Méhes György (író)

(1916–2007) erdélyi magyar író, újságíró

Nagy Elek, írói álnevén: Méhes György (Székelyudvarhely, 1916. május 14.Budapest, 2007. április 10.) Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró. Fia Nagy Elek vállalkozó, Magyarország egyik leggazdagabb embere. Írói álnevét Méhes György (1746–1809) bölcseleti doktor, református főiskolai tanár és író tiszteletére vette föl.

Méhes György
Élete
Születési névNagy Elek
Született1916. május 14.
Székelyudvarhely
Elhunyt2007. április 10. (90 évesen)
Budapest
Nemzetiségmagyar
GyermekeiNagy Elek
Pályafutása
Írói álneveMéhes György
Jellemző műfaj(ok)ifjúsági irodalom
Alkotói évei1952–2007
Első műveVerőfény (regény, 1952)
KitüntetéseiKossuth-díj (2002)
Irodalmi díjaiKossuth-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Méhes György témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

1917-ben a család Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűzben és a Keleti Újságban. Írásaiban szót emelt a vad nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését szorgalmazta.

A második világháború után 1948 és 1950 között a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, 1950 és 1952 között a Művelődési Útmutató szerkesztője. Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét. 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket. 1956-ban rövid ideig a Napsugár című gyermekújság főszerkesztő-helyettese. Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolya címűt, 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem ért el vele. A sikert az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című életrajzi regényével érte el.[1]

Munkássága több elismerésben részesült. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg; 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”. 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját.

2007. április 10-én, 91. életévében hunyt el Budapesten.

Fia, Nagy Elek, a BÁV és a Főtaxi tulajdonosa, a Vegyépszer volt tulajdonosa, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke.[2] A Forbes Magyarország 2022-ben megjelent listáján, 74,7 milliárd forintos vagyonával,[2] a 21. helyen szerepelt, emellett Monaco magyarországi tiszteletbeli konzulja.[3]

Gyermek- és ifjúsági írásai

szerkesztés
 
Benczédi Sándorral (Kabán József felvétele)
  • Gyöngyharmat Palkó és más mesék (1954)
  • Szikra Ferkó (regény, 1956)
  • Gyémántacél (kalandos regény, 1956)
  • Virágvarázsló (mesék, 1957)
  • Világhíres Miklós (1958)
  • Veronka (elbeszélések, 1959)
  • Három fiú meg egy lány (regény, 1960)
  • Az a bizonyos Vitalit ügy (regény, 1961)
  • Utazás Nárittyenbe (vidám mesék, 1962)
  • Győzelmes Gábriel (meseregény, 1967)
  • A kígyó színű toll (mesék, karcolatok, 1969)[4] (egyes forrásokban: A kígyószemű toll, 1968)[5]
  • Ártatlanok bandája (csodálatos történet, 1974)
  • A tizenkét éves felnőtt (ifjúsági regény, 1979)
  • Egy tucat léggömb (mesék, karcolatok, 1983)
  • Murok Matyi kalandjai (mesék, elbeszélések, 1985)
  • Hét kedvenc unoka (regény, 1989)

Micsoda társaság-regénysorozat

szerkesztés
  • Micsoda társaság (1966)
  • Tatárok a tengeren (1971)
  • Leleplezem a családomat (1972)
  • Kilenc vesszőparipa (1976)
  • Öcsi naplója (2016)
  • Verőfény (regény, 1952)
  • Kárpátok kincse (regény, 1955)
  • Kékruhások (regény, 1962)
  • Orsolya (1977)
  • Bizalmas jelentés egy fiatalemberről (önéletrajzi regény, 1982)
  • Mindenkinek nehezebb, mint másnak (két kisregény, 1986)
  • Kolozsvári milliomosok (1997)
  • Szép szerelmek krónikája (Erdélyi Hiradó–Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 2002)
  • Bizalmas jelentés egy fiatalemberről (átdolgozott kiadás, Ulpius-ház, Budapest, 2006)
  • Emmi (Ulpius-ház, Budapest, 2007)
  • Gina (Ulpius-ház, Budapest, 2009)
  • Egyetlenem – Medalionok Erzsébetről (Ulpius-ház, Budapest, 2009, ISBN 978-963-254-315-4)

Színpadi munkái

szerkesztés
  • Négy vidám játék (Asztalos Istvánnal, Méliusz Józseffel, Sütő Andrással közösen, 1959)
  • A mester és tanítvány (színjáték, Marosvásárhely, 1966)
  • Fele se tréfa (színjáték, Nagyvárad, 1968)
  • Noé bárkája (négy színmű, a címadón kívül: Barbár komédia / 33 névtelen levél / Mi férfiak; 1969)
  • A járókelő – Ha nincs kilincs (két színjáték, 1970)
  • Mozaik (színjáték, 1970)
  • A zsebrevágott osztály (gyermekszíndarabok, Csíkszereda, 1970)
  • Heten, mint a gonoszok (színjáték, Budapest, 1972)
  • Duplakanyar (színművek: a címadón kívül: A nagyenyedi két fűzfa / A peleskei nótárius / Heten, mint a gonoszok; 1976)
  • Felebarátaink (színpadi riport öt képben, 1977)
  • Szép piros alma (vígjáték egy felvonásban, 1977)
  • Istentelen Ábrahám (vígjáték egy felvonásban, 1979)
  • Az nem igaz, hogy ez igaz (négy színjáték, a címadón kívül: Drága gyermekeim / Egy roppant kényes ügy / Kir Januli; 1984)
  • Jerikó (Színház, Budapest, 1983)
  1. "1982-es Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című munkájára mint igényes memoárirodalomra már felfigyelt a közönség."[1]
  2. a b #21 – Nagy Elek. forbes.hu. [2022. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  3. A monacói tiszteletbeli konzul fogadása, Diplomata Klub
  4. Romániai magyar könyvkiadás 1960-1986 Méhes György. Erdélyi Magyar Adatbank. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  5. Méhes György. Kriterion Könyvkiadó. (Hozzáférés: 2018. január 26.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

]