M5-ös autópálya (Magyarország)

A magyarországi M5-ös autópálya Budapestről délkelet felé haladva Kecskemétet, Szegedet és a röszkei határátkelőt kapcsolja össze a fővárossal. Ez volt a második hazai sztráda, amely elérte az országhatárt. A 70-es évek legvégén kezdték építeni, a szerb határt 2006 márciusában érte el. 1996-ban 35 évre az AKA Rt. tulajdonába került, ám a magas útdíjak kiváltotta közelégedetlenség miatt az állam 2004-ben az út részleges felvásárlására kényszerült. Az autópálya egésze a 10-es, míg a Budapest–Szeged közötti szakasza a 4-es számú európai korridor része. Az M0-s csomópontttól a szerb határáig az E75-ös európai út részét képezi.

M5-ös autópálya
Az M5-ös autópálya
Úttípus	autópálya
Építkezés	1985–2006
Hossza	173 km
Ország	Magyarország
Tartományok	Budapest Pest Bács-Kiskun Csongrád-Csanád
Mérnökségek	43, Újhartyán 108, Kiskunfélegyháza 146, Balástya
Az út eleje	Budapest
Az út vége	Röszke /
A Wikimédia Commons tartalmaz M5-ös autópálya témájú médiaállományokat.

Az M5-ös a horgosi határátkelő után, szerb területen A1-es autópályaként folytatódik, az M43-as leágazással pedig csatlakozik a jelenleg még csak egyes szakaszain elkészült romániai A1-es sztrádához, amely majd Bukarestbe vezet.

Története

1990 előtt

Egy Budapest és Belgrád közötti nagy kapacitású út terve már kezdettől fogva jelen volt a magyar közútfejlesztési koncepciókban. A Közlekedéstudományi Társaság 1942-es elképzelései szerint a Budapest–Belgrád automobil-út a mai nyomvonaltól nyugatra haladt volna, Röszke helyett Kelebia térségében érve el a határt, Szeged felé csak egy leágazással. Az 1974-ben elfogadott állami koncepcióban a leendő sztráda nyomvonala már a Budapest–Szeged országúthoz igazodott, és a következő három évtizedben e terv szerint valósult meg az M5-ös, az akkor E5-ös számot viselő, a tranzitforgalomban kiemelt szerepet kapó London–Isztambul út részeként, amelyen a Nyugat-Európa és Törökország közötti forgalom zajlott.

Pusztavacs közelében

Első ütemben (1984) megépült a fővárosi bevezető szakasz, a Nagykőrösi út kiszélesítésével. A Budapest–Ócsa közötti teljes értékű sztráda és annak folytatásaként az Ócsa–Örkény közötti félautópálya átadására 1985. november 22-én került sor. (A forgalmat ekkor egy bekötőúton, Örkény belterületén át vezették vissza a régi 5-ös főútra.) 1987-ben adták át az Ócsa–Újhartyán szakasz jobb pályáját, 1989-ben pedig az Örkény–Kecskemét-Észak közötti szakasz bal oldalát. Az M5-ös továbbépítése a 90-es évek elején a forráshiányok és a délszláv háború miatt megrekedt. Az építkezés csak nehezen indult újra.

Koncessziós útként

Az AKA által elhelyezett alapkő

1992-ben az állam befektetőket keresett a félbemaradt beruházás folytatására, ám a délszláv háború miatt megcsappant forgalom elbizonytalanította a vállalkozókat. Az állam 1994. május 2-án szerződést kötött a francia tulajdonosi hátterű Alföld Koncessziós Autópálya Rt.-vel (AKA). A szerződésben a cég vállalta a sztráda továbbépítését és 35 évig tartó jogot szerzett az útdíjszedésre. Az állam a kedvezőtlen forgalmi adatok miatt kénytelen volt beleegyezni, hogy az AKA a már korábban megépült Budapest–Kecskemét szakaszra is kiterjessze a díjszedést. Az AKA előbb felújította az M5-ös 1990 előtt épült szakaszait, majd 1996. december 21-én átadta az Újhartyán és Kecskemét-É között hiányzó jobb pályát. 1995-ben nyílt meg az M5-öst a 4-es úttal összekötő 405-ös főút. Ekkortól az M0-s csomópont és az Újhartyán közti szakasz 23 éven át, 2020. februárig az E60-as európai út része is volt. 1997. december 6-án a Kecskemétet elkerülő (Kecskemét-É – Kecskemét-D), majd 1998. június 9-én a Kiskunfélegyházáig húzódó (Kecskemét-D – Kiskunfélegyháza-D) szakaszt helyezték üzembe.

Miután az AKA az M5-ösön európai viszonylatban kirívóan magas útdíjat vezetett be, általános elégedetlenség bontakozott ki. A forgalom jelentős része visszatért a sztrádával párhuzamos régi 5-ös útra, melynek érintett települései folyamatosan tiltakoztak a magas úthasználati díj miatt. A közelégedetlenség útblokádokban, tüntetésekben nyilvánult meg, végül az állam 2004 elején az AKA és a sztráda részleges felvásárlására kényszerült. 2004. március 12. óta az M5-ösön is az állami autópályákon használatos matrica érvényes.

Az állami beavatkozást követően kezdődött el a Röszkéig tartó szakasz kivitelezése. 2005. december 10-én átadták a dél-alföldiek által régóta várt Kiskunfélegyháza–Szeged közötti sztrádaszakaszt, az 5-ös főúttal összekötő M43-as úttal együtt. 2006. március 11-én pedig a Szeged és a röszkei határátkelő közötti szakasz került átadásra. A sugárirányú gyorsforgalmi utak közül az M5-ös volt a második, amely elérte az országhatárt. A sztráda tulajdonjoga 2031-ig az időközben átalakult menedzsment irányította AKÁ-é, utána visszaszáll a magyar államra.

Újabb fejlesztések és további tervek

• Az M0-s körgyűrű 5-ös úti és Gyáli csomópontja közötti átkötés 2012-ben készült el.
• Átadták az M43-as utat az M5-ös és a román határ között.
• 1998 óta ígéret van a kunszállási csomópont megépítésére.
• Kecskemét határában találkozik majd az M5-ös az M8-assal.
• Szeged határában fog találkozni az M5-ös és az M9-es.

Díjfizetés

Az újhartyáni csomópont és a régi fizetőkapu

Az M5-ösön az AKA 1997. január 1-től vezette be a díjszedést. A díjakat az ócsai, örkényi és lajosmizsei csomópontban, illetve az Újhartyán közelében felépített nyíltpályai fizetőkapuknál szedték. Az 1998-ban átadott Kecskemét–Kiskunfélegyháza szakaszon az utóbbi település közelében felépített nyíltpályai kapunál kellett fizetni. A kirívóan magas útvám miatt az M5-ös Európa legdrágább autópályája lett, aminek eredményeképp a forgalom jelentős része visszatért a sztrádával párhuzamos régi 5-ös főútra. Az útdíj miatt a sztráda környéki települések lakossága tüntetéseket és blokádokat szervezett, az országos sajtó pedig a legfontosabb közéleti témák között foglalkozott az M5-öst használók megsarcolásával. A tiltakozó akciók 2003-ra állandósultak, a kormányra pedig egyre nagyobb nyomás nehezedett, hogy fellépjen a kirívóan magas útdíj ellen. 2004-ben a kormány cselekvésre szánta el magát, és hosszas tárgyalások után az M5-öst is bekapcsolta az állami, ún. matricás fizetési rendszerbe. Az aránytalanul magas útdíj elleni tiltakozásokat Medgyessy Péter is megpróbálta saját javára fordítani, amikor személyesen szerelte le az újhartyáni fizetőkapu sorompóját. A kapukat fél év múlva lebontották, a díjszedő fülkéket eladták. Az autópálya napjainkban az egységes országos díjfizetési rendszer része.

2014. végéig a Budapest és az M0 közti, a Kecskemétet elkerülő, valamint a Szeged-É és országhatár közötti szakaszok ingyenesek voltak, 2015-től azonban a sztráda teljes hosszában díjköteles, és országos matricával vagy az alábbi megyei e-matricákkal vehető igénybe:

Matrica típusa	Használható szakasz
Pest megyei	Bp. Auchan bevásárlóközpont és Lajosmizse között (14–67.km)
Bács-Kiskun megyei	Örkény és Kistelek között (53–140. km)
Csongrád-Csanád megyei	Kiskunfélegyháza és Röszke (országhatár) között (114–174. km)

Ingyenes szakaszok

Magyar-szerb határátkelő Röszkénél

A fővárosi bevezető szakaszról a Megapark–Tesco, Soroksár–Pestlőrinc–Nagybani piac és Auchan bevásárlóközpont lehajtókhoz vezető gyűjtő-elosztó pályák ingyenesek.

Fenntartása

Az üzemeltetés és fenntartás az Intertoll feladata. Ezt a tevékenységet három helyen lévő autópálya-mérnökségek biztosítják:

• Újhartyáni központ a 43-as km-szelvényben
• Kiskunfélegyházai központ a 108-as km-szelvényben
• Balástyai központ a 146-as km-szelvényben

Infrastruktúra

Hidak

A sztráda teljes hosszában síkvidéken, a Kiskunsági-homokhátságon halad át, ahol csak kevés és jelentéktelen vízfolyást keresztez, így különleges útépítési technológiák alkalmazására, nagy űrszelvényű hidak építésére nem volt szükség. A városkörnyékek sűrű vasúthálózata miatt azonban nyolc helyen felüljárón kellett átvezetni a sztrádát. Az autópálya fölött összesen 67 felüljáró ível át, különösen a Dél-Alföld tanyás vidékein követik egymást sűrűn az ilyen hidak.

Újhartyán

Útpálya, közlekedésbiztonság

Kecskemét északi részénél

Az útpályák eredetileg mindenütt aszfaltborítással készültek. A matricás díjfizetési rendszer bevezetése előtt a fizetőkapuk környékén a terhelésnek jobban ellenálló betonburkolat alkotta a kopóréteget, ám ezeket a szakaszokat a fizetőkapuk bontását követően megszüntették. Az M5-ös teljes hosszában irányonként két forgalmi sávos autópálya. A Budapest déli határában levő bevásárlóközpontok és Bp.-Soroksár csomópontok között szakaszon kétoldalt párhuzamosan irányonként kétsávos szervizutak gyűjtő-elosztó funkcióval segítik a ki- és felhajtást. Mivel itt a csomópontok közel esnek egymáshoz, a kötelezően előírt 500 méteres lassító- ill. gyorsítósávot egymás mellett kellett kialakítani. Az vidéki sztrádacsomópontok korábban meglévő közvilágítását a fizetőkapuk lebontásakor megszüntették.

Az autópálya mellett mindkét irányban segélykérő telefonok működnek. Az üzemmérnökségek diszpécsereit 10 meteorológiai mérőállomás tájékoztatja az útviszonyokról, az útkarbantartó szolgálat pedig folyamatos járőrözéssel ellenőrzi a sztráda állapotát.

Fix telepítésű sebességmérők

Az M5-ön több fix telepítésű traffipax figyeli és ellenőrzi a gépjárműforgalmat:

• bal oldal: 1+064 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
• jobb oldal: 2+156 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA

Környezetvédelem

Zajvédő fal Kecskemét közelében

Az M5-ös elkerüli a természetvédelmi területeket, ám az úton zajló nagy forgalom így is számottevő zaj-, lég- és vízszennyezés forrása. A Duna–Tisza-közének sűrű tanyavilágát főként Kecskemét környékén és Csongrádban zajárnyékoló falakkal védik a sztráda okozta zajterheléstől. Az út építésével egyidejűleg több helyen zajvédő erdősávokat telepítettek. Az útról lefolyó csapadékvizet ún. biofiltrációs árkokban tisztítják, ilyet a Kiskunfélegyháza alatti sztrádaszakaszon alkalmaztak először Magyarországon. A pálya mindkét oldalán vadkerítés húzódik. Az 1990 előtt elkészült Pest megyei szakaszon nincsenek vadátjárók, így ott a sztráda komoly akadályt képez a szárazföldi állatvilág számára. Bács-Kiskunban és Szeged környékén az út alatt főként a csatornák és vizes élőhelyek környezetében találhatók a kisebb állatok vándorlását elősegítő alagutak.

Csomópontok és pihenőhelyek

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak

Jelmagyarázat Autópálya kezdete 13 Budapest-Soroksár 15 Bevásárlóközpontok 16 Balaton / Győr 22 Alsónémedi Gyál 23 Nyíregyháza / Szolnok   30 Ócsa / Üllő 35 Inárcsi pihenőhely (OMV) 35 Inárcs 44 Dabas / Albertirsa 53 Örkény / Albertirsa 54 Örkényi pihenőhely 67 Lajosmizse pihenőhely (Shell) / Lajosmizse / Cegléd 71 Tengelysúly mérő állomás 74 Kecskemét-CENTRUM 76 Hetényi pihenőhely 81 Kecskemét északi elkerülő / Nagykőrös 85 Kecskemét-nyugat / Dunaföldvár 91 Kecskeméti pihenőhely (MOL) / Kecskemét-dél Baja 102 Kunszállás 108 Kiskunfélegyháza-észak / Jakabszállás / Bugac 114 Kiskunfélegyháza-dél / Kiskunmajsa 122 Petőfiszállás pihenőhely (Mobil Petrol) 129 Csengele pihenőhely 140 Kistelek 147 Forráskút / Balástya 151 Szatymazi pihenőhely (MOL) 159 Makó / Arad / Bukarest   166 Szeged-nyugat / Domaszék Baja 173 Röszkei pihenőhely (OMV) / Szeged-dél / Röszke / Kisszéksós 174 Országhatár Röszke (H) – Horgos (Хоргош) (SRB) Szerbia

Forgalmi adatok

A sztráda Budapesthez közeli szakaszán a forgalom 2003 és 2007 között 36%-kal növekedett; 2007-ben átlagosan 53 ezer jármű haladt át a városhatáron, míg 2019-ben már majdnem 73 ezer.

Átlagos napi forgalom az M5-ös autópályán

Merőpont	Kilométerszelvény	2014 (egységjármű/nap)	2017 (egységjármű/nap)	2018 (egységjármű/nap)	2019 (egységjármű/nap)	2017/2018 (változás %)	2018/2019 (változás %)	2014/2019 (változás %)
Budapest (Soroksár)	15+620	55.364	68.072	69.517	72.721	!D0038524566469 +2,12%	!D0030771712977 +4,61%	!D0013640029472 +25,56%
Inárcs	36+000	55.969	74.951	77.204	79.199	!D0035045719052 +3,01%	!D0036558072188 +2,58%	!D0008793534192 +41,51%
Lajosmizse	62+000	42.912	55.630	57.237	59.287	!D0035443535373 +2,89%	!D0033293607492 +3,58%	!D0009633957255 +38,16%
Kecskemét-észak	68+350	42.010	54 865	57.826	57.938	!D0029193485733 +5,40%	!D0062466949092 +0,19%	!D0009698291184 +37,91%
Kecskemét-dél	86+200	38.590	48 769	51.832	49.871	!D0027677000372 +6,28%	!H9967254468280 −3,78%	!D0012298732809 +29,23%
Kiskunfélegyháza	109+950	29.645	43.389	47.166	44.628	!D0024412759090 +8,70%	!H9970777030752 −5,38%	!D0006823772520 +50,54%
Szeged	147+690	26.040	37.947	41.092	41.831	!D0024903765591 +8,29%	!D0040182708133 +1,80%	!D0005001936598 +60,64%
Röszke (országhatár)	173+881	6.092	6.655	7.322	6.815	!D0023003336849 +10,02%	!H9973298722099 −6,92%	!D0021313224918 +11,87%
M5-ös autópálya (átlag)		34.289	46.412	48.702	49.332	!D0030090062289 +4,93%	!D0043477555566 +1,29%	!D0008239118363 +43,87%

További információk

• Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. honlapja (magyar nyelven). [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 8.)
• AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. honlapja (magyar nyelven). [2009. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 8.)
• M5-Dosszié (magyar nyelven). Webrádió Szeged. (Hozzáférés: 2009. április 8.)