M1-es autópálya (Magyarország)

magyarországi autópálya

Az M1-es autópálya autópálya Magyarországon, amely Bécset köti össze Budapesttel, egyben a IV. számú Helsinki folyosó, valamint az E60 transzeurópai út egyik szakasza. Hegyeshalom után csatlakozik az osztrák A4-es autópályához.

M1-es autópálya
autópálya-szakasz Kisigmándnál
autópálya-szakasz Kisigmándnál
M1 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
Az M1-es autópálya
Az M1-es autópálya
E60-HUN.svg E65-HUN.svg E75-HUN.svg
Úttípus autópálya
Építkezés 19641996
Hossza171 km
Ország Magyarország
Tartományok Budapest
Pest
Fejér
Komárom-Esztergom
Győr-Moson-Sopron
Mérnökségek 38, Bicske
85, Komárom
142, Lébény
Az út eleje Budapest
Az út vége Hegyeshalom / Ausztria A4-AT.svg
Időzóna közép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz M1-es autópálya témájú médiaállományokat.

Az egyik legrégebbi gyorsforgalmi útvonalunk, 1964-ben kezdték el építeni és több mint harminc év kellett, hogy Hegyeshalom mellett elérje az A4-es autópályát és egyben az osztrák határt. A gyorsforgalmi út jelentősége az 1990-es rendszerváltás után megnövekedett, napjainkban Magyarország legfontosabb nyugati irányú kapcsolata. Az autópálya 1990-es évek közepén épült Győr és az államhatár közötti szakasza volt Magyarország első magánfinanszírozású autópályája.

Átlagos napi forgalma 2008-ban a Budapesthez közeli szakaszon 100 000, Győrnél 30 000 jármű/nap.[1][2]

TörténeteSzerkesztés

Államilag épített szakaszokSzerkesztés

Az első 12 km hosszú, az M7-es autópályával közös bevezető szakaszát 1964-ben kezdték el építeni. Törökbálinttól az önálló szakaszon 1977-ben a szelvényezés szerinti bal pályát, majd 1978-ban a jobb pályát helyezték üzembe.

Tatabánya-észak csomóponttól, a 66-os kilométerszelvénytől a komáromi csomópontig, a 86-os szelvényig 1975-ben készült el a pálya bal oldala. A Győr-kelet csomópontig, a 105-ös szelvényig tartó pályaszakaszt 1977-ben adták át a forgalomnak. Az így elkészült félautópálya majd 20 éven át üzemelt.

Az M1-M7-es 1964-ben épült budaörsi közös szakaszát 1977-1978 között középen kibővítették még két-két sávval a jelenlegi szélességére.

A 12–16 szelvények között 1979-ben a bal oldali, 1981-ben a jobb oldali pálya is elkészült. 1982-ben a 38–66 szelvények között épült ki teljes szélességében az út. 1985-ben 25–38 szelvények között, 1987-ben a 16–25 szelvények között lett kész. 1990-ben pedig megépült a 66–105 szelvények közötti a hiányzó jobb oldali útpálya is.[3] Az M1-es autópálya 80-as évekig E5-ös Európai úthálózat számát viselte, ezt akkor átnevezték E60-asra.

Koncesszióban épített szakaszokSzerkesztés

 
Az M1-es autópálya Mocsánál
 
Az M1-M7 közös szakasza Budapest felé
 
Az autópálya 115-ös csomópontja Töltéstava közelében

1991-ben Magyarország elnyerte az 1996-os világkiállítás rendezési jogát. A rendezés szükségessé tette az M1-es autópálya lehető leggyorsabb befejezését. A rendszerváltást követően kibontakozó gazdasági válság miatt azonban az ország nem rendelkezett az út megépítéséhez szükséges forrásokkal, ezért pályázatot írtak ki magánbefektetők számára. 1993. április 13-án az állam szerződést kötött a magánbefektetővel, aki megalapította az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt-t.[4] Az új társaság 35 évre szerezte meg az útszakasz üzemeltetésének jogát.
1995-ben 105-ös kilométerszelvénytől két részletben adták át a 129-es kilométerszelvényig tartó szakaszt. 1996-ban teljesen elkészült az autópálya országhatárig tartó része is. Ez volt az első magyarországi autópályaszakasz, ahol vadátjárókat is létesítettek. Az autópályán Abda és Mosonmagyaróvár között bevezetett díjfizetés a sajtóban és a közvéleményben is rendkívül kedvezőtlen fogadtatásra talált. A forgalom nagy része inkább kikerülte a magyar fizetésekhez képest igen drága útszakaszt,[5] míg az Autóklub perbe fogta az ELMKA-t az aránytalanul magas útdíj miatt.[4] (A pert az Autóklub 1998-ban megnyerte, a díjakat azonban a társaság mégsem csökkentette.[6]) 1998 nyarára az autópálya-társaság helyzete odáig romlott, hogy a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokba az államot is be kellett vonni.[7]

Az ELMKA végül belebukott az autópálya működését kísérő társadalmi ellenállásba és a várt forgalmi adatoktól való elmaradásba. 1999-ben, alig 3,5 évvel a megnyitása után az akkori kormány visszavásárolta a koncessziós jogokat és közel a felére csökkentette az útdíjakat.[8] 2001-ben az állam a GyőrHegyeshalom közti szakaszt üzemeltető társaságot bekapcsolta az egységes állami autópálya rendszerbe. A Mosonmagyaróvárnál felépített díjfizetőkapukat 2001-ben lebontották.[9]

Az autópálya 2013. március 14–17. közötti lezárásaSzerkesztés

2013. március 14-én szokatlanul kemény téli betörés következtében kialakult hóvihar[10] az autópálya történetének eddigi legnagyobb lezárását eredményezte. A viharos szél kísérte hóesésben és hófúvásban balesetek történtek, kamionok fordultak keresztbe az M1-es autópálya Tata és Ács közötti szakaszán.[11][12] A viharos szél következtében létrejött hótorlaszok miatt a lépésben, szakaszosan haladó több kilométeres kocsisor végül teljesen elakadt. Este 22 órakor lezárták az autópályát, de addigra már több ezren rekedtek ott, majd éjszakáztak az autójukban.[13] A mentésbe a rendőrség, a katonaság, a Terrorelhárítási Központ és a katasztrófavédelem mellett Osztrák Vöröskereszt és az osztrák autópálya-kezelő is bekapcsolódott. A hivatalos tájékoztatás szerint tizenhétezer embert és több mint hatezer járművet szabadítottak ki a mentőegységek a hó fogságából.[14] A Budapest felé irányuló forgalom számára március 16-án reggel,[15] Győr felé március 17-én reggel tették szabaddá és nyitották meg az autópályát.[13]

 
Az M1 autópálya Óbarok közelében

Felújítása és bővítéseSzerkesztés

Az autópálya forgalma a 2000-es években folyamatosan növekedett, kihasználtsága a Budapesthez közelebbi részén a 2010-es évek közepére már kapacitása határán mozgott.[16][17] 2010-ben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pályázatot írt ki az M1–M7 elágazásától Tatáig tartó szakasz irányonként három sávosra bővítésének tanulmánytervére, azonban a kiírást 2010 júliusában eredménytelennek minősítette a rendelkezésre álló keretet meghaladó összegű ajánlatok miatt.[18] A megnövekedett forgalom (és annak kb. egynegyedét kitevő nehézgépjármű-forgalom) hatására rendszeresek lettek a torlódások, balesetek, és az útpálya állapota is gyorsan romlott. A helyzet kezelésére az autópálya üzemeltetője sebességkorlátozásokat vezetett be és rendszeresen kátyúzta az utat, ez azonban a helyzet fenntartására sem volt elegendő. 2016-ban a kormány az autópálya Budapest és Győr közötti szakaszának kétszer háromsávúra bővítéséről döntött,[19] valamint elrendelte a burkolat cseréjének előkészítését a legkritikusabb szakaszokon .[20][21] A részleges javítási munkák 2018-ban, tavasztól őszig zajlottak,[22] miközben készültek a Budapest és Tatabánya közötti, 43 kilométeres pályaszakasz teljes rekonstrukciójának és bővítésének tervei (a felújítás és bővítés a tervek szerint két ütemben, előbb a Budapest és Tatabánya, majd a Tatabánya és Győr közötti szakaszon történik). A minisztérium tájékoztatása szerint a Budapest és Tatabánya közötti szakasz (első ütem) pályaszerkezetének teljes cseréje 2018 szeptemberében kezdődik és 2019 végéig készül el, míg a bővítési munkák a tervek szerint 2021-ben kezdődnek és 2023 végére fejeződnek be.[23]

2019. augusztus 22-én kiadták az építési engedélyt az autópálya 45 km-es Biatorbágy - Tatabánya (16+224 - 61+100 km szelvények közötti) irányonként három sávos szakasz megvalósítására. A munkák kezdetét 2021-ben jelölték meg.[24]

FenntartásaSzerkesztés

2013-ig az Állami Autópálya Kezelő (Z)rt., azóta a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata az üzemeltetése és fenntartása. Ezt a tevékenységet három autópálya-mérnökséggel biztosítják:

  • Bicskei központ a 38-as kilométerszelvényben
  • Komáromi központ a 85-ös kilométerszelvényben
  • Lébényi központ a 142-es kilométerszelvényben

Csomópontok és pihenőhelyekSzerkesztés

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
  Autópálya kezdete
    10 Budaörsi pihenőhely (MOL) / Budaörs-kelet
    11 Budaörs-nyugat
    12 BALATON / Nagykanizsa    
    14 Törökbálint / Budakeszi
  15 Tópark
  16    
  17 Biatorbágy  
  22 Sasfészek-tó pihenőhely (MOL) / Biatorbágy / Páty  
  26 Zsámbék Herceghalom
  28 Zsámbéki pihenőhely ([Lukoil])
  35 1104
  36 11 117
  39 Óbarok / Bicske  
  41 8101
  43 Óbarok pihenőhely (OMV) / Óbarok 8101
  46 8101
  53 1119
  54 Harkályos pihenőhely
  56 Tatabánya / Óváros  
  57 Turul pihenőhely
  61 Tatabánya-CENTRUM  
  61 Által-ér
  64 Remeteségi pihenőhely (Shell) / Remeteségpuszta
  67 Tata Környe
  71 8136
  72 Grébics pihenőhely
  77 8142
  83 Igmánd pihenőhely
  85 Komárom / Kisbér  
  88 Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal
  89 8147
  94 Concó-pihenőhely (OMV) / Ács Bana Bábolna 8151
  101 Nagyszentjános / Bőny 8152
  107 Győr-kelet  
  112 Győrszentiván 8136
  115 Győr-Iparterület / Székesfehérvár  
  117 8222
  119 Arrabona-pihenőhely (MOL, OMV) / Győr-Szabadhegy-Veszprém-Balatonfüred  
  121 83 129
  123 Győr Ménfőcsanak-Pápa 83
  124 Rába-híd (356,5 m)
  127 Győr–Sopron-vasútvonal
  127 84 125
  129 Győr-nyugat, Csorna, Sopron, Szombathely    
  129 Rábca
  131 85 101
  135 Börcs pihenőhely
  138 8501
  141 8504
  142 Lébény / Ásványráró 8417
  144 Lébény pihenőhely
  150 Hanság pihenőhely
  158 Lajta pihenőhely
  160 Mosonmagyaróvár / Csorna, Szombathely    
  162 Mosoni pihenőhely (MOL)
  163 8505
  166 Rajka, Pozsony        
  168 Hegyeshalom-kelet  
  168 Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal
    171 Hegyeshalom 10 528
    Országhatár Hegyeshalom (H) – Miklóshalma (Nickelsdorf) (A)
    Ausztria    

Forgalmi adatokSzerkesztés

Átlagos napi forgalom az M1-as autópályán
Merőpont Kilométerszelvény 2014 (egységjármű/nap)[25] 2017 (egységjármű/nap)[26] 2018 (egységjármű/nap)[27] 2017/2018 (változás/%) 2014/2018 (változás/%)
Budaörs 7+940 112 562 119 827 123 398
!D0035132033673 +2,98%
!D0023406302567 +9,63%
Biatorbágy 17+630 69 961 92 757 92 227
!H9948351385572 −0,57%
!D0011448770926 +31,83%
Bicske (Óbarok) 43+100 60 527 72 514 74 692
!D0035053726221 +3,00%
!D0014523154131 +23,40%
Tatabánya 62+322 60 691 75 127 75 274
!D0062365027070 +0,20%
!D0014259389501 +24,03%
Komárom 84+200 55 845 66 477 70 851
!D0027211781009 +6,58%
!D0013141298748 +26,87%
Győr-ipaterület 116+000 56 098 65 852 64 456
!H9961462012045 −2,12%
!D0019038809972 +14,90%
Győr-Ménfőcsanak 125+092 57 196 67 526 68 372
!D0043797486282 +1,25%
!D0016327153439 +19,54%
Mosonmagyaróvár 163+830 49 767 60 555 63 657
!D0029715049782 +5,12%
!D0012761829570 +27,91%
Hegyeshalom (országhatár) 171+770 27 549 46 404 36 100
!H9984951465069 −22,20%
!D0011699180021 +31,04%
M1-es autópálya (átlag) 54 788 67 158 68 768 !D0037308138731 +2,40% !D0013658434550 +25,52%

DíjfizetésSzerkesztés

Az M1-es volt a volt szocialista országok első olyan közútja, amelyet díjfizetés ellenében használhattak az autósok. A 43 kilométeres szakaszért kezdetben a személyautóknak 900 forintot kellett fizetni, ám ez az összeg az 1990-es évek közepén még európai viszonylatban is kirívóan magasnak számított.[4] 1999-ben, az autópályatársaság kivásárlásakor a magyar kormány közel felére csökkentette a díjakat. Az újonnan kialakított matricás díjfizetési rendszert 1999-ben kiterjesztették az M1-es Budapest-Győr szakaszára, 2001. január 1-jétől pedig a Győr-államhatár szakaszra is. 2015. február 1-től az autópálya az országos matrica helyett az alábbi megyei matricákkal is igénybevehető:

Matrica típusa Használható szakasz
Pest megyei az Egér úti csomópont és Bicske között (7 km – 39 km)
Fejér megyei Herceghalom és Tatabánya-Óváros között (27 km – 56 km)
Komárom-Esztergom megyei Bicske és Győrszentiván között (39 km – 112 km)
Győr-Moson-Sopron megyei Bábolna és Hegyeshalom (országhatár) között (94 km – 172 km)

Díjmentes szakaszokSzerkesztés

2015. január 1-től csak a Budapest határa és az Egér út közti szakasz (5 km – 7 km) használható díjmentesen.

Fix telepítésű sebességmérőkSzerkesztés

Az M1-en több fix telepítésű sebességmérővel találkozhatunk:

  • M1/M7 közös bevezető szakasza, bal, 6+284 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
  • M1/M7 közös bevezető szakasza, jobb, 6+300 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
  • M1/M7 közös bevezető szakasza, elválasztó sáv, 10+800 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 17+000 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 36+700 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 63+800 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 91+600 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 104+200 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 131+600 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 157+200 km-szelvény, RAMET AD9-O

JegyzetekSzerkesztés

  1. Biztonság az autópályákon (magyar nyelven). autopalya.hu, 2007. november 15. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  2. A Győr-Moson-Sopron megye jellemzése (magyar nyelven) (doc). www.euroregio.sk. (Hozzáférés: 2008. november 10.)[halott link]
  3. Az M1 autópálya története (magyar nyelven). Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
  4. a b c Két "híd" Európába (magyar nyelven). Magyar Tudomány, 2001. 09
  5. Mészáros Ferenc: A forgalom díjérzékenységének vizsgálata az M1-es autópályán (magyar nyelven). BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki Kar - Közlekedésgazdasági Tanszék, 2004. június 23. (Hozzáférés: 2008. november 10.)[halott link]
  6. "Még nem tudom, hogy megünnepeljük-e vagy sem" (magyar nyelven). Autó2 Magazin, 1999. augusztus 21. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  7. Kormány-váró (magyar nyelven). FigyelőNet, 2008. 06
  8. Népszava: Kilenc forint lesz a kilométerdíj az M1-es teljes hosszán (magyar nyelven). [origo].hu, 1999. április 16. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  9. Megszűnnek az M1-es és az M3-as fizetőkapui (magyar nyelven). www.vezess.hu, 2001. július 24. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  10. A március 14-15-i hóvihar meteorológiai elemzése (magyar nyelven), 2013. március 16. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  11. Piros riasztás, kritikus helyzet: senki ne induljon útnak (magyar nyelven), 2013. március 15. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  12. Baleset történt az M1-esen Tata és Bábolna között (magyar nyelven), 2013. március 14. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  13. a b Miért nem tudták rendesen kezelni a hókáoszt? (magyar nyelven), 2013. március 17. [2013. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  14. Véget ért a borzalom az M1-esen (magyar nyelven), 2013. március 16. [2013. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  15. Havazás: megnyitották az M1-est Budapest felé, de még ne induljon el (magyar nyelven), 2013. március 17. [2013. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  16. http://epa.oszk.hu/02300/02390/00007/pdf/EPA02390_utugyi_lapok_2016_7_03.pdf
  17. http://epa.oszk.hu/03000/03006/00006/pdf/EPA03006_ktsz_2016_6_06-17.pdf
  18. Tolódik az M1-es kiszélesítése (magyar nyelven). www.vg.hu, 2010. július 27. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
  19. https://index.hu/gazdasag/2016/12/25/most_eppen_ugy_all_megis_bovitik_az_m1-es_es_m7-es_autopalyat/
  20. http://www.origo.hu/auto/20170718-kijavitjak-az-uthibakat-az-m1-en.html
  21. https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/egyre_nagyobb_a_baj_az_m1-esen_mit_iger_az_uzemelteto.646451.html
  22. https://www.portfolio.hu/gazdasag/megkezdodott-az-m1-es-autopalya-felujitasa.281616.html
  23. https://444.hu/2018/08/25/palkovics-2021-re-43-kilometeren-3-savos-lesz-az-m1-es
  24. Megkapta az építési engedélyt a hatsávos M1-es
  25. Az országos közutak 2014. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (magyar nyelven). Magyar Közút Nonprofit Zrt.. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  26. Az országos közutak 2017. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (magyar nyelven). Magyar Közút Nonprofit Zrt.. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  27. Az országos közutak 2018. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (magyar nyelven). Magyar Közút Nonprofit Zrt.. (Hozzáférés: 2019. január 1.)

További információkSzerkesztés