Münnich Aladár
Jánosvölgyi Münnich Aladár (Igló, 1890. augusztus 13. – Montréal, 1975. szeptember 7.) magyar építész.
Münnich Aladár | |
Született | Münnich Aladár Adolf 1890. augusztus 13.[1] Igló[1] |
Elhunyt | 1975. szeptember 7. (85 évesen)[2] Montréal[2] |
Állampolgársága | magyar[3] |
Házastársa | Éber Vilma (h. 1922–1945) |
Szülei | Münnich Aurél |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Müncheni Műszaki Egyetem (–1913) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Münnich Aladár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésMünnich Aurél (1856–1906) jogász, országgyűlési képviselő és Sesztina Ilona (1860–1945) fiaként született. Középiskolai éveit a Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban töltötte, egyetemi tanulmányait Berlinben és Münchenben végezte. 1913-ban szerzett mérnöki oklevelet Münchenben. Az első világháború kitöréséig Londonban és Budapesten folytatott gyakorlatot. A háborúban 50 hónapig tűzvonalszolgálatot teljesített és a III. osztályú vaskoronarenddel, a III. osztályú katonai érdemkereszttel, a Károly-csapatkereszttel, 3 ízben legfelsőbb dicsérő elismeréssel tüntették ki. IV. Károly magyar király a koronázás alkalmával aranysarkantyús vitézzé avatta.[4]
1919-ben a Magyar Királyi Posta vezérigazgatóság építészeti osztályán működött. 1921-től magánépítészeti és tervezői gyakorlatot folytatott.[4] Számos középületet és magánbérházat tervezett Budapesten és az ország egyéb tájain.[4] 1933-tól az Országos Középítési Tanács, 1936-tól a Közmunkatanács tagja volt, majd 1942-ben kormányfőtanácsosi címet is kapott.[5] Részt vett Liber Endre kislakásépítési programjában egy kislakásos bérház tervezésével.[6] (Valószínűleg a Lenke-udvar lehet ez az alkotása.)
Felesége Éber Vilma, Éber Antal közgazdasági író és Dobránszky Vilma lánya volt, akivel 1922. január 16-án Budapesten kötött házasságot.[7] 1945-ben elváltak.
1947-ben elhagyta Magyarországot, és Kanadában telepedett le. Közel 30 évvel később hunyt el, de addig is aktív társadalmi életet élt, irodalmi kört irányított, és magyar nyelvű lapokban is publikált. 1975-ben érte utol a halál 85 éves korában.[8]
Ismert épületei
szerkesztés- 1923: a korábbi katonai kaszárnya átépítése[9] Vármegyeházzá (ma: Bányai Júlia Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Szakközépiskola),[10] Baja, Köztársaság tér 1.[4][8]
- 1923–1929: Déri Múzeum, Debrecen, Déri tér 1. (Györgyi Dénessel közös alkotás)[8][11]
- 1924–1926: Vásárcsarnok, Miskolc, Búza tér 1. (Wellisch Andorral közös munka)[12][4]
- 1926–1927: a Magyar Agrár és Járadékbank Rt. bérháza (korábbi kétemeletes lakóház három emeletessé átépítése), Budapest, Thököly út 26.[13][14]
- 1927: fővárosi kislakásos bérház (Lenke-udvar), Budapest, Bocskai út 43-45.[5][15]
- 1928: bérpalota, Budapest, Benczúr u. 39.[8]
- 1929: Kereskedők Háza (ma: Békéscsabai Városi Ügyészség), Békéscsaba, József Attila utca 2. (Györgyi Dénessel közös alkotás)[16]
- 1929: Galamblövő Klubház, Budapest, Margit-sziget[8] (az épület elpusztult)
- 1929: a Nemzeti Lovarda bérházsora, Budapest, Szentkirályi utca 27–29.[8]
- 1929: bérház (Attila-udvar), Budapest, Győző utca 5.[17]
- 1920-as évek: a Hungária Evezősklub dunai sportháza, Budapest[8]
- 1925/1929–1931: Postaszékház (ma: Magyar Posta Kelet-magyarországi Területi Igazgatóság), Debrecen, Hatvan utca 5-7.[4][8][18] – 1913-ban még ifjabb Bobula János kezdte el az épület tervezését, de a munkálatok elhúzódtak. Bobula halála után, 1925-től Münnich Aladár fejezte be az épületet.[19][20]
- 1930–1932: a Budapesti Sertésközvágóhíd nagy méretű csarnoka, Budapest, Gubacsi út 6/a-b.[8]
- 1930–1932: a Nagyvásártelep nagy méretű csarnoka, Budapest, Hídépítő u.[8]
- 1938: a Futura Szövetkezet bérpalotája, Budapest, Dorottya u. 2.[8]
- 1935: a Magyar-Olasz Bank Nyugdíjpénztára hatemeletes bérháza, Budapest, Aranykéz u. 7.
- 1938: a Hangya Szövetkezet bérháza, Debrecen, Piac u. 40.[21]
- 1938–1939: Helvétia-házak, Budapest, Király u.[13]
- 1930-as évek: Péti Nitrogénművek több üzemi épülete, Pétfürdő[8]
- 1942–1948: Zuglói evangélikus templom, Budapest, Lőcsei út 32.[22]
- 1954: magyar közösség református temploma, Montreal (Kanada)[8]
- ?: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Nyugdíjintézetének irodaháza, Budapest, Mérleg u. 6.[5]
- ?: villa, Budapest, Napraforgó u. 10.[5]
1945-ben részt vett a „Négysarkú város – Nagy-Budapest újjáépítése” című városfejlesztési tervpályázaton, ahol I. díjat nyert el. Terve végül nem valósult meg.[8]
Képtár
szerkesztés-
Vármegyeháza, Baja (1960-as felvétel)
-
a Magyar Agrár és Járadékbank Rt. bérháza, Budapest
-
bérpalota, Budapest, Benczúr u. 39.
-
Déri Múzeum, Debrecen (1940-es felvétel)
-
Déri Múzeum, Debrecen (részlet)
-
Déri Múzeum, Debrecen (részlet)
-
Miskolci Vásárcsarnok
-
Miskolci Vásárcsarnok
-
Miskolci Vásárcsarnok (belső)
-
Attila-udvar, Budapest
-
Zuglói evangélikus templom, Budapest
-
Debreceni Postaszékház
-
Villa, Budapest, Napraforgó u. 10.
-
Bérház, Debrecen, Piac u. 40
-
a Budapesti Sertésközvágóhíd nagy méretű csarnoka
-
a Budapesti Sertésközvágóhíd nagy méretű csarnoka
-
a Budapesti Sertésközvágóhíd nagy méretű csarnoka (oldalnézet)
-
a Budapesti Sertésközvágóhíd nagy méretű csarnoka (belső)
-
a Nagyvásártelep nagy méretű csarnoka
-
a Nagyvásártelep nagy méretű csarnoka (belső)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarTarsadalomLexikonja_1930/?pg=393&layout=s&query=m%C3%BCnnich
- ↑ a b https://nka.meszorg.hu/wp-content/uploads/2021/01/almer%20zsuzsanna%20Munnich_Aladar_-_epitesz_-_varostervezo_-_belsoepitesz_opt.pdf
- ↑ archINFORM (német, angol, francia, spanyol és olasz nyelven). (Hozzáférés: 2023. május 11.)
- ↑ a b c d e f A magyar társadalom lexikonja, 396. o. [1]
- ↑ a b c d http://napraforgoutca.hu/portfolio/1629/
- ↑ Liber Endre: Középítkezések Budapesten 1920–1930, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest, 1930, 25-26. o.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 27/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 27.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n Gönczi, i. m.
- ↑ http://epa.oszk.hu/03000/03018/00245/pdf/EPA03018_honismeret%20_2017_4_041-045.pdf
- ↑ https://bajaiertektar.hu/index.php/ertekeink/kulturalis-orokseg/254-volt-bajai-varmegyehaza
- ↑ https://www.kozterkep.hu/44941/debrecen-angyalos-cimere
- ↑ https://minap.hu/cikk/akkor-es-most-buza-teri-vasarcsarnok
- ↑ a b https://epiteszforum.hu/print/dinasztiak-fejer-es-danos--sogorok-a-nagy-magyar-epitok-
- ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/07/30/thokoly_ut_26
- ↑ https://budapest100.hu/house/bocskai-ut-43-45/
- ↑ https://www.kozterkep.hu/43246/hermesz-fejek
- ↑ https://budapest100.hu/house/gyozo-utca-5/
- ↑ https://www.kozterkep.hu/5300/postapalota-epuletdiszito-fejei
- ↑ https://www.kozterkep.hu/5300/postapalota-epuletdiszito-fejei
- ↑ https://varosvedo.hu/2021/06/22/bobula-janos-epitesz-csalad/
- ↑ https://www.kozterkep.hu/5348/hangya-berhaz-kapuja#
- ↑ https://budapestcity.org/templomok/14/templom-Locsei-ut/index.html
Források
szerkesztés- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
- Gönczi Ambrus: A vasbeton szerkezetes építés úttörője – 130 éve született Münnich Aladár építész
- Asztalos István: A beton története XII. rész: Megvalósult ikonikus épületek és műtárgyak - Európa és Észak-Amerika
- Vincze Miklós: A Duna mellett bomlik csendben a főváros élelmiszerellátásának egykori központja
- Almer Zsuzsanna: Münnich Aladár. Építész – várostervező – belsőépítész
- archív felvételek épületeiről