M1-es autópálya (Magyarország)
Az M1-es autópálya Bécset köti össze Budapesttel, egyben a IV. számú Helsinki-folyosó, valamint az E60 transzeurópai út egyik szakasza. Hegyeshalom után csatlakozik az osztrák A4-es autópályához.
M1-es autópálya | |
autópálya-szakasz Kisigmándnál | |
Az M1-es autópálya | |
Úttípus | autópálya |
Építkezés | 1964–1996 |
Hossza | 160,21 km |
Ország | Magyarország |
Tartományok | Budapest, valamint Pest vármegye, Fejér vármegye, Komárom-Esztergom vármegye és Győr-Moson-Sopron vármegye |
Mérnökségek | 38, Bicske 85, Komárom 142, Lébény |
Az út eleje | Budapest |
Az út vége | Hegyeshalom / |
Időzóna | közép-európai idő |
A Wikimédia Commons tartalmaz M1-es autópálya témájú médiaállományokat. |
Az egyik legrégebbi gyorsforgalmi útvonalunk: 1964-ben kezdték építeni és több mint 30 évbe telt, míg Hegyeshalomnál elérte az osztrák határt. Jelentősége a rendszerváltás óta egyre nőtt, s manapság már a legfontosabb nyugati irányú közúti kapcsolatunk. Győr és a határ között a 90-es évek közepén létesült szakasza volt Magyarország első olyan gyorsforgalmi útja, amely nem állami beruházásként, hanem magánfinanszírozásban valósult meg.
Átlagos forgalma 2008-ban a fővároshoz közeli szakaszán napi 100 ezer, Győrnél 30 ezer jármű.[1][2]
Története
szerkesztésÁllamilag épített szakaszok
szerkesztésAz első 12 km hosszú, az M7-es autópályával közös bevezető szakaszát 1964-ben kezdték el építeni. Törökbálinttól az önálló szakaszon 1977-ben a szelvényezés szerinti bal pályát, majd 1978-ban a jobb pályát helyezték üzembe.
Tatabánya-észak csomóponttól, a 66-os kilométerszelvénytől a komáromi csomópontig, a 86-os szelvényig 1975-ben készült el a pálya bal oldala. A Győr-kelet csomópontig, a 105-ös szelvényig tartó pályaszakaszt 1977-ben adták át a forgalomnak. Az így elkészült félautópálya majd 20 éven át üzemelt.
Az M1–M7 1964-ben épült budaörsi közös szakaszát 1977–1978 között középen kibővítették irányonként további egy sávval a jelenlegi szélességére.
A 12–16 szelvények között 1979-ben a bal oldali, 1981-ben a jobb oldali pálya is elkészült. 1982-ben a 38–66 szelvények között épült ki teljes szélességében az út. 1985-ben 25–38 szelvények között, 1987-ben a 16–25 szelvények között lett kész. 1990-ben pedig megépült a 66–105 szelvények közötti a hiányzó jobb oldali útpálya is.[3] Az M1-es autópálya az 1980-as évekig az E5-ös Európai úthálózat számát viselte, ezt akkor átnevezték E60-asra.
Koncesszióban épített szakaszok
szerkesztés1991-ben Magyarország elnyerte az 1996-os világkiállítás rendezési jogát. A rendezés szükségessé tette az M1-es autópálya lehető leggyorsabb befejezését. A rendszerváltást követően kibontakozó gazdasági válság miatt azonban az ország nem rendelkezett az út megépítéséhez szükséges forrásokkal, ezért pályázatot írtak ki magánbefektetők számára. 1993. április 13-án az állam szerződést kötött a magánbefektetővel, aki megalapította az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt-t.[4] Az új társaság 35 évre szerezte meg az útszakasz üzemeltetésének jogát.
1994-ben elkészült a Győrt elkerülő szakasz az M19-es autóút és a 85-ös főút között.[5] 1995-ben a 105-ös kilométerszelvénytől két részletben adták át a 129-es kilométerszelvényig tartó szakaszt. 1996-ban teljesen elkészült az autópálya országhatárig tartó része is. Ez volt az első magyarországi autópályaszakasz, ahol már vadátjárókat is létesítettek. Az autópályán Abda és Mosonmagyaróvár között bevezetett díjfizetés a sajtóban és a közvéleményben is rendkívül kedvezőtlen fogadtatásra talált. A forgalom nagy része inkább kikerülte a korabeli magyar átlagjövedelemhez képest drága utat,[6] míg az Autóklub perbe fogta az ELMKA-t az aránytalanul magas útdíj miatt.[4] (A pert az Autóklub 1998-ban megnyerte, a díjakat azonban a társaság mégsem csökkentette.)[7] 1998 nyarára az autópálya-társaság helyzete odáig romlott, hogy a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokba az államot is be kellett vonni.[8]
Az ELMKA végül belebukott az autópálya működését kísérő társadalmi ellenállásba és a várt forgalmi adatoktól való elmaradásba. 1999-ben, alig 3,5 évvel a megnyitása után az akkori kormány visszavásárolta a koncessziós jogokat és közel a felére csökkentette az útdíjakat.[9] 2001-ben az állam a Győr–Hegyeshalom közti szakaszt üzemeltető társaságot bekapcsolta az egységes állami autópálya rendszerbe. A Mosonmagyaróvárnál felépített díjfizetőkapukat 2001-ben lebontották.[10]
Az autópálya 2013. március 14–17. közötti lezárása
szerkesztés2013. március 14-én szokatlanul kemény téli betörés következtében kialakult hóvihar[11] az autópálya történetének eddigi legnagyobb lezárását eredményezte. A viharos szél kísérte hóesésben és hófúvásban balesetek történtek, kamionok fordultak keresztbe az M1-es autópálya Tata és Ács közötti szakaszán.[12][13] A viharos szél következtében létrejött hótorlaszok miatt a lépésben, szakaszosan haladó több kilométeres kocsisor végül teljesen elakadt. Este 22 órakor lezárták az autópályát, de addigra már több ezren rekedtek ott, majd éjszakáztak az autójukban.[14] A mentésbe a rendőrség, a katonaság, a Terrorelhárítási Központ és a katasztrófavédelem mellett Osztrák Vöröskereszt és az osztrák autópálya-kezelő is bekapcsolódott. A hivatalos tájékoztatás szerint tizenhétezer embert és több mint hatezer járművet szabadítottak ki a mentőegységek a hó fogságából.[15] A Budapest felé irányuló forgalom számára március 16-án reggel,[16] Hegyeshalom felé március 17-én reggel tették szabaddá és nyitották meg az autópályát.[14]
A 2023 márciusi tömegbaleset
szerkesztés2023. március 11-én az erős szél és a térségben felszabaduló nagy mennyiségű por kombinációja következtében porátfúvások keletkeztek, több balesetet okozva. A kora délutáni tömegkarambolban 19 autó kiégett, és egy ember meghalt. Az esetet szakértők a klímaváltozás és a nagytáblás földművelés kontextusába helyezték.
Felújítása és bővítése
szerkesztésAz autópálya forgalma a 2000-es években folyamatosan növekedett, kihasználtsága a Budapesthez közelebbi részén a 2010-es évek közepére már kapacitása határán mozgott.[17][18] 2010-ben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pályázatot írt ki az M1–M7 elágazásától Tatáig tartó szakasz irányonként három sávosra bővítésének tanulmánytervére, azonban a kiírást 2010 júliusában eredménytelennek minősítette a rendelkezésre álló keretet meghaladó összegű ajánlatok miatt.[19] A megnövekedett forgalom (és annak kb. egynegyedét kitevő nehézgépjármű-forgalom) hatására rendszeresek lettek a torlódások, balesetek, és az útpálya állapota is gyorsan romlott. A helyzet kezelésére az autópálya üzemeltetője sebességkorlátozásokat vezetett be és rendszeresen kátyúzta az utat, ez azonban a helyzet fenntartására sem volt elegendő. 2016-ban a kormány az autópálya Budapest és Győr közötti szakaszának kétszer háromsávúra bővítéséről döntött,[20] valamint elrendelte a burkolat cseréjének előkészítését a legkritikusabb szakaszokon .[21][22] A részleges javítási munkák 2018-ban, tavasztól őszig zajlottak,[23] miközben készültek a Budapest és Tatabánya közötti, 43 kilométeres pályaszakasz teljes rekonstrukciójának és bővítésének tervei (a felújítás és bővítés a tervek szerint két ütemben, előbb a Budapest és Tatabánya, majd a Tatabánya és Győr közötti szakaszon történik). A minisztérium tájékoztatása szerint a Budapest és Tatabánya közötti szakasz (első ütem) pályaszerkezetének teljes cseréje 2018 szeptemberében kezdődik és 2019 végéig készül el, míg a bővítési munkák a tervek szerint 2021-ben kezdődnek és 2023 végére fejeződnek be.[24]
2019. augusztus 22-én kiadták az építési engedélyt az autópálya 45 km-es Biatorbágy–Tatabánya (16+224–61+100 km-szelvények közötti) irányonként három sávos szakasz megvalósítására. A munkák kezdetét 2021-ben jelölték meg.[25] 2022. július elején visszavonták a projektet az M0 és Bicske-Nyugat csomópont közötti 23 km-es útszakasz 2x3 sávra bővítésére.[26]
Fenntartása
szerkesztésAz autópálya M0-s autóút és az országhatár közötti szakaszának üzemeltetése és fenntartása 2023. szeptember 1-től a MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. feladata. Ezt a tevékenységet három autópálya-mérnökséggel biztosítják:
- Bicskei központ, a 38-as kilométerszelvényben
- Komáromi központ, a 85-ös kilométerszelvényben
- Lébényi központ, a 142-es kilométerszelvényben
2013-ig az Állami Autópálya Kezelő (Z)rt., 2013 és 2023 között pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata volt az teljes útszakasz üzemeltetése és fenntartása. Az autópálya fenntartását és üzemeltetését a budapesti bevezetőtől az M0-s autóútig tartó szakasz vonatkozásában továbbra is a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el.
Csomópontok és pihenőhelyek
szerkesztésCsomópontok, pihenőhelyek és hidak | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Forgalmi adatok
szerkesztésMerőpont | Kilométerszelvény | Útszélesség | Forgalmi adatok (egységjármű/nap) | Változás (%) | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2014[27] | 2018[28] | 2022[29] | 2014–2018 | 2018–2022 | 2014–2022 | |||||||||
Budaörs | 7+940 | 112 562 | 123 398 | 127 723 | style="text-align:right;"|112 562 | 123 398 | −8,78% | style="text-align:right;"|123 398 | 127 723 | −3,39% | style="text-align:right;"|112 562 | 127 723 | −11,87% | |
Biatorbágy | 17+630 | 69 961 | 92 227 | 89 744 | style="text-align:right;"|69 961 | 92 227 | −24,14% | style="text-align:right;"|92 227 | 89 744 | +2,77% | style="text-align:right;"|69 961 | 89 744 | −22,04% | |
Bicske (Óbarok) | 43+100 | 60 527 | 74 692 | 65 000 | style="text-align:right;"|60 527 | 74 692 | −18,96% | style="text-align:right;"|74 692 | 65 000 | +14,91% | style="text-align:right;"|60 527 | 65 000 | −6,88% | |
Tatabánya-nyugat | 62+322 | 60 691 | 75 274 | 77 302 | style="text-align:right;"|60 691 | 75 274 | −19,37% | style="text-align:right;"|75 274 | 77 302 | −2,62% | style="text-align:right;"|60 691 | 77 302 | −21,49% | |
Komárom | 84+200 | 55 845 | 70 851 | 75 596 | style="text-align:right;"|55 845 | 70 851 | −21,18% | style="text-align:right;"|70 851 | 75 596 | −6,28% | style="text-align:right;"|55 845 | 75 596 | −26,13% | |
Győr-ipaterület | 116+000 | 56 098 | 64 456 | 72 415 | style="text-align:right;"|56 098 | 64 456 | −12,97% | style="text-align:right;"|64 456 | 72 415 | −10,99% | style="text-align:right;"|56 098 | 72 415 | −22,53% | |
Győr-Ménfőcsanak | 125+092 | 57 196 | 68 372 | 82 298 | style="text-align:right;"|57 196 | 68 372 | −16,35% | style="text-align:right;"|68 372 | 82 298 | −16,92% | style="text-align:right;"|57 196 | 82 298 | −30,50% | |
Mosonmagyaróvár | 163+830 | 49 767 | 63 657 | 62 520 | style="text-align:right;"|49 767 | 63 657 | −21,82% | style="text-align:right;"|63 657 | 62 520 | +1,82% | style="text-align:right;"|49 767 | 62 520 | −20,40% | |
Hegyeshalom (országhatár) | 171+770 | 27 549 | 36 100 | 37 660 | style="text-align:right;"|27 549 | 36 100 | −23,69% | style="text-align:right;"|36 100 | 37 660 | −4,14% | style="text-align:right;"|27 549 | 37 660 | −26,85% | |
M1-es autópálya (átlag) | 54 788 | 68 768 | 68 661 | 54 788 | 68 768 | −20,33% !! style="text-align:right;"|68 768 | 68 661 | +0,16% !! style="text-align:right;"|54 788 | 68 661 | −20,21% |
Díjfizetés
szerkesztésAz M1-es volt a volt szocialista országok első olyan közútja, amelyet díjfizetés ellenében használhattak az autósok. A 43 kilométeres szakaszért kezdetben a személyautóknak 900 forintot kellett fizetni, ám ez az összeg az 1990-es évek közepén még európai viszonylatban is kirívóan magasnak számított.[4] 1999-ben, az autópályatársaság kivásárlásakor a magyar kormány közel felére csökkentette a díjakat. Az újonnan kialakított matricás díjfizetési rendszert 1999-ben kiterjesztették az M1-es Budapest-Győr szakaszára, 2001. január 1-jétől pedig a Győr-államhatár szakaszra is. 2015. február 1-től az autópálya az országos matrica helyett az alábbi megyei (2023-tól vármegyei) matricákkal is igénybevehető:
Matrica típusa | Használható szakasz |
---|---|
Pest vármegyei | az Egérút csomópont és Bicske között (7 km – 39 km) |
Fejér vármegyei | Herceghalom és Tatabánya-Óváros között (27 km – 56 km) |
Komárom-Esztergom vármegyei | Bicske és Győrszentiván között (39 km – 112 km) |
Győr-Moson-Sopron vármegyei | Bábolna és Hegyeshalom (országhatár) között (94 km – 172 km) |
Díjmentes szakaszok
szerkesztés2015. január 1-től csak a Budapest határa és az Egérút közti szakasz (5 km – 7 km) használható díjmentesen.
Fix telepítésű sebességmérők
szerkesztésAz M1-en több fix telepítésű sebességmérővel találkozhatunk:
- M1/M7 közös bevezető szakasza, bal, 6+284 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
- M1/M7 közös bevezető szakasza, jobb, 6+300 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
- M1/M7 közös bevezető szakasza, elválasztó sáv, 10+800 km-szelvény, RAMET AD9-O
- M1, elválasztó sáv, 17+000 km-szelvény, RAMET AD9-O
- M1, elválasztó sáv, 36+700 km-szelvény, RAMET AD9-O
- M1, elválasztó sáv, 63+800 km-szelvény, RAMET AD9-O
- M1, elválasztó sáv, 91+600 km-szelvény, RAMET AD9-O
- M1, elválasztó sáv, 104+200 km-szelvény, RAMET AD9-O
- M1, elválasztó sáv, 131+600 km-szelvény, RAMET AD9-O
- M1, elválasztó sáv, 157+200 km-szelvény, RAMET AD9-O
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Biztonság az autópályákon (magyar nyelven). autopalya.hu, 2007. november 15. [2006. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
- ↑ A Győr-Moson-Sopron megye jellemzése (magyar nyelven) (doc). www.euroregio.sk. (Hozzáférés: 2008. november 10.)[halott link]
- ↑ Az M1 autópálya története (magyar nyelven). Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
- ↑ a b c Két "híd" Európába (magyar nyelven). Magyar Tudomány, 2001. 09
- ↑ Régi Győr Facebook oldal, 2022.08.18.
- ↑ Mészáros Ferenc: A forgalom díjérzékenységének vizsgálata az M1-es autópályán (magyar nyelven). BME Közlekedésmérnöki Kar, Közlekedésgazdasági Tanszék, 2004. június 23. (Hozzáférés: 2008. november 10.)[halott link]
- ↑ "Még nem tudom, hogy megünnepeljük-e vagy sem" (magyar nyelven). Autó2 Magazin, 1999. augusztus 21. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
- ↑ Kormány-váró (magyar nyelven). FigyelőNet, 2008. 06
- ↑ Népszava: Kilenc forint lesz a kilométerdíj az M1-es teljes hosszán (magyar nyelven). [origo].hu, 1999. április 16. [2008. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
- ↑ Megszűnnek az M1-es és az M3-as fizetőkapui (magyar nyelven). www.vezess.hu, 2001. július 24. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
- ↑ A március 14-15-i hóvihar meteorológiai elemzése (magyar nyelven), 2013. március 16. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- ↑ Piros riasztás, kritikus helyzet: senki ne induljon útnak (magyar nyelven), 2013. március 15. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- ↑ Baleset történt az M1-esen Tata és Bábolna között (magyar nyelven), 2013. március 14. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- ↑ a b Miért nem tudták rendesen kezelni a hókáoszt? (magyar nyelven), 2013. március 17. [2013. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- ↑ Véget ért a borzalom az M1-esen (magyar nyelven), 2013. március 16. [2013. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- ↑ Havazás: megnyitották az M1-est Budapest felé, de még ne induljon el (magyar nyelven), 2013. március 17. [2013. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- ↑ http://epa.oszk.hu/02300/02390/00007/pdf/EPA02390_utugyi_lapok_2016_7_03.pdf
- ↑ http://epa.oszk.hu/03000/03006/00006/pdf/EPA03006_ktsz_2016_6_06-17.pdf
- ↑ Tolódik az M1-es kiszélesítése (magyar nyelven). www.vg.hu, 2010. július 27. [2015. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
- ↑ https://index.hu/gazdasag/2016/12/25/most_eppen_ugy_all_megis_bovitik_az_m1-es_es_m7-es_autopalyat/
- ↑ http://www.origo.hu/auto/20170718-kijavitjak-az-uthibakat-az-m1-en.html
- ↑ https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/egyre_nagyobb_a_baj_az_m1-esen_mit_iger_az_uzemelteto.646451.html
- ↑ https://www.portfolio.hu/gazdasag/megkezdodott-az-m1-es-autopalya-felujitasa.281616.html
- ↑ https://444.hu/2018/08/25/palkovics-2021-re-43-kilometeren-3-savos-lesz-az-m1-es
- ↑ Megkapta az építési engedélyt a hatsávos M1-es
- ↑ Visszavonták a tendert az M1-es három sávossá bővítésére (hvg.hu, 2022-07-08)
- ↑ Az országos közutak 2014. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (magyar nyelven). Magyar Közút Nonprofit Zrt.. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ Az országos közutak 2018. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (magyar nyelven). Magyar Közút Nonprofit Zrt.. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
- ↑ AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 2022. ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA (magyar nyelven). Magyar Közút Nonprofit Zrt.. (Hozzáférés: 2023. július 13.)
További információk
szerkesztés- M1-es autópálya az Állami Autópálya Kezelő Zrt. honlapján
- Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.