Főmenü megnyitása

Mérei Adolf

magyar író, műfordító, rendező

Mérei Adolf (Hatvan, 1877. február 7.Budapest, 1918. március 12.) író, műfordító, rendező, színházigazgató.

Mérei Adolf
Született 1877. február 7.
Hatvan
Elhunyt 1918. március 12. (41 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, műfordító, rendező, színházigazgató
Sírhely Farkasréti temető (1-1-355/356)[1]

A Wikimédia Commons tartalmaz Mérei Adolf témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Kezdetben újságíró volt. 1901-től a Pesti Magyar Színház művészeti titkára volt. 1903–1907 között a Pesti Magyar Színház és a Király Színház titkára és rendezője volt. Ezután a Népszínház–Vígoperához került. 1909–1911 között a Royal Orfeumban főrendezőként dolgozott. 1911-ben a Népopera alapító rendezője volt. 1915-ben a Télikert művészeti vezetője lett. A Kristálypalotát is vezette.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

 
Sírja a Farkasréti temetőben

Színházi munkáiSzerkesztés

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 5; fordítóként: 86; dalszövegíróként: 5.[2]

SzerzőkéntSzerkesztés

  • Kukorica Jónás (1905)
  • Katonadolog (1914)
 
A Katonadolog című operett Népoperai bemutatójának plakátja
  • Vörös ördögök (1914)
  • Marci (1916)
  • Ujjé, a Ligetben... (1968)

MűfordítókéntSzerkesztés

  • Léon: A drótostót (1903, 1914, 1916)
  • Wilhelm-Lindau: A tavasz (1903, 1910-1911, 1918)
  • Ordonneau: Sherry (1904)
  • Krenn-Lindau: Svihákok (1904)
  • Landesberg-Stein: Huszárvér (1905)
  • Hennequin-Bilhaud: A szobalány (1905)
  • Ordonneau: Fecskefészek (1905, 1927)
  • Tanner-Murray: A postás fiú (1905)
  • Léon: A koldusgróf (1906, 1910, 1929)
  • Léon-Stein: A víg özvegy (1906-1907, 1916-1917, 1922, 1942, 1947, 1957, 1959-1960, 1965, 1967-1968, 1973, 1975-1977, 1980-1981, 1986, 1990, 1993, 1995, 2001, 2003, 2005, 2010-2011, 2013)
  • Sardou: A dancigi hercegnő (1906)
  • Lindau: Milliárdos kisasszony (1906, 1910, 1913, 1930)
  • Ordonneau: A cserelányok (1907)
  • Ordonneau: Csepűrágók (1907)
  • Rideamus: A víg Niebelungok (1907)
  • Dörmann-Jacobson: A varázskeringő (1907, 1911, 1915)
  • Jourda: A szerencsemalac (1908)
  • Sterk: Fuzsitus kisasszony (1908)
  • Bauer: Három feleség (1908)
  • Steivuson: Az öngyilkosok klubja (1909)
  • Zapolska: Hanka (1909)
  • Dörmann-Altmann: Fiú vagy lány? (1909)
  • Stein-Lindau: Színészvér (1909)
  • Stein: Vera Violetta (1909, 1916)
  • Buchbinder: A muzsikulány (1910)
  • Hennequin-Veber: Csitulj, szívem (1911)
  • Wilhelm: Cigányország (1911)
  • Mars-Desvallieres: Ártatlan Zsuzsi (1911, 1914)
  • Stein-Lindau: Az asszonyfaló (1912)
  • Bodansky-Willner: Éva (1912, 1936)
  • Buchbinder: Tengerész Kató (1912)
  • Bernauer-Welisch: A kedves Augustin (1913)
  • Brammer-Grünwald: Budagyöngye (1913, 1916)
  • Brammer-Grünwald: A nevető férj (1913)
  • Okonkowsky: A mozitündér (1915)
  • Armont-Nancey: Az éjjeliőr (1915)

DalszövegírókéntSzerkesztés

DrámáiSzerkesztés

  • Gotterhalte (1903)
  • Toldi (1903)
  • Csak tréfa (Verő Gy.-gyel, 1904)
  • A sátán kutyája (Conan Doyle nyomán, 1907)

LibrettóiSzerkesztés

  • Tilos a bemenet! (zene: Huszka J., 1899)
  • A századik menyasszony (zene: Barna I., Vágó G.-val, 1907)
  • Gyerünk csak! (zene: Zerkovitz B., Barna I., Béldi I.-ral, 1913)
  • Kriszhindli (zene: Barna I., Faragó J.-vel, 1914)

FilmjeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2019. szeptember 9.
  2. 2013. november 15-i lekérdezés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés