Főmenü megnyitása

Mócsy János (Kalocsa, 1895. november 30.Balatonszemes, 1976. augusztus 16.) állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1941, rendes 1946), Kossuth-díjas (1952), Állami díjas (1970).

Mócsy János
Mellszobra Budapesten
Mellszobra Budapesten
Született 1895. november 30.
Kalocsa
Elhunyt 1976. augusztus 16. (80 évesen)
Balatonszemes
Nemzetisége magyar
Foglalkozása állatorvos,
egyetemi tanár
Kitüntetései Kossuth-díj, Állami díjas
A Wikimédia Commons tartalmaz Mócsy János témájú médiaállományokat.

Élete és munkásságaSzerkesztés

1895. november 30-án született Kalocsán. 1918-ban az Állatorvosi Főiskolán szerzett oklevelet, ezután az Aujeszky Aladár bakteriológiai intézetében, majd a Laboratóriumi Részvénytársaság oltóanyag-termelő intézetében dolgozott. 1921-ben állatorvosdoktori oklevelet szerzett. 1922-ben Marek József mellett lett tanársegéd, majd adjunktus a főiskola belgyógyászati klinikáján.

1926-ban Rockefeller-ösztöndíjas lett Koppenhágában és Hannoverben, 1928-ban pedig egyetemi magántanár, majd 1935-ben Marek József utódaként a klinika vezetője.

1941-ben az MTA levelező, 1945-ben pedig rendes tagjává választották.

Az 1949-1950-ben dékán az Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karán, 19541956-ban pedig már a főiskola igazgatói tisztét is ő látta el.

1954-1956 között, majd az 1957-1958-as években az önállóvá vált Állatorvostudományi Főiskola igazgatója volt.

Az elsők között ismerte fel az állathigiénia jelentőségét, kezdeményezésére 1954-től önálló tantárgyként oktatják a belgyógyászati tanszéken.

1961-től 1967-ig az MTA Agrártudományi Osztályának titkára, 19671970 között az MTA Állatorvostudományi Bizottságának elnöke, 1964-től a Magyar Tudomány című folyóirat szerkesztő bizottsági tagja lett.

Numizmatikával foglalkozott, emellett jelentős görög-római gyűjteménye is volt. 1970-1973 között ellátta a Magyar Numizmatikai Társulat elnöki tisztét is. A budapesti Állatorvostudományi Egyetem és a Humboldt Egyetem t. doktora.

Tudományos kutatásainak eredményeit szakközleményekben és könyvekben adta közre.

Hutÿra Ferenc az "Állatorvosi belgyógyászat" című másfél ezer oldalas művet, mely 1894-1898 között jelentette meg 3 kötetben 1905-ben németül is kiadták "Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere" címen, társszerzője: Marek József volt. A könyv nemzetközileg is elismertté vált és a nemzetközi szakirodalomban is páratlan pályát futott be. A fertőző betegségekkel foglalkozó részét Hutÿra Ferenc, a nem fertőző bántalmakról szólót Marek József írta. A művet Manningerrel együtt Mócsy folytatta a 11. német kiadás (1959) megjelenéséig. Angol, olasz, spanyol, orosz nyelven több kiadásban is megjelent, és kínai nyelvre is lefordították. (D.A.)

1976. augusztus 16-án 81 évesen érte a halál, Balatonszemesen temették el.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Ritka bőrtünetekkel és akropachiával járó gümőkór lóban (Jármai Károllyal közösen, Budapest, 1941)
  • Állatorvosi belgyógyászat (I–II., Manninger Rezsővel, Budapest, 1943)
  • Hutÿra Ferenc: Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere (I–II., Manninger Rezsővel, Jena, 1938, több kiadásban is megjelent, több nyelven)
  • Állatorvosi klinikai diagnosztika (Budapest, 1960)
  • Állathigiéne (Szép Ivánnal Budapest, 1959, lengyel nyelven 1964)

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon
  • ÁOTK Levéltára
  • Üdvözöljük Mócsy János professzort! (Magyar Állatorvos, 1952. április)
  • Mócsy János (Magyar Állatorvos L., 1970. 5. szám)
  • Kovács Ferenc: Mócsy János (Magyar Tud., 1976. 21. szám)
  • Lamy GyuIa: Mócsy János (Agrártudományi Közlöny, 1976. 4. sz.)