Wikipédia

Méhkerék

magyarországi község Békés megyében

Méhkerék (románul Micherechi) község Békés vármegye Sarkadi járásában. Magyarország legnagyobb román többségű települése.

Méhkerék
Méhkerék vasúti megállóhelye
Méhkerék vasúti megállóhelye
Méhkerék címere
Méhkerék címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSarkadi
Jogállás község
Polgármester Tát Margit (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 5726
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség1934 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség79,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Méhkerék (Magyarország)
Méhkerék
Méhkerék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′, k. h. 21° 27′Koordináták: é. sz. 46° 47′, k. h. 21° 27′
Méhkerék (Békés vármegye)
Méhkerék
Méhkerék
Pozíció Békés vármegye térképén
Méhkerék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Méhkerék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

FekvéseSzerkesztés

Méhkerék a vármegye északkeleti részén fekszik, a román határ közelében, a térség nagyobb városai közül Békéscsabától 34, Gyulától 21, Sarkadtól 6,3 kilométer távolságra.

Szomszédai: északkelet felől Újszalonta, délkelet felől Kötegyán, délnyugat felől Sarkad, északnyugat felől pedig Sarkadkeresztúr. Kelet felől Romániához (jobbára Nagyszalontához) tartozó területek határolják, északi irányból pedig aránylag közel fekszenek az ottani határszéléhez Mezőgyán legdélebbi határrészei, de a két település közigazgatási területei nem érintkeznek egymással.

Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét déli peremén, a Körös menti sík szomszédságában fekszik.[3]

MegközelítéseSzerkesztés

Közigazgatási területének déli szélét érinti a Sarkadtól a kötegyáni határátkelőhelyig húzódó 4252-es út, illetve az átkelőtől Méhkerék–Újszalonta határvidékéig húzódó 4251-es út is, ezek a legfontosabb közúti megközelítési útvonalai a jelzett irányokból. A község központján azonban csak a 42 153-as út kanyarog végig, lakott területei csak ezen érhetők el az említett útvonalak felől is.

Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. Méhkerék megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Kötegyán vasútállomás és Sarkadkeresztúr megállóhely között található; fizikailag a község keleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 42 153-as útból kiágazó 42 343-as út teszi lehetővé.

TörténeteSzerkesztés

Az első írásos adatok Méhkerékről 1359-ből valók. A település alapítói a nagyváradi káptalan okirata szerint a sarkadi Leel-Őssyek voltak. A „méh” a méhészkedésre, a „kerék” a megalapításhoz szükséges erdőirtásra utal.

A gyulai vár török kézre kerülése után a lakosság elmenekült. Az egykori nemesi falu 1692-ben pusztaként van említve. Az 1700-as évek elején Esterházy Pál Belényesből telepített be románokat a birtokára. A betelepülési hullám még a 18. században is folytatódott, így a század végére már közel kilencszázan laktak a faluban.

1770-ben épült meg az első ortodox templom. Mivel ennek állaga megromlott, ezért 1836–1838 között téglából újat kezdtek építeni, amelyet csak 1849-ben tudtak befejezni. 1883-ban némi átépítésen esett át. Ekkor kapta meg a mai barokk formáját. Az 1976–91 között végzett nagy renoválások következtében, különösen a freskóknak köszönhetően a hazai románság egyik legértékesebb belső ornamentikájú temploma.

1798-tól folyt rendszeres tanítás az ortodox parókián. Feljegyzések szerint 1815-ben alapították az első elemi iskolát.

Az 1960-as évektől az itt működő néptánccsoport a nagyvárosokban tett fellépéseinek köszönhetően országos szinten is ismertté tette a település nevét.

A településhez tartozik a Méhkerék–Nagyszalonta nemzetközi határátkelő.

A lakosság zöme fóliás primőr zöldségek – uborka, paprika, paradicsom – termesztésével foglalkozik. A település a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Nagyszalontai járásához tartozott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Dr. Ruzsa György I. (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Ruzsa György (független román kisebbségi)[5]
  • 1998–2002: Dr. Ruzsa György (független román kisebbségi)[6]
  • 2002–2006: Martyin Tivadar (független román kisebbségi)[7]
  • 2006–2010: Martyin Tivadar (MSZP)[8]
  • 2010–2014: Tát Margit (független)[9]
  • 2014–2019: Tát Margit (Méhkeréki Románok Egyesülete)[10]
  • 2019–2022: Tát Margit (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2022-től : Tát Margit (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2022-ben időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a polgármestert a megyei bíróság 2022. február 9-én, jogerősen bűnösnek mondta ki egy költségvetési csalás ügyében, amiért felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki rá, illetve emiatt a településvezetői posztját sem tarthatta meg.[12] Ennek ellenére a lemondása miatt kiírt időközi választáson újra indulhatott, és a június 19-én megtartott választáson elsöprő többséggel újraválasztották.[13]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 74%-a román, 23%-a magyar, 2%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% németnek, 78,2% románnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,4%, református 3,7%, görögkatolikus 0,2%, egyéb vallást (elsősorban ortodox) követett 73,2%, felekezeten kívüli 9,9% (10,3% nem nyilatkozott).[15]

Lakosságának többsége román nemzetiségű és anyanyelvű, bár az utóbbi években a fiatalok körében már gyakoribb a magyar nyelv hétköznapi használata.

NevezetességeiSzerkesztés

TestvértelepüléseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Méhkerék települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 19. (Hozzáférés: 2022. július 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Méhkerék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Méhkerék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. ↑ Méhkerék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  7. ↑ Méhkerék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  8. ↑ Méhkerék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  9. ↑ Méhkerék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  10. ↑ Méhkerék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  11. ↑ Méhkerék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 18.)
  12. ↑ Gazda Albert: Tát Margit büntetett előéletűvé vált. 444.hu, 2022. február 10. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  13. ↑ https://hang.hu/belfold/ismet-polgarmesterre-valasztottak-mehkereken-a-jogerosen-elitelt-fideszes-politikust-142177?fbclid=IwAR1AL35TSrTLoQhH6nN1Z9U3zPAaph3dhmYgIN19E1LfmQxQQJqkC8CXpJQ
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Méhkerék Helységnévtár

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Méhkerék&oldid=25750198”