Főmenü megnyitása

Mészöly Dezső

magyar író, költő, műfordító, dramaturg, egyetemi tanár

Mészöly Dezső (Budapest, 1918. augusztus 27.Budapest, 2011. október 11.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, egyetemi tanár. A Magyar Művészeti Akadémia tagja 1992-től haláláig.

Mészöly Dezső
Mészöly Dezső fortepan 147925.jpg
Született Mészöly Dezső
1918. augusztus 27.
Budapest
Elhunyt 2011. október 11. (93 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Bereczky Erzsébet (1948-?)
Foglalkozása író, költő, műfordító, dramaturg, egyetemi tanár
Iskolái Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1942)
Kitüntetései Kossuth-díj
József Attila-díj
Alternatív Kossuth-díj
Sírhely Farkasréti temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Dezső témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Szülei: Mészöly Gedeon műfordító és vígjátékszerző (1880-1960) és Magay Berta volt.[1][2] Szegeden és Sárospatakon végezte középiskolai tanulmányait, 1936-ban érettségizett, majd a budapesti Református Teológiai Akadémián tanult 1940-ig. 1942-ben a Kolozsvári Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori címet François Villon művészetéből. Emellett a Képzőművészeti Főiskola festő szakára járt 1940-1943 között.

1946-ban a Nemzeti Színház dramaturgjaként kezdett el dolgozni, közben Párizsban irodalmi és színházi tanulmányokat folytatott. 1948-ban a Madách Színházhoz került, ahol szintén dramaturgként dolgozott. 1951-től három évig a Színművészeti Főiskola dramaturg szakán tanított. 1958-ban távozott a Madách Színháztól, 1963-ig szabadúszó. Ekkor lett a Magyar Televízió munkatársa, ahol 1978-as nyugdíjba vonulásáig dolgozott.

1987-ben a Magyar Shakespeare Bizottság alelnökévé választották. 1992-ben előbb a Magyar Televízióban, később a Duna TV-ben havonta megjelenő Lyukasóra című irodalmi műsor szerkesztő-műsorvezetője. Ugyanebben az évben az újonnan alakult Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották.

Irodalmi munkásságaSzerkesztés

Irodalmi tevékenysége elsősorban műfordításokban valósult meg. Lefordította Villon teljes életművét, jelentősek Shakespeare- és Molière-fordításai is.[3] Egy interjúban nyilatkozta, hogy verses drámákat szeretett leginkább fordítani. Fordítási tapasztalatait többször esszékben írta le.

Fordítói munkája mellett fiatal korától rendszeresen szerzett verseket, első önálló kötete azonban csak 1975-ben jelent meg. Verseiben a gondos előkészítés, műgond fedezhető fel, kötetei szerkezetében feszesek és kiérleltek. Veretes nyelv, tömörség, több helyen gúnyos és ironikus hang jellemzi.

MűveiSzerkesztés

  • Villon Magyarországon (tanulmány, 1942)
  • Villon Testamentuma (fordítás, 1943)
  • Legenda a dicsőséges feltámadásról (színművek, 1965)
  • Villon és a többiek (fordítások, 1966)
  • Shakespeare új tükörben (esszék, drámafordítások, 1972)
  • Molière műhelyében (1975)
  • Önarckép retus nélkül (verseskötet, 1975)
  • Esszék és asszók (1978)
  • A teljes Villon (1980)
  • Századok színháza (1982)
  • Villon árnyékában (1983)
  • Betűk rabságában (1987)
  • Új magyar Shakespeare (1988)
  • Az igazi Villon (1993)
  • Lyukasóráim (1993)
  • Sirály a Burgban (1995)
  • Shakespeare válogatott drámái (fordítás, 1998)
  • Shakespeare-napló (esszék, 1998)
  • Don Quijote nyomában (összegyűjtött versek és Villon-fordítások, 1999)
  • François Villon összes versei (magyar-francia kiadás, 2001)
  • Örökbe fogadott versek (válogatott műfordítások, 2003)
  • Magyar ég alatt (versek, 2004)
  • Londoni közjáték (2004)
  • Angol ég alatt. Esszék és fordítások; General Press, Bp., 2005
  • Francia ég alatt. Emlékek, esszék, fordítások; General Press, Bp., 2006

Díjak, elismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  2. Elhunyt Mészöly Dezső
  3. Shakespeare-fordításai: Téli rege, Vihar, Sok hűhó semmiért, Szeget szeggel, Lóvátett lovagok, Vízkereszt, vagy amit akartok, Rómeó és Júlia, Othello, A velencei mór, Lear király, Antonius és Cleopatra, Hamlet, Sir Thomas More
  4. Kortárs magyar írók

ForrásokSzerkesztés

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1365. o. ISBN 963-05-6806-3  
  • MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 1166. old.
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információkSzerkesztés