Főmenü megnyitása

Möngke Temür kán

Batu kán unokája

Möngke Temür vagy Mengu-Timur (mongolul Мөнхтөмөр, ? – 1280) Batu kán unokája, az Arany Horda kánja.

Möngke Temür
Tamga Mengu-Timur.png

Arany Horda
Uralkodási ideje
1266 1280
Elődje Berke kán
Utódja Tode Möngke kán
Életrajzi adatok
Uralkodóház Chingissid
Született ?
nem ismert
Elhunyt 1280
nem ismert
Édesapja Tokokán
Édesanyja Huchuhadun
Házastársa Absh Khatun
Gyermekei

Möngke Temür apja, Tokokán Batu kán fia volt, így Möngke Temür ükapja Dzsingisz mongol nagykán volt. Berke kán 1266-os halála után, mint Batu legidősebb fiúági leszármazottja, ő lépett az Arany Horda trónjára. Az ő idejéből származik a keleti ortodox egyház első katonaállítási mentességlevele. Az Arany Horda területén vert pénzeken az ő idejében már nem a nagykán, hanem Möngke Temür nevét tüntették fel.

Külpolitikája, hadjáratokSzerkesztés

Uralkodásának kezdetén igen feszült volt a helyzet a Mongol Birodalmon belül, Kubiláj nagykán csak nyílt háborúval tudta elfoglalni a trónt. Bár Möngkét Kubiláj nevezte ki, ő mégis hamarosan az ellenzékét, elsősorban a csagatáj Kajdut kezdte el támogatni. Bár nyíltan soha nem fordult a nagykán ellen, de ötvenezer harcost küldött Kajdu megsegítésére, mikor Kubiláj megpróbált leszámolni a csagatáj hadúrral.

A Dzsocsi-ulusz déli határain, Abaka ilhánnal is háborúban állt; a konfliktust még elődjétől, Berke kántól örökölte meg. A vita Azerbajdzsán és a kaukázusi Albánia hovatartozásáról folyt. Möngke Temür harmincezres sereget indított Azerbajdzsánba, de az új derbenti erődítések és az ellene felvonuló ilkán csapatok miatt visszavonult. 1269-ben a két fél követei Damaszkuszban találkoztak és később békét kötöttek.

Uralkodásának kezdetén vazallusa, Jaroszláv vlagyimiri nagyfejedelem segítségére sietett az Észtországot birtokló dánokkal véres háborút vívó Novgorodnak. A vlagyimirbeli mongol követ engedélyezte a vazallus oroszoknak, hogy hadjáratot indítsanak Észtországba, de a dánok, megrémülve az előkészületektől, harc nélkül átengedték a Narva folyó partvidékét Novgorodnak. Ezután az orosz fejedelemségek inkább egymás között torzsalkodtak, és a mongolok hol egyik, hol másik oldalon avatkoztak be, zsákmányszerzésre használva ki az ellenségeskedést. Ekkor történt, hogy Roman rjazanyi fejedelmet a kán kivégeztette és fejét lándzsára tűzette, mert szidalmazta az iszlámot.

1269-ben a mongolok és orosz vazallusaik Bizánc ellen indítottak hadjáratot.

1275-ben a litvánok támadtak rá a halicsi fejedelemségre, a válaszcsapásban a mongol-orosz seregek nem értek el jelentős sikert, de a városok környékét feldúlták és zsákmánnyal tértek vissza. Ugyanebben az évben újabb, az adóztatást könnyítő népszámlálást tartottak az Arany Horda és vazallusai területén.

1277-ben a mongolok, orosz segédcsapatok segítségével az észak-kaukázusi oszétok földére indítottak sikeres hadjáratot.

1279-ben, V. Boleszláv halála után mongol-orosz csapatok betörtek Lengyelországba és kifosztották Sandomierz és Lublin környékét és zsákmányukkal visszavonultak.

Genovai kereskedelemSzerkesztés

Möngke Temür engedélyezte a genovaiaknak, hogy korábbi kis kereskedőállomásukat nagymértékben kibővítsék. A genovaiak kiszorították velencei versenytársaikat és Kaffa és Krim városait kiépítve gyakorlatilag monopolizálták az Európába menő rabszolga-, kaviár-, gabona- és halkereskedelmet.

Möngke Temür 1280-ban halt meg, mikor a felszúrták a torkában nőtt daganatot. A korabeli történetírók szerint tíz fia volt: Alguj, Buzluk, Szerájbuka, Togrul, Bulakán, Tudan, Tukta, Kadan, Kutukán és Abadzsi. Utóda a trónon öccse, Tode Möngke lett.

ForrásokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

FordításSzerkesztés