Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely
Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely Mátraverebély település határában található, ferencesek által vezetett katolikus búcsújáróhely, Mária-kegyhely a Váci egyházmegyében, amely a 2015-ben megújult szabadtéri misézőhellyel, zarándokházzal és a Szent László-forrás[2] vadregényes parkjával várja a magyar és külföldi zarándokokat.
Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely | |
Ferences rendi szentkúti kolostor a bazilikával | |
Település | Mátraverebély |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 00′ 00″, k. h. 19° 45′ 40″48.000000°N 19.761000°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 00″, k. h. 19° 45′ 40″48.000000°N 19.761000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A kegyhely fekvése
szerkesztésFöldrajzi
szerkesztésAz északkelet-magyarországi régióban, Nógrád vármegyében, a Cserhát keleti részén, a Hatvan és Salgótarján között húzódó 21-es főút közelében található, mintegy száz kilométerre Budapesttől. A 21-esről Mátraverebély külterületén kell letérni a 21 143-as útra, majd az abból körülbelül két kilométer után kiágazó, ugyancsak körülbelül két kilométeres hosszúságú 21 142-es út vezet a kegyhely zarándokparkolójáig.
Lokális
szerkesztésEgy völgy torkolatában, erdővel körülvett területen fekszik. A kegyhely öt területi egységre bontható.
- A legnagyobb területet felölelő tér egy minden oldalról emelkedővel körülvett katlanszerű tisztáson helyezkedik el. Itt találhatjuk a kutat, majd a tér másik oldalán lépcsőkkel övezve egy mesterséges barlangfülkéhez érkezhet a látogató.
- A Szentkúti Nagyboldogasszony-templom basilica minor kegytemplom.
- Ferences rendház
- A rendház előtti gyóntatóudvar
- A völgyben található Szent László-forrás és környezete, Szent László-szakadék, kálvária.
A kegyhelyet mai formájában az Almásy család építtette, amiről a falon elhelyezett felirat tanúskodik.
A kegyhely története
szerkesztésA Szentkútra egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000 óta a kegyszobrot[3] öltöztetik.[4] 2010 táján évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti Szent István-bazilika adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre.[5][6]
2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet: a felújítás során törekedtek az egységes építészeti arculatra, illetve környezetkímélő üzemeltetési technológiákat építettek ki. Megszépült a kegytemplom, a rendház, a templomkert, a szabadtéri misézőhely, a zarándokház, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, rendezték a szent kút környezetét. A megújult szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén Marko Ivan Rupnik, jezsuita teológus, mozaikművész készítette.[7] Az ünnepélyes átadáson Erdő Péter felszentelte a kültéri oltárt, s megáldotta az új létesítményeket.[8][9][10]
Legendák és csodák
szerkesztésA legenda szerint, Szent László a kunok ellen harcolt (1091), azonban az ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből.[11] A király bárdjával kiszélesítette, és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott – meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket.[12]
Ereklyék
szerkesztés- 2011-ben Szent II. János Pál pápa vérével átitatott textília ereklyével gazdagodott a kegyhely. Az ereklye emlékeztet a pápa merénylet kísérletre, amely fátimai Szűzanya ünnepén történt, és Vatikán összefüggésbe hozza a fátimai titkokkal. Az ereklye látható minden év február 2-án, július 1-jén és a Fátimában először megjelenő Szűzanya ünnepnapján május 13-án.
Galéria
szerkesztés-
Szentkúti római katolikus templom (Nagyboldogasszony) (6722. számú műemlék)
-
A Nagyboldogasszony kegytemplom
-
A kegytemplom
-
A kegyszobor
-
A bazilika mennyezeti freskója
-
A bazilika mennyezeti freskója
-
A bazilika színes üvegablaka
-
II. János Pál pápa ereklye
-
A főbejárat felett látható címerpajzsok
-
A forrás díszkútja
-
Grafika Jordánszky Elek könyvéből (1863)
-
A zarándokokat ülőhelyek, és kiépített körülmények fogadják
-
A szabadtéri oltár mozaik-részlete
-
A szabadtéri oltár mozaik-részlete
-
A szabadtéri oltár mozaik-részlete
-
A szabadtéri oltár mozaik-részlete
A búcsújáróhely látogatói
szerkesztés- Egyházmegyék katolikus hívői
- Ferences rend országos szervezetei
- Katolikus lelkiségi mozgalmak
- Katolikus iskolák
- Lovagrendek
- Határokon átívelő baráti közösségek
Hasznos parkolási tudnivalók a látogatáshoz
szerkesztésHúsvét és október 15. között, valamint a jelentősebb zarándoknapokon az év más időszakaiban is fizetős a parkolás a zarándokhelyen, tekintettel a látogatók nagy száma miatt szükséges szervezett parkoltatásra. Ennek költsége (2019-es adatok szerint) személygépkocsik számára 800 (2024-ben), mikrobuszoknak 1000, autóbuszoknak pedig 2000 forint. A koruk vagy egészségi állapotuk miatt nehezen mozgó zarándokokat szállító gépkocsik felhajthatnak ugyan a kegyhely fogadóépületéig vagy akár a zarándokházig is, de a járművet ezután ugyancsak a nagy parkoló területen kell elhelyezni, az előbbi díjszabás szem előtt tartásával. Egyéb napokon ingyenes a parkolás.[13]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Folyamatosan bővül a mátraverebély-szentkúti Szűzanya ruhatára – Kiállítás nyílt a kegyhelyen. (Hozzáférés: 2020. október 21.)
- ↑ Palkó Julián OFM : Szentkút eredete
- ↑ [A kegyszobor]. mw2.google.com. mw2.google.com (Hozzáférés: 2015. október 9.) (jpg) arch
- ↑ Mátraverebély-Szentkút, Magyarország Nemzeti Kegyhelye. [2012. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 13.)
- ↑ Agonás Szonja: A Szűzanya kegyszobra hazatért Mátraverebély-Szentkútra. Fotó: Thaler Tamás www.ferencesek.hu. (magyarul) ferencesek.hu (2014. június 8.) (Hozzáférés: 2015. október 9.)
- ↑ Hazatért a Mátraverebély-Szentkút kegyhely Mária-szobra, hirado.hu Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Magyar Kurír: „Isten nagyon szereti a magyar népet” – interjú P. Rupnik szlovén jezsuita mozaikművésszel. www.magyarkurir.hu. (magyarul) magyarkurir.hu (2014. június 1.) (Hozzáférés: 2015. október 9.)
- ↑ MTI: Átadták a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet. www.hirado.hu. (magyarul) hirado.hu (2015. szeptember 5.) (Hozzáférés: 2015. október 9.) arch
- ↑ A felújított Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely átadása. www.salgotarjan.hu. (magyarul) salgotarjan.hu (2015. szeptember 5.) (Hozzáférés: 2015. október 9.) arch
- ↑ Trauttwein Éva/Magyar Kurír: Erdő Péter: Isten évszázadok óta megmutatta irgalmát Szentkúton. Fotó: Lambert Attila www.magyarkurir.hu (magyarul) (2015. szeptember 5.) (Hozzáférés: 2015. október 9.)
- ↑ Szentkút eredete. www.bucsujaras.hu. (magyarul) bucsujaras.hu (Hozzáférés: 2015. október 9.) (htm) A weboldalon található szöveg forrása: Palkó Julián OFM - Orbán Márk OFM: Mátraverebély Szentkút Kegyhely és a Nagyboldogasszony Bazilika. Szentkúti Ferences Rendház, Mátraverebély-Szentkút, 2000. 10-22. old..
- ↑ A szentkúti legenda. [2011. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 30.)
- ↑ Szervezett parkoltatás. Szentkút.hu. [2019. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 19.)
Források
szerkesztés- Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely. www.szentkut.hu. (magyarul) szentkut.hu (Hozzáférés: 2015. október 9.)
További információk
szerkesztés- A mátraverebélyi Szűz Mária-jelenések
- Az új Szentkút teljes gőzzel üzemel. www.ferencesek.hu. (magyarul) ferencesek.hu (2015. augusztus 31.) (Hozzáférés: 2015. október 9.) Rádióműsor hallgatható meg a weboldalon, melyben a Lánchíd Rádió munkatársa augusztus 20-án a helyszínen érdeklődött a zarándokoknál, az építésznél, a ferenceseknél..