az 1910-es választásokra felbomlott egykori „szövetkezett ellenzék” felett kiütéses győzelmet aratott, a parlamenti mandátumok több, mint 60%-át bezsebelve.

A kormány tagjai

szerkesztés
 
Wekerle Sándor
Név hivatal kezdete hivatal vége párt megjegyzés
Miniszterelnök és pénzügyminiszter
Wekerle Sándor 1906. április 8. 1910. január 17.
Alkotmánypárt
Belügyminiszter
ifj. Andrássy Gyula 1906. április 8. 1910. január 17.
Alkotmánypárt
Igazságügy-miniszter
Polónyi Géza 1906. április 8. 1907. február 2.
Függetlenségi Párt
Günther Antal 1907. február 2. 1909. szeptember 23.
Függetlenségi Párt
Wekerle Sándor 1909. szeptember 23. 1910. január 17.
Alkotmánypárt
Honvédelmi miniszter
Wekerle Sándor 1906. április 8. 1906. április 14.
Alkotmánypárt
miniszterelnökként egy hétig, ideiglenesen
Jekelfalussy Lajos 1906. április 14. 1910. január 17.
Alkotmánypárt
A király személye körüli miniszter
Zichy Aladár 1906. április 8. 1910. január 17.
Katolikus Néppárt
Vallás- és közoktatásügyi miniszter
Apponyi Albert 1906. április 8. 1910. január 17.
Függetlenségi Párt
Földmívelésügyi miniszter
Darányi Ignác 1906. április 8. 1910. január 17.
Alkotmánypárt
Kereskedelemügyi miniszter
Kossuth Ferenc 1906. április 8. 1910. január 17.
Függetlenségi Párt
Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter
Wekerle Sándor 1906. április 8. 1906. április 23.
Alkotmánypárt
miniszterelnökként két hétig, ideiglenesen
Josipovich Géza 1906. április 23. 1910. január 17.
Horvát Unionista Párt
  • Bölöny József: Magyarország kormányai, 1848–1992 (Akadémiai, 1992) 78. o. ISBN 963-05-6402-5