Főmenü megnyitása

M1-es autópálya (Magyarország)

magyarországi autópálya

Az M1-es autópálya autópálya Magyarországon, amely Bécset köti össze Budapesttel, egyben a IV. számú Helsinki folyosó, valamint az E60 transzeurópai út egyik szakasza. Hegyeshalom után csatlakozik az osztrák A4-es autópályához.

M1-es autópálya
autópálya-szakasz Kisigmándnál
autópálya-szakasz Kisigmándnál
M1 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
Az M1-es autópálya
Az M1-es autópálya
Tabliczka E60.svg Tabliczka E65.svg Tabliczka E75.svg
Úttípus autópálya
Építkezés 1964-1996
Hossza171 km
Ország Magyarország
Tartományok Pest
Fejér
Komárom-Esztergom
Győr-Moson-Sopron
Mérnökségek 38, Bicske
85, Komárom
142, Lébény
Az út eleje Budapest
Az út vége Hegyeshalom / Ausztria A4-AT.svg
Időzóna közép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz M1-es autópálya témájú médiaállományokat.

Az egyik legrégebbi gyorsforgalmi útvonalunk, 1964-ben kezdték el építeni és több mint harminc év kellett, hogy Hegyeshalom mellett elérje az A4-es autópályát és egyben az osztrák határt. A gyorsforgalmi út jelentősége az 1990-es rendszerváltás után megnövekedett, napjainkban Magyarország legfontosabb nyugati irányú kapcsolata. Az autópálya 1990-es évek közepén épült Győr és az államhatár közötti szakasza volt Magyarország első magánfinanszírozású autópályája.

Átlagos napi forgalma 2008-ban a Budapesthez közeli szakaszon 100 000, Győrnél 30 000 jármű/nap.[1][2]

TörténeteSzerkesztés

Államilag épített szakaszokSzerkesztés

Az első 12 km hosszú, az M7-es autópályával közös bevezető szakaszát 1964-ben kezdték el építeni. Törökbálinttól az önálló szakaszon 1977-ben a szelvényezés szerinti bal pályát, majd 1978-ban a jobb pályát helyezték üzembe.

Tatabánya-észak csomóponttól, a 66-os kilométerszelvénytől a komáromi csomópontig, a 86-os szelvényig 1975-ben készült el a pálya bal oldala. A Győr-kelet csomópontig, a 105-ös szelvényig tartó pályaszakaszt 1977-ben adták át a forgalomnak. Az így elkészült félautópálya majd 20 éven át üzemelt.

Az M1-M7-es 1964-ben épült budaörsi közös szakaszát 1977-78-ban középen kibővítették még két-két sávval a jelenlegi szélességére.

A 12–16 szelvények között 1979-ben a bal oldali, 1981-ben a jobb oldali pálya is elkészült. 1982-ben a 38–66 szelvények között épült ki teljes szélességében az út. 1985-ben 25–38 szelvények között, 1987-ben a 16–25 szelvények között lett kész. 1990-ben pedig megépült a 66–105 szelvények közötti a hiányzó jobb oldali útpálya is.[3]

Koncesszióban épített szakaszokSzerkesztés

 
Az M1-es autópálya Mocsánál
 
Az M1-M7 közös szakasza Budapest felé
 
Az autópálya 115-ös csomópontja Töltéstava közelében

1991-ben Magyarország elnyerte az 1996-os világkiállítás rendezési jogát. A rendezés szükségessé tette az M1-es autópálya lehető leggyorsabb befejezését. A rendszerváltást követően kibontakozó gazdasági válság miatt azonban az ország nem rendelkezett az út megépítéséhez szükséges forrásokkal, ezért pályázatot írtak ki magánbefektetők számára. 1993. április 13-án az állam szerződést kötött a magánbefektetővel, aki megalapította az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt-t.[4] Az új társaság 35 évre szerezte meg az útszakasz üzemeltetésének jogát.
1995-ben 105-ös kilométerszelvénytől két részletben adták át a 129-es kilométerszelvényig tartó szakaszt. 1996-ban teljesen elkészült az autópálya országhatárig tartó része is. Ez volt az első magyarországi autópályaszakasz, ahol vadátjárókat is létesítettek. Az autópályán Abda és Mosonmagyaróvár között bevezetett díjfizetés a sajtóban és a közvéleményben is rendkívül kedvezőtlen fogadtatásra talált. A forgalom nagy része inkább kikerülte a magyar fizetésekhez képest igen drága útszakaszt,[5] míg az Autóklub perbe fogta az ELMKA-t az aránytalanul magas útdíj miatt.[4] (A pert az Autóklub 1998-ban megnyerte, a díjakat azonban a társaság mégsem csökkentette.[6]) 1998 nyarára az autópálya-társaság helyzete odáig romlott, hogy a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokba az államot is be kellett vonni.[7]

Az ELMKA végül belebukott az autópálya működését kísérő társadalmi ellenállásba és a várt forgalmi adatoktól való elmaradásba. 1999-ben, alig 3,5 évvel a megnyitása után az akkori kormány visszavásárolta a koncessziós jogokat és közel a felére csökkentette az útdíjakat.[8] 2001-ben az állam a GyőrHegyeshalom közti szakaszt üzemeltető társaságot bekapcsolta az egységes állami autópálya rendszerbe. A Mosonmagyaróvárnál felépített díjfizetőkapukat 2001-ben lebontották.[9]

Az autópálya 2013. március 14–17. közötti lezárásaSzerkesztés

2013. március 14-én szokatlanul kemény téli betörés következtében kialakult hóvihar[10] az autópálya történetének eddigi legnagyobb lezárását eredményezte. A viharos szél kísérte hóesésben és hófúvásban balesetek történtek, kamionok fordultak keresztbe az M1-es autópálya Tata és Ács közötti szakaszán.[11][12] A viharos szél következtében létrejött hótorlaszok miatt a lépésben, szakaszosan haladó több kilométeres kocsisor végül teljesen elakadt. Este 22 órakor lezárták az autópályát, de addigra már több ezren rekedtek ott, majd éjszakáztak az autójukban.[13] A mentésbe a rendőrség, a katonaság, a Terrorelhárítási Központ és a katasztrófavédelem mellett Osztrák Vöröskereszt és az osztrák autópálya-kezelő is bekapcsolódott. A hivatalos tájékoztatás szerint tizenhétezer embert és több mint hatezer járművet szabadítottak ki a mentőegységek a hó fogságából.[14] A Budapest felé irányuló forgalom számára március 16-án reggel,[15] Győr felé március 17-én reggel tették szabaddá és nyitották meg az autópályát.[13]

 
Az M1 autópálya Óbarok közelében

Felújítása és bővítéseSzerkesztés

Az autópálya forgalma a 2000-es években folyamatosan növekedett, kihasználtsága a Budapesthez közelebbi részén a 2010-es évek közepére már kapacitása határán mozgott.[16][17] 2010-ben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pályázatot írt ki az M1–M7 elágazásától Tatáig tartó szakasz kétszer három sávosra bővítésének tanulmánytervére, azonban a kiírást 2010 júliusában eredménytelennek minősítette a rendelkezésre álló keretet meghaladó összegű ajánlatok miatt.[18] A megnövekedett forgalom (és annak kb. egynegyedét kitevő nehézgépjármű-forgalom) hatására rendszeresek lettek a torlódások, balesetek, és az útpálya állapota is gyorsan romlott. A helyzet kezelésére az autópálya üzemeltetője sebességkorlátozásokat vezetett be és rendszeresen kátyúzta az utat, ez azonban a helyzet fenntartására sem volt elegendő. 2016-ban a kormány az autópálya Budapest és Győr közötti szakaszának kétszer háromsávúra bővítéséről döntött,[19] valamint elrendelte a burkolat cseréjének előkészítését a legkritikusabb szakaszokon .[20][21] A részleges javítási munkák 2018-ban, tavasztól őszig zajlottak,[22] miközben készültek a Budapest és Tatabánya közötti, 43 kilométeres pályaszakasz teljes rekonstrukciójának és bővítésének tervei (a felújítás és bővítés a tervek szerint két ütemben, előbb a Budapest és Tatabánya, majd a Tatabánya és Győr közötti szakaszon történik). A minisztérium tájékoztatása szerint a Budapest és Tatabánya közötti szakasz (első ütem) pályaszerkezetének teljes cseréje 2018 szeptemberében kezdődik és 2019 végéig készül el, míg a bővítési munkák a tervek szerint 2021-ben kezdődnek és 2023 végére fejeződnek be.[23]

2019. augusztus 22-én kiadták az építési engedélyt az autópálya 45 km-es Biatorbágy - Tatabánya (16+224 - 61+100 km szelvények közötti) 2x3 sávos szakasz megvalósítására. A munkák kezdetét 2021-ben jelölték meg.[24]

FenntartásaSzerkesztés

2013-ig az Állami Autópálya Kezelő (Z)rt., azóta a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata az üzemeltetése és fenntartása. Ezt a tevékenységet három autópálya-mérnökséggel biztosítják:

  • Bicskei központ a 38-as kilométerszelvényben
  • Komáromi központ a 85-ös kilométerszelvényben
  • Lébényi központ a 142-es kilométerszelvényben

Csomópontok és pihenőhelyekSzerkesztés

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
    6 Budapest Budaörsi út        
    6 Őrmező
    7 Budaörs
    10 Budaörsi pihenőhely (MOL)
    10 Budaörs-kelet
    11 Budaörs-nyugat
    12 Székesfehérvár, BALATON, Nagykanizsa,   Zágráb,   Ljubljana    
    14 Törökbálint Budakeszi
  15 Tópark
  16    
  17 Biatorbágy  
   22 Sasfészek-tó pihenőhely (MOL)
  22 Biatorbágy Páty  
  26 Zsámbék Herceghalom
   28 Zsámbéki pihenőhely (MOL)
  35 1104
  36 11 117
  39 Nagyegyháza Bicske  
  41 8101
   43 Óbarok pihenőhely (OMV)
  43 Nagyegyháza Óbarok (táblával nem jelölt) 8101
  46 8101
  53 1119
  54 Harkályos pihenőhely
  56 Tatabánya Óváros  
   57 Tatabánya pihenőhely
  61 Tatabánya-Centrum  
  61 Által-ér
  64 Tata-Remeteségpuszta (táblával nem jelölt)
   64 Remeteségi pihenőhely (Shell)
  67 Tata Környe
  71 8136
   72 Grébics pihenő
  77 8142
   83 Igmánd pihenő
  85 Komárom Kisbér  
  88 Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal
  89 8147
   94 Concó-pihenőhely (OMV) [25]
  94 Ács Bana Bábolna 8151
  101 Nagyszentjános Bőny 8152
  107 Győr-kelet  
  112 Győrszentiván 8136
  115 Győr-iparterület-Székesfehérvár  
  117 8222
  119 Győr-Szabadhegy-Veszprém-Balatonfüred  
   119 Arrabona-pihenőhely (MOL, OMV)
  121 83 129
  123 Győr Ménfőcsanak-Pápa  
  124 Rába
  127 Győr–Sopron-vasútvonal
  127 Ikrény 84 125
  129 Győr-nyugat, Csorna, Kapuvár, Sopron,   Ausztria    
  129 Rábca
  131 85 101
   135 Börcs pihenő
  138 8501
  141 8504
  142 Lébény Ásványráró 8417
   144 Lébény pihenő
   150 Hanság pihenő
   158 Lajta pihenő
  160 Mosonmagyaróvár / Csorna, Szombathely, Rédics,   Szlovénia    
   162 Mosoni pihenőhely[26] (MOL)
  163 8505
  166 Rajka,   Pozsony        
  168 Hegyeshalom-kelet 101
  168 Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal
    171 Hegyeshalom 10 528
    HegyeshalomMiklóshalma
    Ausztria    

DíjfizetésSzerkesztés

Az M1-es volt a volt szocialista országok első olyan közútja, amelyet díjfizetés ellenében használhattak az autósok. A 43 kilométeres szakaszért kezdetben a személyautóknak 900 forintot kellett fizetni, ám ez az összeg az 1990-es évek közepén még európai viszonylatban is kirívóan magasnak számított.[4] 1999-ben, az autópályatársaság kivásárlásakor a magyar kormány közel felére csökkentette a díjakat. Az újonnan kialakított matricás díjfizetési rendszert 1999-ben kiterjesztették az M1-es Budapest-Győr szakaszára, 2001. január 1-jétől pedig a Győr-államhatár szakaszra is. 2015. február 1-től az autópálya az országos matrica helyett az alábbi megyei matricákkal is igénybevehető:

Matrica típusa Használható szakasz
Pest megyei az Egér úti csomópont és Bicske között (7 km – 39 km)
Fejér megyei Herceghalom és Tatabánya-Óváros között (27 km – 56 km)
Komárom-Esztergom megyei Bicske és Győrszentiván között (39 km – 112 km)
Győr-Moson-Sopron megyei Bábolna és Hegyeshalom (országhatár) között (94 km – 172 km)

Díjmentes szakaszokSzerkesztés

2015. január 1-től csak a Budapest határa és az Egér út közti szakasz (5 km – 7 km) használható díjmentesen.

Fix telepítésű sebességmérőkSzerkesztés

Az M1-en több fix telepítésű sebességmérővel találkozhatunk:

  • M1/M7 közös bevezető szakasza, bal, 6+284 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
  • M1/M7 közös bevezető szakasza, jobb, 6+300 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
  • M1/M7 közös bevezető szakasza, elválasztó sáv, 10+800 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 17+000 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 36+700 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 63+800 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 91+600 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 104+200 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 131+600 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 157+200 km-szelvény, RAMET AD9-O

JegyzetekSzerkesztés

  1. Biztonság az autópályákon (magyar nyelven). autopalya.hu, 2007. november 15. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  2. A Győr-Moson-Sopron megye jellemzése (magyar nyelven) (doc). www.euroregio.sk. (Hozzáférés: 2008. november 10.)[halott link]
  3. Az M1 autópálya története (magyar nyelven). Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
  4. a b c Két "híd" Európába (magyar nyelven). Magyar Tudomány, 2001. 09
  5. Mészáros Ferenc: A forgalom díjérzékenységének vizsgálata az M1-es autópályán (magyar nyelven). BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki Kar - Közlekedésgazdasági Tanszék, 2004. június 23. (Hozzáférés: 2008. november 10.)[halott link]
  6. "Még nem tudom, hogy megünnepeljük-e vagy sem" (magyar nyelven). Autó2 Magazin, 1999. augusztus 21. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  7. Kormány-váró (magyar nyelven). FigyelőNet, 2008. 06
  8. Népszava: Kilenc forint lesz a kilométerdíj az M1-es teljes hosszán (magyar nyelven). [origo].hu, 1999. április 16. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  9. Megszűnnek az M1-es és az M3-as fizetőkapui (magyar nyelven). www.vezess.hu, 2001. július 24. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  10. A március 14-15-i hóvihar meteorológiai elemzése (magyar nyelven), 2013. március 16. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  11. Piros riasztás, kritikus helyzet: senki ne induljon útnak (magyar nyelven), 2013. március 15. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  12. Baleset történt az M1-esen Tata és Bábolna között (magyar nyelven), 2013. március 14. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  13. a b Miért nem tudták rendesen kezelni a hókáoszt? (magyar nyelven), 2013. március 17. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  14. Véget ért a borzalom az M1-esen (magyar nyelven), 2013. március 16. [2013. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  15. Havazás: megnyitották az M1-est Budapest felé, de még ne induljon el (magyar nyelven), 2013. március 17. [2013. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  16. http://epa.oszk.hu/02300/02390/00007/pdf/EPA02390_utugyi_lapok_2016_7_03.pdf
  17. http://epa.oszk.hu/03000/03006/00006/pdf/EPA03006_ktsz_2016_6_06-17.pdf
  18. Tolódik az M1-es kiszélesítése (magyar nyelven). www.vg.hu, 2010. július 27. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
  19. https://index.hu/gazdasag/2016/12/25/most_eppen_ugy_all_megis_bovitik_az_m1-es_es_m7-es_autopalyat/
  20. http://www.origo.hu/auto/20170718-kijavitjak-az-uthibakat-az-m1-en.html
  21. https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/egyre_nagyobb_a_baj_az_m1-esen_mit_iger_az_uzemelteto.646451.html
  22. https://www.portfolio.hu/gazdasag/megkezdodott-az-m1-es-autopalya-felujitasa.281616.html
  23. https://444.hu/2018/08/25/palkovics-2021-re-43-kilometeren-3-savos-lesz-az-m1-es
  24. Megkapta az építési engedélyt a hatsávos M1-es
  25. Jegyzőkönyv – Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. november 25-én 16.00 órakor a Polgármesteri Hivatal nagytermében megtartott üléséről (a Bábolna Pihenőhely névmódosítása Concó Pihenőhellyé) (magyar nyelven), 2010. november 25. (Hozzáférés: 2013. április 19.)
  26. A pihenőhely ténylegesen Levél közigazgatási területén van.

További információkSzerkesztés