Möller Károly
Möller Károly Béla György (Hédervár, 1894. október 27. – Budapest, 1945. február 3.) építész, szakíró.[3]
| Möller Károly | |
| Született |
1894. október 27. Hédervár |
| Elhunyt |
1945. február 3. (50 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Steller Ilona |
| Gyermekei |
Möller Mária Möller Juliánna (15) Möller Miklós (13) |
| Szülei | Möller István |
| Foglalkozása |
építész, szakíró |
| Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
| Sírhelye | Farkasréti temető (31-1-74/75)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Möller Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Egy római katolikus családban született. Édesapja Möller István (1860–1934) építész, műegyetemi tanár, anyja Berger Hermina (1860–1916) volt.[4] Mérnöki tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Külföldi tanulmányútja után édesapja műtermében dolgozott, részt vett restauráló, templomépítő munkáiban. Kastélyokat, gazdasági épületeket, bérházakat, családi házakat és templomokat tervezett. Építőanyagok és szerkezetek kutatásával és ismertetésével foglalkozott. Széles körű műszaki irodalmi munkásságot folytatott, holland és angol nyelven is jelentek meg könyvei.
Möller Károly építészi munkái az érsekség területén: bács-szentgyörgyi plébánia (1937), akasztói templombővítés (1938-39), hartai római katolikus templom (épült 1942-43), az újteleki Szent Kereszt felmagasztalása templom (felszentelték 1941-ben). Möller Károly legérdekesebb és egyben a honi építészet szempontjából úttörő munkája Dunapatajon az 1761-ben Nepomuki Szent János tiszteletére épített templom 1934-es kibővítése volt.
Budapest ostroma során őt és családját szovjet katonák brutálisan bántalmazták. Möller feleségét, dr. Möller Károlyné Steller Ilonát és nagyobbik lányukat elhurcolták, ők soha nem kerültek elő. A házaspár kisebbik lányát súlyosan bántalmazták, majd lelőtték. Az építészprofesszort és fiát arra kényszerítették, hogy a kertben gödröt ássanak, amibe belelőtték őket. Möller Károly építészmérnököt, a 15 éves Möller Julianna nevű lányát, valamint a 13 éves Möller Miklós nevű kisfiát 1945. február 3.-án a szovjet katonák gyilkolták meg a XII. kerületi Pilsudszky út 36-os szám alatti villájában.[5]
Emléke szerkesztés
- A II. világháború XII. kerületi áldozatainak emlékműve.Turul-szobor
Művei szerkesztés
Szakirodalom szerkesztés
- A német városépítészet tanulságai – Szerzői magánkiadás, 1922
- Építészeti akusztika – Németh József Könyvkereskedése, 1928
- Építőanyagok gyakorlati kézikönyve. – Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929, 1930
- Szigetelés – Szerzői magánkiadás, 1933
- Építési zsebkönyv I-II. – Szerzői magánkiadás, 1934, 1935
- Beton és vasbeton – Szerzői magánkiadás, 1937
- Gépészeti zsebkönyv I-II. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1937
- Építési zsebkönyv I-II. – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938, 1943
- A mai technika. – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1939, 1942
- Vízszigetelés – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1940
- Új Kincseskönyv I-III. – Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1941
- Épületek hőszigetelése és zaj elleni védelme. – Pátria Rt., 1942
Épületek szerkesztés
- Dombóvár, Tanítóképző 1927
- Budapest, IX. Lónyay utca 24. Hétemeletes bérház 1927 (A Lenz Testvérek déligyümölcs-kereskedő cég bérháza)
- Budapest, XII. Maros utca 3. Ötemeletes társasház, 1928
- Budapest, dr. Antolik Arnold bérháza. I. Gellérthegy utca 34. – Krisztina körút 165. 1928
- Budapest, gróf Teleki Domokos bérháza. I. Attila út 87. 1929
- Budapest, gróf Teleki Domokos bérháza. I. Logodi utca 28. 1930
- Dunapataj, Nepomuki Szent János-plébániatemplom szentély bővítése épületeltolással. 1934
- Budapest, V. Régi posta utca 6. em. ráép. 1934. (A Lenz Testvérek déligyümölcs-kereskedő cég bérháza)
- Budapest I. Lánchíd utca, ötemeletes bérház 1936
- Budapest, Möller Krisztina bérháza. I. Gellért utca 28. (Háztulajdonos: Putzkaller Frigyesné Möller Krisztina) 1936
- Budaörs, Budaörs vasútállomás melletti hűtőház, Lenz József, földbirtokos, kereskedelmi tanácsos megrendelésére, 1937
- Baracska, plébánia 1937
- Budapest, Forray Tibor és Forray Irma bérháza. I. Mikó utca 3., bérház, 1938
- Budapest, Belgrád rkp.2. emeletes társasház 1938. (A Lenz Testvérek déligyümölcs-kereskedő cég bérháza)
- Keserűtelek, Szent Kereszt felmagasztalása templom 1939
- Budapest, Árkádia társasház. XII. Kékgolyó utca 30. (Háztulajdonos: dr. Möller Károlyné Steller Ilona) 1940
- Budapest, Concordia társasház. XII. Hajnóczy József utca 11. (Háztulajdonos: dr. Möller Károly) 1940
- Újtelek, Szent Kereszt felmagasztalása templom 1940
- Harta, templom 1941
- Budapest, Athenaeum Rt. vállalati nyugdíjpénztárának bérháza, VII. Osvát utca 7. 1942
- Budapest, Magyar Jelzálog Hitelbank Elismert Vállalati Nyugdíjpénztárának bérháza. XIV. Ilka utca 25, 1942 (nem valósult meg)
- Budapest, II. ker. Margit krt. 55. Hrsz:13.283 Átrium Mozi akusztikai szigetelés
- Budapest, Markó utca 1/b.=Balassi Bálint utca 4.
- Nyékládháza, római katolikus templom (Szűz Mária Szeplőtelen Szíve), Lenz József, földbirtokos, kereskedelmi tanácsos megrendelésére, 1943
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ familysearch.org Möller Károly keresztelői adatlapja
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Möller Istvánné Berger Hermina
- ↑ familysearch.org - Budapest XII. kerület - polgári anyakönyvek - halottak - 1945. február 3. (bejegyezve: 1945. március 18.-én)
Irodalom szerkesztés
- [1]: Fiala Ferenc: Zavaros évek II. A felszabadulás árnyékában.
További információk szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- [2] Dunapataj, épületeltolás 1934.
- [3] Turul-szobor
- Megújult Möller István síremléke