MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.
A MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.[3] (MAL Zrt.) egy állami felügyelet alatt lévő magyar alumíniumipari cég, mely az úgynevezett „spontán privatizáció”[4] révén, a rendszerváltáskor vált állami cégből magáncéggé. 2010. október 12-én, kedden állami irányítás alá került a cég a vörösiszap-katasztrófa miatt.[5]
| MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. | |
 | |
| Típus | részvénytársaság |
| Alapítva | 1995 |
| Székhely | 8400 Ajka, Gyártelep, Hrsz.: 598. |
| Vezetők | Bakondi György kormánybiztos (ideiglenesen), Tolnay Lajos elnök,[1] Martin Rümmelein vezérigazgató (lemondott),[2] Bakonyi Zoltán cégvezető |
| Alapító | Bakonyi Árpád |
| Iparág | alumíniumipar |
| Forma | részvénytársaság |
| Termékek | alumíniumhidrát, timföld |
| Nyelvek | magyar |
| Magyar cégjegyzékszám | 01-10-047671 |
 MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 05′ 44″, k. h. 17° 33′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 44″, k. h. 17° 33′ 13″ | |
| A MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A társaságot 1995-ben alapították, az alumíniumipar privatizációja kezdetén. A privatizációs időszak alatt a céghez került több, az iparhoz kapcsolódó vállalkozás (bakonyi bauxitbánya, az Ajkai Timföldgyár, az inotai alumíniumkohó), eközben a cég részvénytársasággá alakult.
A társaság kihasználva, hogy a Magyarországon megtalálható és még gazdaságosan kitermelhető bauxit teljes mennyisége különböző minőségű és feldolgozottságú hidráttá és timfölddé dolgozható fel, Magyarország egyik legnagyobb ipari vállalatává nőtte ki magát. A társaság termékeinek 70-75%-át nyugat-európai országokba exportálja.
A MAL Zrt. az 1997–98-ban végrehajtott újraszervezéssel terméktájékoztató üzleti egységeket hozott létre, megteremtve a divíziók önálló elszámolási és érdekeltségi rendszerét, egyúttal jelentősen csökkentve a működési költségeket.
A társaság 2001-ben szerkezetileg át lett alakítva, amikor a szlovén SILKEM d.o.o. zeolitokat és timföldet gyártó céget felvásárolta.
2004-ben többségi tulajdont szerzett a boszniai Rudnici Boksita Jajce bauxitbánya társaságban. 2005 júniusában a Bakonyi Bauxitbánya Kft.-től átvette a mélyművelésű bauxittermelést. 2006. január 31-én leállították az inotai alumíniumkohót a magas villamos energia árak miatt, de ezzel egyidőben két új hulladékolvasztót létesítettek.
2007. június 1-jén az INOTAL Alumíniumfeldolgozó Kft. részére értékesítette az Inotán működő alumínium félgyártmány előállító kapacitásait.
Tulajdonosok 2010-ben szerkesztés
- Tolnay Lajos (40%)
- Petrusz Béla (30%)
- Bakonyi Árpád és fia, Bakonyi Zoltán (30%)
Működési adatok szerkesztés
| (Ezer forintban) | 2009. év | 2008. év | 2007. év |
|---|---|---|---|
| Értékesítés nettó árbevétele | 28 280 627 Ft | 34 797 784 Ft | 56 360 540 Ft |
| Üzemi eredmény | 238 814 eFt | 154 545 eFt | -2 355 713 eFt |
| Adózás előtti eredmény | -362 857 eFt | -44 080 eFt | -1 251 155 eFt |
| Mérleg szerinti eredmény | -362 857 eFt | -44 080 eFt | -1 578 008 eFt |
| Adózott eredmény | -362 857 eFt | -44 080 eFt | -1 314 513 eFt |
| Saját tőke | 8 055 603 eFt | 8 290 509 eFt | 8 449 531 eFt |
Ajkai vörösiszap-katasztrófa szerkesztés
2010. október 4-én a déli órákban átszakadt a cég tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározó gátja. Rövid idő alatt mintegy egymillió köbméter erősen lúgos, iszapos víz árasztotta el Kolontár falut. Az iskolából a tűzoltóknak kellett kimenteniük a gyerekeket, az iszap elöntötte az utcákat. A vörösiszap-áradat a Torna-patak völgyében a közeli Devecser felé folyt tovább, ott és még további településeken is súlyos károkat okozva.[7]
A 2010. november 5-én nyilvánosságra hozott kormányhatározat a MAL Zrt.-t nevezi meg az október 4-én bekövetkezett katasztrófa károkozójának. (Mivel a kormányhatározat nem jogszabály, nem írhat elő kívülállók számára kötelezően betartandó normákat, így csak a kormány tagjainak és a kormányszerveknek nyújtott útmutatásnak tekinthető.) [8]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A 100 leggazdagabb magyar listáján (2010) 21. helyezett – Napi.hu
- ↑ Távozott a Mal Zrt.-től a német vezérigazgató – Origo, 2010. október 19.
- ↑ Ingyenes céginformáció Archiválva 2008. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat
- ↑ Spontán privatizáció[halott link] – Magyar Nemzet, 2010. április 10.
- ↑ Reggel óta az állam irányítja a Malt – Index, 2010. október 12.
- ↑ Forrás: Opten.hu és Kik állnak az iszapkatasztrófát okozó cég mögött? – Index, 2010. október 7.
- ↑ Iszapömlés Veszprém megyében – Index, 2010. október 4.
- ↑ Közlemény a vörösiszap ügyben keletkezett károk enyhítéséről szóló kormányhatározatról Archiválva 2013. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben mal.hu (Hozzáférés: 2019. május 20.)
További információk szerkesztés
- Hivatalos honlap Archiválva 2004. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kik állnak az iszapkatasztrófát okozó cég mögött? – Index, 2010. október 7.
- A '90-es évek nagy játékosai állnak az iszapkatasztrófás cég mögött – Origo, 2010. október 7.