Főmenü megnyitása

Mór (németül: Moor) Fejér megye harmadik legnépesebb települése Székesfehérvár és Dunaújváros után. A Móri járás székhelye.

Mór
A Szent Kereszt-templom
A Szent Kereszt-templom
Mór címere
Mór címere
Mór zászlaja
Mór zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásMóri
Jogállás város
Polgármester Fenyves Péter (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8060
Körzethívószám 22
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség13 936 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség128,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság227[3] m
Terület108,61 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájMóri-árok[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mór (Magyarország)
Mór
Mór
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 19″, k. h. 18° 12′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 19″, k. h. 18° 12′ 31″
Mór (Fejér megye)
Mór
Mór
Pozíció Fejér megye térképén
Mór weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mór témájú médiaállományokat.
Lamberg-kastély, Mór

FekvéseSzerkesztés

Fejér megye északnyugati részén, a Vértes és a Bakony hegység között elnyúló völgyben, a Móri-árokban helyezkedik el. A megyeszékhelytől, Székesfehérvártól mintegy 26 kilométerre északnyugatra fekszik, átlagos tengerszint feletti magassága 200 méter környékére tehető. A közel tizenegyezer hektáros kiterjedésű, változatos tájegyüttes főleg dombsági, illetve hegységi felszínekből tevődik össze. Fejlődésének története a Vértes kialakulásához kapcsolódik.

Az évmilliók során lerakódott folyóüledék és lösz által fedett területet sűrűn szabdalják völgyek és süllyedékek. A legnagyobb dombsági magasságok a Szőke-hegyen (283 méter) és a Dobosi-hegyen (269 méter) mérhetők; a Vértes táblás röghegységszerkezetének egyik kiugró pereme, a 479 méteres magasságú Csóka-hegy a térség legmagasabb pontja.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főúton érhető el a legegyszerűbben, amely a belvárost elkerülve, a belterület nyugati szélén húzódik, nagyjából észak-déli irányban. Zirc és a Keleti-Bakony települései felől a 8216-os út vezet Mórra, ahol véget is ér, mintegy 34 kilométer megtétele után. [A 81-est ez az út csak felüljárón keresztezi, a két útvonalat a 81 811-es és a 82 101-es számú le- és felhajtó ágak kötik össze.]

Vasúton is elérhető a város, a MÁV 5-ös számú Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalán; vasútállomása a 81-es főúttól nyugatra esik, közúti megközelítését a 8216-os útból, annak 33. kilométere közelében, északnyugat felé kiágazó 82 304-es út biztosítja.

TörténelmeSzerkesztés

1758-ban Mór Mária Teréziának köszönhetően mezővárossá lett.[6] Ő telepítette be a svábokat a török hódoltság miatt elnéptelenedett Mórra.

1848. december 30-án Perczel Mór honvédtábornok és Jellasics horvát bán seregei a város határában vívták móri ütközetet, amely a magyar csapatok vereségével végződött. A vereség következtében megnyílt az út a császári csapatok számára Pest-Buda elfoglalására.[7]

Mór 1984-ben – akkor 100. magyar városként – városi rangot kapott.[8]

2002. május 9-én ebben a városban, az Erste Bank Dózsa György utca bankfiókjában történt a magyar kriminalisztika eddigi legvéresebb bankrablása, a köznyelvben csak „Móri bankrablás” vagy „Móri mészárlás” néven elhíresült bűneset, ami 8 halálos áldozatot követelt.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,4%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 8,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (16,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,2%, református 6,5%, evangélikus 3,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,1% (29,3% nem nyilatkozott).[9]

NevezetességeiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

SportéleteSzerkesztés

A Móri SE a Fejér megyei labdarúgó-bajnokság első osztályában szerepel.

GasztronómiaSzerkesztés

A svábok lakta Mór kitűnik a többi hasonló nemzetiség lakta településtől, abban, hogy csak itt ismerik és készítik a katzenpratze, azaz „macskapracli” nevű ételt. Az a mondás járja erről a lakodalmi süteményről: „Ha megiszol két pohár bort és megeszel egy macskapraclit, az az érzésed támad, hogy csak egy pohárral ittál, és ezt követően addig eszel-iszol, míg szét nem pukkadsz”. A kvircedlit és a nuss-stanglit itt is készítik, több más németlakta településhez hasonlóan. További ételkülönlegessége a „paprikás-leves”.[10]

TestvérvárosaiSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Mór, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. http://www.moriborvidek.hu/
  7. 1848. december 30. - Perczel veresége Mórnál (Rubicon folyóirat)
  8. Mór a iránymagyarország.hu oldalon
  9. Mór Helységnévtár
  10. Mór és környéke”. Gasztroangyal. Duna Televízió. 2015. október 22. 52 perc. Archiválás az eredetiről (2018. április 22.). Hozzáférés: 2018. április 21.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés