Főmenü megnyitása

A Múzeumkert a Budapest VIII. kerületében található Magyar Nemzeti Múzeumot övező park.

Múzeumkert
Pollack Mihály fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete légifotón.jpg
Elhelyezkedése
Ország Magyarország
HelyszínBudapest
Múzeumkert (Budapest)
Múzeumkert
Múzeumkert
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 03′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 03′ 46″
Általános adatok
Típusaközpark
A Magyar Nemzeti Múzeum weboldala

FekvéseSzerkesztés

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Ezen az 1896-os, a Palotanegyedet ábrázoló térképen jól látszik a Nemzeti Múzeum, és a körülötte lévő angolpark kialakítású Múzeumkert

A Múzeumkert Budapest VIII. kerületében, de közvetlenül a Belváros mellett található. Nyugatról a Múzeum körút (mely elválasztja a Belvárostól), délről a Múzeum utca, keletről a Pollack Mihály tér és a kerület Palotanegyednek nevezett része, északról a Bródy Sándor utca határolja.[1]

A 18. századig Pest városfala a mai Kiskörút vonalában húzódott, rajta kapukkal és rondellákkal. Ezen a területen kívül csupán szántók, gyümölcsösök, házikertek voltak. Egy 1775-ből származó térképen is megfigyelhető, hogy a Múzeumkert helyén még csupán fás terület létezett ekkoriban, viszont a mai Bródy Sándor utca és Baross utca nyomvonala már jól kivehető.[2] 10 évvel később Pest belterületének kataszteri térképén már épületek állnak a kert helyén, az egyik széles lépcsősorral bír hátra, a kertje felé.[3] Újabb 8 év múlva, 1793-ban Pest–Buda–Óbuda beépített területének várostérképén[4] már igen részletesen látszik a múzeum és a kert helyén eredetileg állott villa barokk kertje széles, fasorral díszített központi útjával, mely a villa mögötti ovális térről indult hátrafelé, a mai Pollack Mihály tér felé, és amely mellett balról is jobbról is 1-1 újabb út vezetett a villától, és mindhárom utat keresztben metszett egy negyedik út. A két szélső úton szökő- vagy díszkutak állhattak. Ugyanakkor a térképen az is látszik, a villa és a korábbi kert nem foglalta el a mai Múzeumkert teljes területét, a Bródy Sándor utca felőli oldalon házak és köztük nagyobb üres terek álltak.

 
Gróf Széchényi Ferenc, a múzeum megalapítója

Egy 1823-ból származó katonai térképen a Múzeumkert helyén 2 udvaros épület látható mögötte fás területtel, a Bródy utca felé házakkal. A térkép érdekessége, hogy bár az épület teljesen az utca vonalában fekszik (szemben azzal, hogy ma a kert a múzeumot teljesen körülöleli), és hogy a mai épületet csak 1837-ben kezdték el építeni, a térképre mégis a „Museum” szó van felírva.[5] 1830-ban készült az egyik olyan térkép, melyen már utcanevek is láthatóak voltak.[6] A múzeum előtti utat a német nyelvű térképen Land Strassénak, vagyis Országútnak hívták, a Bródy Sándor utca neve pedig Stadt Gut Gasse volt, a mai Múzeum utca pedig egy névtelen köz volt, és a mai Pollack Mihály tér is név nélkül szerepel a térképen. A múzeum – talán mert csak akkor épült – elnagyoltan, csak egy négyszögletes tömbként van ábrázolva, amelyből L alakban hátranyúlik a lovarda épülete. Egy 7 évvel későbbi térkép ugyanígy, elnagyoltan ábrázolja a múzeumot, de a mögötte lévő utcának már nevet ad: Fünflerchen Gasse, vagyis Ötpacsirta utca.[7] Az 1854-es Pest–Buda belterületi térképén már a felépült Nemzeti Múzeum látható.[8] A Stadt Gut Gasse új neve Br. Sándor Gasse, a névtelen köz megkapta a Museum Gasse nevet. A Múzeumkert Sándor utcai és Múzeum utca sarkainál, a múzeum háta mögött egy-egy L alakú kisebb épületet is mutat a térkép. 1967 és 1972 között kataszteri térképsorozat készült Pestről.[9] Ezen már magyar utcanevek szerepelnek: Múzeum útza, Ötpacsirta útza, Fhg. Sándor útza, és mivel a térképre több változást is felvezettek, látszik, hogy a korábbi Országút utcát részekre bontották, a Múzeumkert előtti részt Múzeum körútnak nevezték el, majd átnevezték Mehmet szultán útra. A térképen a Múzeumkert angolpark jellegű kialakítása is tökéletesen látható, a múzeum mögötti kertészházzal egyetemben. Egy 1895-ös térképen[10] az Ötpacsirta utca új neve Eszterházy utca, és a múzeum főhomlokzata előtt már jelöli az Arany-szobor helyét is.

Budapest 1918 és 1946 közötti állapotáról újabb kataszteri térképsorozat készült.[11] Ezen részletesen fel vannak tüntetve a múzeumkerti szobrok elhelyezkedései is, a Főherceg Sándor utcát pedig ekkor már Bródy Sándor utcának hívták.

MegközelítéseSzerkesztés

 
A Nemzeti Múzeum megépültekor, körülötte a „múzeumpuszta”. Még nem állnak a múzeumot ma körülvevő paloták, így az épület nagy tömegével uralja a környéket

A Múzeumkert kitűnő belvárosi elhelyezkedésénél fogva gyalogosan, autóval és közösségi közlekedéssel is jól megközelíthető, utóbbi használata esetén, a 2019. szeptemberi menetrendeket alapul véve,[12] a szinte karnyújtásnyira lévő Kálvin térről gyalogosan (M3-as és M4-es metró, illetve M3-as metrópótló busz, 47-es/47B/48-as/49-es villamos, 15-ös/115-ös busz, 83-as troli) nem több mint egy perc alatt; az Astoriától gyalogosan (M2-es metró, M3-as metrópótló busz, 47/47B/48/49-es villamos, 9-es busz, 5-ös/7-es/8E/15-ös/133E/178-as busz) körülbelül ötperces sétával érhető el. Könnyen megközelíthető még a 4-es/6-os villamos Rákóczi téri megállójától is mintegy 10 perc sétával.

A Pollack Mihály tér alatt mélygarázs található, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum üzemeltet.[13] A Bródy Sándor utca és a Múzeum körút sarkánál található egy MOL Bubi bérkerékpár-állomás is.[14]

A múzeumSzerkesztés

 
A múzeum homlokzatának timpanonja és korinthoszi oszlopfői

A múzeumot Széchényi Ferenc alapította, a múzeum épületét Pollack Mihály tervezte, 1837 és 1847 között épült fel.[15] A kétszintes épület klasszicista stílusú, téglalap alakú, két belső udvart ölel körül.[15] Főbejáratát nyolc korinthoszi oszlop és timpanon keretezi, amelynek szobrai a Magyarországot megszemélyesítő Pannóniát és körülötte a Tudomány és a Művészet szimbolikus alakjait ábrázolják.[15] Pannónia szobrán a magyar címer látható.[16] A szobrokat horganyból készítették Raffaello Monti milánói szobrász modellje alapján.[16]

A park történeteSzerkesztés

A múzeum és a park területe a 18. század közepén Klobusiczky Ferenc kalocsai érseké volt.[17] Az érsek franciakertet alakíttatott ki az akkor ötholdas területen, ahol a főnemesi lovasbemutatókat tartották.[18] Később ez a hagyomány élt tovább a múzeum helye mögött létesített lovardával, amely az építés megkezdéséig működött.[18]

Az 1700-as évek utolsó harmadában Batthyány József hercegprímás villája állt itt, körülötte a Batthyány-kerttel.[19] Ezt társas adakozásból származó pénzből vásárolták meg 1813-ban, az 1808. évi VII. törvénycikk alapján[16] létrehozandó Magyar Nemzeti Múzeum számára.[19] A múzeum alapítói törvényi (tűzoltói) előírások miatt voltak kénytelenek megvásárolni ezt a területet, mivel az előírások csak térre engedélyeztek közgyűjteményi épületet.[18] A múzeum építését csak jóval később, 1837-ben kezdték meg, és 1846-ban fejezték be.

Pollack Mihály ötlete volt már a múzeum épületének megépítése közben, hogy a kertjét parkosítsák. Elképzelése az volt, hogy a múzeumot 3 oldalról vaskerítés venné körül, a negyedik, Pollack Mihály tér felőli oldalon pedig árkádos lapidárium került volna a kőemlékeknek; a múzeum két oldalánál, a Bródy Sándor utcai és a Múzeum utcai bejáratoknál kisebb épületekben laktak volna a múzeum udvarosai, a kertet az angolkertek mintájára fákkal és cserjékkel telepítették volna be.[17][20] Az 1838-as pesti árvíz elpusztította a fák negyedét, a múzeum építése miatt pedig a maradék növényzetet is ki kellett vágni.[21][18]. A készülő épület alapjából kiemelt földet a helyszínen szétterítették. A múzeum építésére eredetileg megszavazott 500 000 forint végül nem lett elég sem a belső díszítésre, sem a kert kialakítására, csak az épület előtti kerítésrészt és járdát építették meg.[18][20] 1847 szeptemberében a múzeumigazgatónak külön kérvényeznie kellett, hogy a kaputól a múzeum bejáratáig futó utat lekövezzék.[20] 1848 elején Muszely Károly pesti műkertész nyújtott be terveket a park kialakítására, de a pár hétre rá kitört forradalom miatt a tervek nem valósulhattak meg.[20]

A múzeum lépcsőfeljáróját két oldalról övező oldalfalak közül a bal oldalin állva szóltak az ifjúság vezetői az összegyűlt tömeghez 1848. március 15-én. Ismertették és felolvasták a kiáltványukat és a 12 pontos követelésüket.[16] Történészek kutatásai szerint azonban – a közhiedelemmel ellentétben – Petőfi Sándor itt már nem szavalta el versét, a Nemzeti dalt, hanem csak a nyomtatott szöveget terjesztették, illetve Petőfi átadott egy példányt Kubinyi Ágoston múzeumigazgatónak.[16][20] A kertet a forradalom alatt Nemzetőrökőrizték, de a korábbi katonai őrszolgálat is megmaradt. 1849. július 11-én az utolsó csapatok innen indultak Arad felé.[20]

Kialakítása a 19. századbanSzerkesztés

 
Pollack Mihály, a múzeum tervezője

A szabadságharc után a múzeum 4. igazgatója, Kubinyi Ágoston tett lépéseket a park létrehozására. Az állam anyagi segítség helyett lakbéradót vetett ki a múzeumra.[20] Marschan József vállalkozó felajánlotta, hogy a Múzeumkert Bródy Sándor utcai oldalán 300 000 forint tőkével megépít egy kétemeletes üzletházat, ahol iparcikkeket és élelmiszert egyaránt lehetett volna kapni. Marschan az épületet a múzeumétól 19 méterre építette volna fel, és a bevételből 8000 forintot ajánlott volna fel a múzeum számára, de Kubinyi nem fogadta el az ajánlatot.[20] Mivel más módon nem jutott pénzhez, Kubinyi hangversenyeket rendezett és adományokat gyűjtött.[17] Az adományozók között volt Egressy Sámuel nótaköltő és kiskunsági földbirtokos, aki 200 (más forrás szerint 100)[22] forint mellett 200 facsemetét is felajánlott.[23] Lacházai parasztok 12 szekéren ezer facsemetét ajándékoztak.[22] Sina Simon bankár igen szép hársfákat küldött gödöllői birtokáról, és az akkor még József főherceg birtokában lévő Margit-szigetről is érkeztek fák.[18]

Hangversenyek a kertértSzerkesztés

A hangversenyeket nem az akkor még nem is létező kertben, hanem a múzeum épületében tartották. Az elsőre 1852. március 24-én került sor a díszteremben, ahol négy évvel korábban az 1848-as országgyűléseket tartották. A fellépést lemondták a hivatásos művészek, ezért műkedvelők szerepeltek: előbb a „Kidőlt a fa mandulástól” kezdetű műdalt adták elő, majd Festetics Leó gróf, aki Liszt Ferenc barátja is volt, több darabot adott elő „physharmonikán, s ezen a közönség előtt kevéssé ismert hangszert a legmeghatóbb játékkal mutatta be.[22] Ezután szavaltak majd operaáriákat énekeltek, végül két fuvolán magyar dalokat adott elő a Doppler testvérpár.[22] A nagy sikerre való tekintettel a következő, ugyanazon évi április 12-i hangversenyen már Ludwig van Beethoven Leonóra-nyitányát adták elő nyolckezes átiratban, november 27-én pedig már az szerepelt a plakátokon, hogy „1. Nyitány „Teli" operából Rossinitól, Szabó József tanár úr által 16 kézre téve, Brauer úr vezérlete alatt előadják 4 zongorán Fáncsi, Latinovics, Péter, Sabdenau kisasszonyok és Fetter, Huber, Mildner, Them urak.” Az előadók mind neves pesti zenészcsaládok tagjai voltak.[22] Egy évvel később, 1853-ban peig arról értesült a közönség, hogy „Felsőbb engedelemmel a magyar nemzeti színház zenekar tagjai első karmesterük Erkel Ferencz úr vezérlete alatt folyó nov. 20-kán és dec. 8-kán, továbbá 1854-ki mart. 12-kén és ápril 9-én a nemz. múzeum teremében a mivelt világ nagyobb és középszerű városainak példájára négy philharmóniai hangversenyt szándékoznak tartani. Ezen hangversenyekhez, mellyeken csak classical zene a lehető tökélylyel adatik elő, az itteni jelesebb művészek közreműködése is igénybe fog vetetni.[22]

A hangversenyeken fellépett a Pesti Hangászegylet, a Filharmóniai Társaság, a Dalfüzér, Hollósy Kornélia és Markovits Ilka énekesnők, és itt tárogatózott Suk.[18] Erkel mellett Liszt is itt vezényelte 1858-ban az Esztergomi misét.[18] Az előadássorozatokra már bérletet is lehetett váltani.[22] A kert kialakítása után a rendszeres hangversenyek megszűntek.[22]

A kert első formájaSzerkesztés

 
Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum 4. igazgatója, aki a Múzeumkertet kialakította

A gyűjtőíveken és a hangversenyek bevételéből összegyűjtött pénzt egy pesti polgárokból álló bizottság kezelte 1852-től, és az ebből származó 400 forinton az Orczy-park főkertésze, Petz Ármin készítette el az újabb terveket.[22][19]

A kertet ma övező paloták és bérházak akkor még nem léteztek, az építési területet palánkkal védték.[23] A múzeum udvara kopár volt (a korabeli sajtó „múzeumpuszta” néven említi), ahova a közeli Kálvin téren tartott piacról is gyakran beszöktek az elszabadult marhák és baromfik.[20][19] Hogy a kert minél hamarabb elkészülhessen, a hangversenyek mellett terménykiállítást is rendeztek, először 1851-ben. Alexander Bach titkosszolgálata nem vette jó néven a kiállítást, ezért a Hölgybizottság helyette növény- és gyümölcsbemutatókat tartott.[18] Ennek emlékére épült fel a kertészház a mai Pollack Mihály téri oldalon, vagyis a múzeum háta mögött 1852-ben, Wagner János tervei alapján.[19]

Petz Ármin tervét a kert kialakítására 1853. május 30-án nyújtották be engedélyezésre.[20]A Múzeum-kertet az 50-es években telepítették az én tervem alapján Gerenday egyetemi botanikustanár felügyelete alatt, azelőtt nem volt ott egyéb, csak néhány fa és szabad mező, általában azon a környéken azelőtt csak házikertek voltak néhány gyümölcsfával.”, írta Petz a Budapest parkjairól szóló kiadatlan művében.[23] Az engedélyt hamar megkapták, de a kivitelezés egyre csúszott, amit a korabeli sajtó egyre élesebben kritizált, így a Hölgyfutár 1854-ben, két számában is:[20]Bizon rég várunk már azután a muzeumi sétány után; de hiába! a türelem — sétányt bizon még sem terem.” „A muzeum terén már erősen — labdáznak a gyerekek; olvasóink bizonyára azt várták, hogy a «már erősen» után: «készül a sétány» következik, ebből azonban semmi sincs...

1855 szeptemberében újra elterjedt a hír, hogy a múzeum körüli udvart végre beültetik, mire a Budapesti Visszhang ironikusan csak annyit írt: „Tamás nagy hirre kapott, hogy egyszer nem hitt; de még nagyobbra tehetne szert, ha ezt meg elhinné.[20] Azonban november 24-én valóban elültették az első fákat, és a múzeum első kertésze, Kallina Henrik vezetésével folyó fatelepítés 2 év múlva fejeződött be.[19][20] Az ültetésről a Budapesti Hírlap azévi november 26-i száma is cikket írt: „Tegnapelőtt u. m. szombaton ment véghez a nemzeti múzeum udvarán állítandó kert vagy sétatér ugy mondható felavatása. Miután a szükséges földmunkálatok és földtöltések befejeztettek, az írt napon dél tájban történt több előkelő hivatalnokok (közöttük pestmegyei főnök Kapy Ede és pesti polgármester Krászonyi József urak,) tudósok és vendégek jelenlétében a város e részének diszére leendő sétatér első élőfáinak ültetése, mely alkalommal muzeumi igazgató cs. k. tanácsos Kubinyi Ágoston úr e kis ünnepély czéljának megfelelő beszédet mondott, minek végével a jelenlévők az elültetett fákat megöntözték. Ezt követte egy vídám s magyar vendégszeretettel fűszeres ebéd a nemzeti múzeumigazgató urnál, mire az említett társaság meghíva volt.[24] A fákat a Bródy Sándor utca–Múzeum körút sarkánál ültették el, és a feldíszített csemetéket a Kortsák József bádogosmester által külön erre az alkalomra készített díszes öntözőkannával locsolták meg.[24][20] A meghívott vendégek között ott volt Eötvös József és Podmaniczky Frigyes és báró Prónay Gábor is, Kubinyi pedig beszédében mindazok nevét felsorolta, akik a kert kialakításához pénzzel vagy facsemetékkel hozzájárultak.[24][20] A Múzeumkertnek ebben a sarkában, ahol az első fákat ültették, ma is áll néhány öreg példány, de nem lehet biztosan tudni, hogy ezek az első telepítésből származnak-e.[20]

A Múzeum körút felőli oldalon álló őrházakat ifjabb Wagner János tervezte.[19] 1858-ban hoztak létre egy szabálytalan útvezetésű, tájképi kertet, ami miután egyre inkább benépesítették szobrokkal is, hamar a pesti polgárok egyik kedvenc pihenőhelye lett.[17] Ebből az időből már több ábrázolás is fennmaradt a parkról.[17] A díszkerítést Ybl Miklós tervezte meg 1865-ben, és Kern István lakatosmester készítette el.[17][20] Ugyanebben az évben a kertben felállítottak egy frissítőket árusító bódét is.[20]

A Múzeumkert kialakításával párhuzamosan alakult a környék rendezése is. A múzeum mellett és mögött, a Bródy Sándor utcában illetve a Pollack Mihály téren főúri paloták, a Múzeum utcában pedig bérházak épültek. A kert méretét 1879-ben 264 négyszögöllel csökkentették, a kerítést 15 méterrel beljebb helyezték; az elbontott Kecskeméti kapu és Hatvani kapu közötti pesti városfal részlegesen lebontották, és az így nyert területen új házsor épült az Országút mentén.[18][20] Az első szobor 1861-ben került a Múzeumkertbe: Kölcsey Ferencé, amelyet Somogy vármegye költségén állítottak fel. [18] Ezt követte a század végéig Berzsenyi Dániel, a belvederei Apollón másolata, Kisfaludy Károly, Kazinczy Ferenc és Arany János szobra.

A kertben az első néhány évben csak sétálni lehetett, az első 10 ágacska-típusú öntöttvas padot csak 1861-ben helyezték el Demidoff Kornélia grófnő adományából, majd később Buchwald-székek is álltak a kertben, amiken csak székjegyet fizetve lehetett helyet foglalni.[20] A parkot már a kezdetektől őrizték, előbb veterán 1848-as honvédek, majd az 1880-as, 1890-es évektől a solferinói és königgrätzi csaták volt katonái ügyeltek a rendre, akik molnárkék pantallót és szürke kabátot viseltek. A múzeum 1898-as szabályzata szerint „A kerti szolgák kötelessége első sorban ügyelni arra, hogy a közönség a kerti ültetvényeket, gyepeket és utakat meg ne rongálja, be ne szemetelje, s a muzeumi kertből, mint nyilvános üdülési helyről, minden gyanús külsejű vagy tisztátalan egyént, különösen csavargókat és koldusokat távol tartsanak, Az ilyeneket, vagy a károsítókat a kertből azonnal kiutasítani kötelesek, ellentállás esetén pedig, akár a muzeumi napos-szolga, akár a legközelebbi állomáson levő rendőr közbenjárását vehetik igénybe.[20]

A parkból induló temetések sorát 1861-ben nyitotta meg Teleki László gyászszertartása, akit május 10-én százezres tömeg kísért utolsó útjára a Múzeumkertből indulva.[20] A legnagyobb temetés Kossuth Lajosé volt 1894-ben, amikor a múzeum lépcsőjét nem csak teljesen beborították a koszorúk, de a kertbe is csak a kiválasztottak juthattak be.[20] A 19. században itt tartották még Palóczy László és Dósa Elek búcsúztatását is 1861-ben illetve 1867-ben.[20]

A 20. századbanSzerkesztés

 
A Múzeumkert az első világháború alatt

A második világháború előttSzerkesztés

A század elején újabb szobrokkal bővült a Múzeumkert. Felállították az alapító, Széchényi Ferenc szobra mellett Kisfaludy Sándor emlékművét, Rómer Flóris, Hampel József és Pulszky Ferenc közös szobrát.

1912-ben harmincezres politikai nagygyűlést tartottak a kertben és környékén.[20] 1914. július 23-án egy az egész országon átsöprő igen erős viharban a kert növényzete erősen megsérült, a szél gyökerestől döntötte ki a fákat.[20] 1919. március 31-én a kávéházi pincérek sztrájkja idején a velük szolidaritást vállaló zenészek vonultak itt fel, és még ugyanebben az évben szocialista ifjúmunkás népgyűlést is tartottak itt.[20] 1920-ban tüntetés volt a kertben a trianoni békeszerződés becikkelyezése ellen.[20] A múzeumépületen 1923 és 1928 között végzett átalakítást Lechner Ödön, aki beépítette a tetőkertet.[18] Az 1930-as években újabb szobrokat avattak: Alessandro Monti, Herman Ottó és Giuseppe Garibaldi szobrát.

A második világháború alatt, részben emlékezve a kert kialakítása idején rendszeresen megtartott koncertekre, részben külföldi példákat követve 1938 és 1944 között évente hat hangversenyt szerveztek a múzeumban Kresz Géza rendezésében „Múzeumi matinék” néven, ahol rögtön a nyitó előadáson Dohnányi Ernő, valamint Székelyhidy Ferenc és kamarazenekara léptek fel.[22][25]

A század első felében több jeles személyiséget is a kertben ravataloztak fel: Hieronymi Károlyt 1911-ben, Kossuth Ferencet 1914-ben, Görgei Artúrt 1916-ban, Justh Gyulát 1917-ben, Ady Endrét és Eötvös Lorándot 1919-ben, Bem Józsefet 1929-ben, Klebelsberg Kunót 1932-ben és Zichy Jánost 1944-ben.[20] Szintén a múzeum lépcsőjén ravatalozták fel az 1921-es királypuccs, azaz a budaörsi csata halottait.[20]

Az 1950-es évek utánSzerkesztés

A háború után a Múzeumi matinék folytatódtak, bemutatták Joseph Haydn A patikus című vígoperáját, és az 1960-as években is szerveztek néhány hangszertörténeti bemutatót.[22]

1961 nyarán egy vasárnap délelőtt „váratlanul” megjelent a Múzeumkertben a Pénzügyőr Fúvószenekar Józsa András karnagy vezetésével és a fák alatt játszani kezdett, mire a nézőközönség azonnal odasereglett.[22][26] A zenekar vasárnapi kerti hangversenyei éveken át folytatódtak, közben a közönség kérésére műsorközlőt is alkalmaztak, majd dobogót is kapott az együttes, és az idősebb zenehallgatók kedvéért a Fővárosi Kertészet padokat is beállított.[22] Nem volt ritka, hogy egy-egy alkalommal akár több mint ezer ember hallgatta a térzenét.[22] A zenekar műsorán klasszikus zene mellett népszerű könnyűzene, de alkalmi bemutatóknak is helyt adtak, így például az első űrrepülés emlékére elhangzott Gömöri Séta az űrben tánclépésben című műve.[22] A Pénzügyőr Zenekar mellett idővel más zenekarok is felléptek a kertben: különböző honvédzenekarok, a Belügyminisztérium Tűzrendészetének zenekara, a Vasas Művészegyüttes Szimfonikus Zenekara, az együttesekkel pedig olykor énekesek is felléptek, például Ercse Margit és Sümegh Zsuzsa.[22] Telente a hangversenyek a múzeum termeiben tartották.[22] A koncerteket ingyenesen lehetett látogatni, a fellépők minimális gázsit kaptak. Az 1960-as években 10 év alatt a nyári koncerteknek mintegy 250 000, a télieknek körülbelül 20 000 látogatója volt, összesen körülbelül 500 hangversenyt adtak.[22][26] A rendezvénysorozat az 1970-es években is folytatódott, a műsoron már Beethoven és Bartók jubileumi műsorok is szerepeltek, és a fellépők között volt Berkes Kálmán, Kincses Veronika, Kocsis Zoltán, Lux Erika, Ránki Dezső, Ladomerszky Margit és Gencsy Sári.[26] A térzene is folytatódott a kertben, ahol a közönség már nyomtatott műsort kapott, és egyre több különböző zenekar lépett fel: Ganz, Guttenberg, Pénzintézeti, Pénzügyőr, Vasas, Vasutas, KISZÖV, ÉDOSZ. [26] Amikor a Szent Korona hazakerült az Egyesült Államokból 1976-ban, a beltéri hangversenyek számára már nem jutott elegendő hely a múzeum falain belül, ezért az egész hangversenysorozatot átköltöztették a Várba.[26] 1957–1958-ban a a kertbe könyvkölcsönző pavilont állítottak, amit a Széchényi Könyvtár üzemeltetett.[20] A második világháborúban a múzeumépület és a park is sok kárt szenvedett, de 1945-ben kitakarították és rendbe hozták. 1956-ban újabb károk keletkeztek, emiatt 1973-ra szükségessé vált egy nagyszabású kertfelújítás.[17] Az új tervek gyökeresen megváltoztatták a korábbi elrendezést. A felújítást a Fővárosi Kertészet végezte, mintegy 100 millió forintból, a belső felújítás költségeivel együtt.[18]

1976-ban avatták fel a parkban utolsóként, Josef Wisowsky szobrát, a lengyel kormány ajándékát.[18] 1995-re lehetővé vált, hogy a múzeumot és kertjét átfogó felújításnak vessék alá. Addig az épületen több más múzeummal és gyűjteménnyel kellett osztoznia a Magyar Nemzeti Múzeumnak, de ezek kiköltözésével elindulhatott a rekonstrukció. A felújítás egyik célja az volt, hogy a múzeum bicentenáriumára, 2002-re megújulva fogadhassa a látogatókat, de a pénzhiány miatt ez az időpont egyre tolódott. 2010-re jószerével már csak „végtelenül lestrapált”, ideiglenes parkolóul szolgáló Múzeumkert felújítása maradt hátra és egy olyan bejárat létrehozása, ahol a műtárgyakat is biztonságosan lehet ki-be szállítani.[27] Azonban a rekonstrukció kezdetekor, 1996-ban létrehozott állandó kiállítás újra elavulttá vált, és a modern, 21. százai múzeumokkal szembeni követelmények is mást várnak már el az épülettől.[27]

Az 1973-tól a 201819-as újabb felújításig tartó időben a park növényzete besűrűsödött, gazdaggá vált, megtalálható volt ostorfa, akácfák, juharok és néhány növénykülönlegesség is.[17]

21. századSzerkesztés

A múzeum lépcsőjének 2004-es felújításakor végzett ásatásokon feltárták a múzeum helyén korábban állt palota maradványait.[28] Ezekből megállapítható volt, hogy Pollack Mihály ennek a korábbi épületnek a homlokzatára építette rá a lépcső alatti pince falait. Buzás Gergely régész bizonyította, hogy a korábban itt állt épületet legalább egyszer jelentősen átalakították. Az épületnek a barokkra jellemző rizalitja volt, valószínűsíthetően erkélye is, és átépítésekor kapott a főépületre merőlegesen két új szárnyat, ahol hosszú folyósokról nyíltak a helyiségek. Az egész épület alatt dongaboltozatos pince húzódott mintegy 3 méteres belmagassággal, ami túlfutott az épületen is. Az északi pince jó állapotban maradt meg, mivel a múzeum építésekor nem töltötték fel teljesen földdel, csak elfalazták. A Múzeumkert felőli végét szintén utólag húzott fal zárja le. Feltételezik, hogy az eredeti házat Batthyány Lajos építhette, míg az átépítést a fia, Batthyány Tódor végeztethette el valószínűleg 1767-ben. A feltárás során kiderült, hogy az épület nem egyszerűen majorsági központ lehetett, hanem nagyjából akkora palota, mint a Károlyiaké nem messze a múzeumtól. A múzeum vezetősége kérésére a pincék megőrzése, további feltárása és felhasználása érdekében az ekkor tervezett mélygarázst nem a feltárás területén építették meg.[28] 2009-ben írt ki a múzeum éppen leköszönő igazgatója, Kovács Tibor nemzetközi pályázatot az 1995-ben kezdődött rekonstrukció harmadik ütemére.[27]

A Múzeumkertet 2017–18-ban felújították, 2019-ben játszóteret is kialakítottak benne.

A Főkert gondozza.[29]

A park leírásaSzerkesztés

A park a múzeum mind a négy oldalát körülöleli, s vasráccsal van kerítve, hat bejárattal, kettő a Múzeum körút felől, egy-egy a Bródy Sándor utca és a Múzeum utca felől és kettő a Pollack Mihály tér felől.[15]

A park növényzeteSzerkesztés

A kert Múzeum körút–Bródy Sándor utcai sarkánál lévő szegletében áll néhány öreg fa, amikről nem lehet tudni, hogy a kert első telepítésének időszakából származnak-e. Ezek között van zöld juhar, hegyi szilfa, magas kőris, bálványfa, fekete diófa, fehér vadgesztenye, csörgőfa és japánakác.[20]

Látnivalók a parkbanSzerkesztés

2018 előttSzerkesztés

A park számos szobrát és emléktábláját eltérő időpontokban állították fel, és némelyiket időközben át is helyezték. A Budapest 1918 és 1946 közötti állapotáról készült kataszteri térképsorozaton[11] látszanak a szobrok elhelyezkedései is, de a konkrét szobor megnevezése nélkül. Eszerint a kertben akkor 9 szobor és 7 síremlék kapott helyet. Egy 1937-es térképen 5 szobor helyét tüntették fel:[30] Arany János szobra a főhomlokzat előtt, Kazinczy Ferenc szobra a Múzeum körút és a Bródy Sádnor utcai sarokrésznél, Széchényi Ferencé a múzeum északi oldalánál, Kisfaludy Károly szobra az akkor még Eszterházy utca nevet viselő Pollack Mihály tér és a Múzeum utca által bezárt sarokrésznél, Berzsenyi Dániel szobra pedig a Múzeum körút és a Múzeum utca által határolt sarokrésznél volt.

2018 utánSzerkesztés

A 2018–19-es parkfelújítás során a szobrok elhelyezkedése némileg változott. A 2019. szeptemberi állapot szerint a parkban – a múzeum épületétől eltekintve – 18 szobor, emléktábla és egyéb megtekintésre érdemes látnivaló található.[15]

A főhomlokzat előttSzerkesztés
A Bródy Sándor utcai oldalonSzerkesztés
A Pollack Mihály tér felőli oldalonSzerkesztés
  • Kisfaludy Sándor gránit emlékműve, mely egy földgömbön álló kiterjesztett szárnyú sast ábrázol, mely a karmaiban lantot tart. (Petrovits Döme, 1848) A bajai szobrász alkotására „Magyar- és Erélyhon leányai” indítottak gyűjtést, de az 1848-as események miatt a talapzatra már nem jutott pénz, így csak 1903-ban állították fel a szobrot, melyet „Himfy-lantnak” is hívnak.[32][16]
  • Kertészlak
  • Alessandro Monti bresciai mellszobrának másolata (Kuzmik Lívia, 1931)[19] A szobron a név Monti Sándor alakban szerepel. Az 1970-es években a szobor még a Bródy Sándor utca felőli oldalon állt.[19]
  • Csobogó
  • Kisfaludy Károly márvány emléke, Ferenczy Istvánnak egyetlen köztéren álló alkotása, 1836-ban készült, de 1875-ben állították fel. Eredetileg magas talapzaton volt, Kisfaludy felé egy nőalak lantot és babérágat nyújtott.[16] A második világháborúban a szoborcsoport elpusztult, és csak Kisfaludy szobrát hozták helyre.[16]
  • Rómer Flóris, Pulszky Ferenc és Hampel József közös emlékműve római kori sírkövek mintájára készült sztélén (Hültl Dezső tervei alapján) három domborművű mellszobor, melyek Damkó József alkotásai (1916)[19]. Az 1970-es években a szobor a Bródy Sándor utca és a Pollack Mihály tér által alkotott sarokban volt.[16]
A Múzeum utcai oldalonSzerkesztés

A Múzeumkert a kulturális életbenSzerkesztés

„A Múzeumban ősi szarkofág van,
kint a kertben orosz katonasír.
Kisfiú szalad kék mackóruhában,
s a krónikás egy tönkön verset ír.

Fölnéz, meglátja Arany János szobrát
és ceruzáját búsan elteszi.
Téli szél gyűri a légó-víz fodrát
s Toldi hő arcát hóval legyezi.”

Tóth Eszter: Múzeumkert[33]

Zömmel a Múzeumkertben játszódik Pásztor Árpád Muzi című ifjúsági regénye, mely az 1880-as évek gyerekvilágát mutatja be. Pásztor alakjáról mintázta Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk egyik szereplőjét, és a regény einstand-jelenete a Múzeumkertben játszódik.[20]

Mivel a Múzeumkert már az 1880-as évektől kezdődően szerelmi találkozóhely is volt, több film vagy cikk használta ilyen jelenetek színteréül, és korabeli sláger is született „A Múzeumkert előtt várlak én” címmel.[20]

Tóth Eszter 1945–46-ban írta meg 12 részből álló versciklusát, melynek mindegyik darabja budapesti helyszínekhez kötődik, az egyik helyszín a Múzeumkert.[33]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Google Maps: Múzeumkert. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  2. mapire.eu: Budapest (1775) – Pest és környékének áttekintő térképe. (Hozzáférés: 2019. szeptember 26.)
  3. mapire.eu: Budapest (1785) – Pest belterületének kataszteri térképe. (Hozzáférés: 2019. szeptember 26.)
  4. mapire.eu: Budapest (1793) – Pest–Buda–Óbuda beépített területének várostérképe. (Hozzáférés: 2019. szeptember 26.)
  5. mapire.eu: Budapest (1823) – Pest–Buda–Óbuda áttekintő katonai célú várostérképe. (Hozzáférés: 2019. szeptember 26.)
  6. mapire.eu: Budapest (1830) – Pest–Buda beépített területének várostérképe. (Hozzáférés: 2019. szeptember 26.)
  7. mapire.eu: Budapest (1837) – Pest–Buda–Óbuda áttekintő térképe a jelentős középületek rajzával és látképekkel (Vasquez). (Hozzáférés: 2019. szeptember 26.)
  8. mapire.eu: Buapest(1854) – Pest–Buda–belterületének várostérképe. (Hozzáférés: 2019. szeptember 26.)
  9. mapire.eu: Budapest (1867-72) – Pest kataszteri térképsorozata az 1872-1920 közötti változások utólagos jelölésével. (Hozzáférés: 2019. szeptember 26.)
  10. mapire.eu: Budapest (1895): Budapestest közigazgatási térképsorozata. (Hozzáférés: 2019. szeptember 26.)
  11. a b mapire.eu: Budapest (1918-46): Budapestest kataszteri térképsorozata az 1918 és 1946 közötti időszakból. (Hozzáférés: 2019. szeptember 26.)
  12. bkk.hu
  13. pollackgarazs.hu
  14. molbubi.hu
  15. a b c d e f g BPÚC 151-152. oldal
  16. a b c d e f g h i j k l m n o p q BPÚP 158-162. oldal
  17. a b c d e f g h  165. oldal
  18. a b c d e f g h i j k l m n BUD1977/12 26-27. oldal
  19. a b c d e f g h i j k BPL II. kötet, 155-156. oldal
  20. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah BUD2006/3. 9-11. oldal
  21. BUD1970/4 40. oldal
  22. a b c d e f g h i j k l m n o p q r BUD1970/8 21-22. oldal
  23. a b c RAP 278. oldal
  24. a b c MNM A múzeumkertről
  25. BUD1981/10., 39. oldal
  26. a b c d e BUD1981/10., 40-41. oldal
  27. a b c BUD2010/8., 22-24. oldal
  28. a b BUD2005/9., 31-32. oldal
  29. Archivált másolat. [2015. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 13.)
  30. mapire.eu: Budapest (1937): Budapest közigazgatási térképsorozata az épületek szintszámával és az újabb utcanevekkel. (Hozzáférés: 2019. szeptember 26.)
  31. intezet.nori.gov.hu
  32. BUD1978/9
  33. a b BUD2009/11., 10-12. oldal

ForrásokSzerkesztés

KönyvekSzerkesztés

FolyóiratokSzerkesztés

  • BUD1970/4: Zolnay László (1970). „Nagy-Budapest tája a korai középkorban”. Budapest 8. (4.).  
  • BUD1970/8: Volly István (1970). „Múzeumi Zenés Délelőttök”. Budapest 8. (9.).  
  • BUD1977/12: Korek József (1977). „A jubiláló Magyar Nemzeti Múzeum”. Budapest 15. (12.).  
  • BUD1978/9: Vértesy Miklós (1978). „A Múzeum körút”. Budapest 16. (9.).  
  • BUD1981/10-39: Király Péter (1981). „Múzeumi matinék”. Budapest 19. (10.).  
  • BUD1981/10-40: Volly István (1981). „Új kezdeményezések”. Budapest 19. (10.).  
  • BUD2005/9: N. Kósa Judit (2005). „Igazi legenda a Múzeumkertben”. Budapest 28. (9.).  
  • BUD2006/3: Debreczeni-Droppán Béla (2006). „A forradalom kertje – 150 éves a Muzi”. Budapest 29. (3.).  
  • BUD2009/11: Aradi Péter (2009). „Rendelt zenék Budapestről”. Budapest 32. (11.).  
  • BUD2010/8: N. Kósa Judit (2010). „Botrány a Muziban”. Budapest 33. (8.).  

OnlineSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés