Münnich Aladár

(1890–1975) magyar építész

Jánosvölgyi Münnich Aladár (Igló, 1890. augusztus 13.Montréal, 1975. szeptember 7.) magyar építész.

Münnich Aladár
SzületettMünnich Aladár Adolf
1890. augusztus 13.[1]
Igló[1]
Elhunyt1975. szeptember 7. (85 évesen)[2]
Montréal[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaÉber Vilma
(h. 1922–1945)
SzüleiMünnich Aurél
Foglalkozása
IskoláiMüncheni Műszaki Egyetem (–1913)
A Wikimédia Commons tartalmaz Münnich Aladár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Münnich Aurél (1856–1906) jogász, országgyűlési képviselő és Sesztina Ilona (1860–1945) fiaként született. Középiskolai éveit a Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban töltötte, egyetemi tanulmányait Berlinben és Münchenben végezte. 1913-ban szerzett mérnöki oklevelet Münchenben. Az első világháború kitöréséig Londonban és Budapesten folytatott gyakorlatot. A háborúban 50 hónapig tűzvonalszolgálatot teljesített és a III. osztályú vaskoronarenddel, a III. osztályú katonai érdemkereszttel, a Károly-csapatkereszttel, 3 ízben legfelsőbb dicsérő elismeréssel tüntették ki. IV. Károly magyar király a koronázás alkalmával aranysarkantyús vitézzé avatta.[3]

1919-ben a Magyar Királyi Posta vezérigazgatóság építészeti osztályán működött. 1921-től magánépítészeti és tervezői gyakorlatot folytatott.[3] Számos középületet és magánbérházat tervezett Budapesten és az ország egyéb tájain.[3] 1933-tól az Országos Középítési Tanács, 1936-tól a Közmunkatanács tagja volt, majd 1942-ben kormányfőtanácsosi címet is kapott.[4] Részt vett Liber Endre kislakásépítési programjában egy kislakásos bérház tervezésével.[5] (Valószínűleg a Lenke-udvar lehet ez az alkotása.)

Felesége Éber Vilma, Éber Antal közgazdasági író és Dobránszky Vilma lánya volt, akivel 1922. január 16-án Budapesten kötött házasságot.[6] 1945-ben elváltak.

1947-ben elhagyta Magyarországot, és Kanadában telepedett le. Közel 30 évvel később hunyt el, de addig is aktív társadalmi életet élt, irodalmi kört irányított, és magyar nyelvű lapokban is publikált. 1975-ben érte utol a halál 85 éves korában.[7]

Ismert épületei szerkesztés

  • 1923: a korábbi katonai kaszárnya átépítése[8] Vármegyeházzá (ma: Bányai Júlia Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Szakközépiskola),[9] Baja, Köztársaság tér 1.[3][7]
  • 1923–1929: Déri Múzeum, Debrecen, Déri tér 1. (Györgyi Dénessel közös alkotás)[7][10]
  • 1924–1926: Vásárcsarnok, Miskolc, Búza tér 1. (Wellisch Andorral közös munka)[11][3]
  • 1926–1927: a Magyar Agrár és Járadékbank Rt. bérháza (korábbi kétemeletes lakóház három emeletessé átépítése), Budapest, Thököly út 26.[12][13]
  • 1927: fővárosi kislakásos bérház (Lenke-udvar), Budapest, Bocskai út 43-45.[4][14]
  • 1928: bérpalota, Budapest, Benczúr u. 39.[7]
  • 1929: Kereskedők Háza (ma: Békéscsabai Városi Ügyészség), Békéscsaba, József Attila utca 2. (Györgyi Dénessel közös alkotás)[15]
  • 1929: Galamblövő Klubház, Budapest, Margit-sziget[7] (az épület elpusztult)
  • 1929: a Nemzeti Lovarda bérházsora, Budapest, Szentkirályi utca 27–29.[7]
  • 1929: bérház (Attila-udvar), Budapest, Győző utca 5.[16]
  • 1920-as évek: a Hungária Evezősklub dunai sportháza, Budapest[7]
  • 1925/1929–1931: Postaszékház (ma: Magyar Posta Kelet-magyarországi Területi Igazgatóság), Debrecen, Hatvan utca 5-7.[3][7][17] – 1913-ban még ifjabb Bobula János kezdte el az épület tervezését, de a munkálatok elhúzódtak. Bobula halála után, 1925-től Münnich Aladár fejezte be az épületet.[18][19]
  • 1930–1932: a Budapesti Sertésközvágóhíd nagy méretű csarnoka, Budapest, Gubacsi út 6/a-b.[7]
  • 1930–1932: a Nagyvásártelep nagy méretű csarnoka, Budapest, Hídépítő u.[7]
  • 1938: a Futura Szövetkezet bérpalotája, Budapest, Dorottya u. 2.[7]
  • 1935: a Magyar-Olasz Bank Nyugdíjpénztára hatemeletes bérháza, Budapest, Aranykéz u. 7.
  • 1938: a Hangya Szövetkezet bérháza, Debrecen, Piac u. 40.[20]
  • 1938–1939: Helvétia-házak, Budapest, Király u.[12]
  • 1930-as évek: Péti Nitrogénművek több üzemi épülete, Pétfürdő[7]
  • 1942–1948: Zuglói evangélikus templom, Budapest, Lőcsei út 32.[21]
  • 1954: magyar közösség református temploma, Montreal (Kanada)[7]
  • ?: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Nyugdíjintézetének irodaháza, Budapest, Mérleg u. 6.[4]
  • ?: villa, Budapest, Napraforgó u. 10.[4]

1945-ben részt vett a „Négysarkú város – Nagy-Budapest újjáépítése” című városfejlesztési tervpályázaton, ahol I. díjat nyert el. Terve végül nem valósult meg.[7]

Képtár szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarTarsadalomLexikonja_1930/?pg=393&layout=s&query=m%C3%BCnnich
  2. a b https://nka.meszorg.hu/wp-content/uploads/2021/01/almer%20zsuzsanna%20Munnich_Aladar_-_epitesz_-_varostervezo_-_belsoepitesz_opt.pdf
  3. a b c d e f A magyar társadalom lexikonja, 396. o. [1]
  4. a b c d http://napraforgoutca.hu/portfolio/1629/
  5. Liber Endre: Középítkezések Budapesten 1920–1930, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest, 1930, 25-26. o.
  6. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 27/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 27.)
  7. a b c d e f g h i j k l m n Gönczi, i. m.
  8. http://epa.oszk.hu/03000/03018/00245/pdf/EPA03018_honismeret%20_2017_4_041-045.pdf
  9. https://bajaiertektar.hu/index.php/ertekeink/kulturalis-orokseg/254-volt-bajai-varmegyehaza
  10. https://www.kozterkep.hu/44941/debrecen-angyalos-cimere
  11. https://minap.hu/cikk/akkor-es-most-buza-teri-vasarcsarnok
  12. a b https://epiteszforum.hu/print/dinasztiak-fejer-es-danos--sogorok-a-nagy-magyar-epitok-
  13. https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/07/30/thokoly_ut_26
  14. https://budapest100.hu/house/bocskai-ut-43-45/
  15. https://www.kozterkep.hu/43246/hermesz-fejek
  16. https://budapest100.hu/house/gyozo-utca-5/
  17. https://www.kozterkep.hu/5300/postapalota-epuletdiszito-fejei
  18. https://www.kozterkep.hu/5300/postapalota-epuletdiszito-fejei
  19. https://varosvedo.hu/2021/06/22/bobula-janos-epitesz-csalad/
  20. https://www.kozterkep.hu/5348/hangya-berhaz-kapuja#
  21. https://budapestcity.org/templomok/14/templom-Locsei-ut/index.html

Források szerkesztés