Wikipédia

MESSENGER

Ez a szócikk az űrszondáról szól. Ha az üzenetküldő szolgáltatásra vagy kíváncsi, lásd a Windows Live Messenger szócikket.

A MESSENGER (MErcury: Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) a Discovery-program hetedik űrszondája, a Merkúr bolygó első műholdja.

MESSENGER
A MESSENGER a Merkúrnál (fantáziarajz)
A MESSENGER a Merkúrnál (fantáziarajz)
Ország Amerikai Egyesült Államok
ŰrügynökségNASA NASA
GyártóJohns Hopkins University Applied Physics Laboratory
Küldetés típusaElrepülések, pályára állás
NSSDC ID2004-030A
Küldetés
CélégitestMerkúr
Indítás dátuma2004. augusztus 3.
Indítás helyeCape Canaveral Space Launch Complex 17B
HordozórakétaDelta II 7925H–9.5
Megérkezés2011. március 18.
Első Merkúr-megközelítés2008. január 14.
Második Merkúr-megközelítés2008. október 10.
Harmadik Merkúr-megközelítés2009. szeptember 29.
Küldetés vége2015. április 30.
Az űrszonda
Tömeg1093 kg
Hivatalos weboldal
RSS hírek: [1]
A Wikimédia Commons tartalmaz MESSENGER témájú médiaállományokat.

A MESSENGER csupán a második, ember által készített űrszonda volt a Naprendszer legbelső bolygójának közelében. Az első az ugyancsak amerikai Mariner–10 volt, amely 1974–1975-ben háromszor közelítette meg a Merkúrt, de felszínének csak alig egyharmadát tudta megfigyelni. A MESSENGER hét kis műszerével lefényképezte az egész bolygót, tanulmányozta a mágneses teret, a légkört és a bolygó szerkezetét.

Küldetés szerkesztés

Az űrszondát 2004. augusztus 3-án indították Cape Canaveralból egy Delta II rakétával. Útja során hat alkalommal közelített meg bolygókat, hogy hintamanőver segítségével elérje végső célját, a Merkúr körüli orbitális pályát.

 
Az űrszonda pályája

2008. január 14-én közelítette meg először a Merkúrt. A bolygó mellett 200 kilométerrel elhaladó szonda a korábban a Mariner–10 által feltérképezetlen részek egy részét is végigfényképezte.[1][2] 2008. október 6-án, a második randevú során a még feltérképezetlen területek nagy része is lefényképezhető volt.[3] Az elrepüléskor a szonda mintegy 1200 képet készített, főleg az eddig ismeretlen nyugati féltekéről, mérte a mágneses mezőt, és lézerrel a felszín topográfiáját. Az elrepülés után a bolygó felszínének mintegy 95%-áról áll rendelkezésre fénykép, 80%-ról a MESSENGER, a maradékról csak a Mariner–10 felvételeiről.[4] Az elrepüléskor készített felvételek alapján a bolygó felszíne sokkal homogénebb, mint a Holdé vagy a Marsé, a mágneses mező is nagyon szabályos (ellentétben például a Marssal). Sikerült kimutatni a nagyon ritka légkörben a felszínről származó magnézium jelenlétét.[5]

2009. szeptember 29-én volt a Merkúr utolsó megközelítése és egyben a legközelebbi is. A megközelítés közben, a legnagyobb közelség elérése előtt, a bolygó árnyékán való áthaladás alatt, valószínűleg a napelemek helyett az akkumulátorokról történő (előre tervezett) üzemelés miatt[6] az űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolt, többek között leállt a kommunikáció az irányítóközponttal is. A bolygó mögötti, majdnem egyórás elhaladás után a kapcsolatot sikerült helyreállítani, de az üzemzavar alatt a tudományos műszerek adatgyűjtése szünetelt, ami többek között az űrszonda pontos gyorsulási adatai, melyek a bolygó gravitációs terének, ezen keresztül összetételének megismerése szempontjából fontosak, valamint a neutron-spektrométer adatai, a legnagyobb közelség idejéről, elvesztek, ami azért probléma, mert a szonda a bolygó körül ennél magasabb pályán fog keringeni. A hintamanővert az üzemzavar nem érintette, így a megfelelő pályán repülve folytatta útját.[7][8][9][10]

A MESSENGER 2011. március 18-án állt 2 órás, igen magas elliptikus pályára a Merkúr körül.[11] 2011 novemberében a NASA bejelentette, hogy az eredetileg 2012. március 17-ig tartó tudományos munkát egy évvel meghosszabbították további adatgyűjtés céljából.[12]

2013. november 18-án a szonda feladata az Encke üstökös megfigyelése volt, majd egy nappal később, november 19-én az ISON üstökös haladt el a közelében. Mindkét esetben az érzékelőit az üstökösök felé fordította.[13]

2015-re az űrszonda üzemanyaga elfogyott. A földről utoljára április 24-én kapott parancsokat, majd április 30-án a Merkúrba csapódott.[14]

Közelrepülések szerkesztés

 
A Merkúr az első megközelítés alkalmával, 2008. január 14-én
Bolygó Időpont Legkisebb távolság
Föld 2005. augusztus 2. 2 347 km
Vénusz 2006. október 24. 2 990 km [15]
Vénusz 2007. június 5. 338 km[16]
Merkúr 2008. január 14. minimum 200 km [17]
Merkúr 2008. október 6.[18] 201 km [19]
Merkúr 2009. szeptember 29. 228 km [20]
Merkúr 2011. március 18. [21] pályára állás a bolygó körül

Az űrszonda szerkesztés

 
A MESSENGER összeszerelése az Astrotech központjában

A MESSENGER űrszondát a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma (JHU/APL) építette. Két napelemtábla termeli az elektromos energiát. A magnetométer egy 3,6 méteres rúd végén található. Az űrszonda teljes tömege 1093 kg, amiből 607,8 kg hajtóanyag és hélium. Egy nagy hajtómű (645 N), négy közepes hajtómű (22 N) és tíz kisebb hajtómű (4 N) módosítja a repülési pályát és hajtja a szondát. A kommunikáció X-sávon történik. A fedélzeti számítógépnek négy sugárzástűrő RAD6000 processzora van.

Műszerek szerkesztés

  • Mercury Dual Imaging System (MDIS)
  • Gamma-Ray and Neutron Spectrometer (GRNS)
  • Magnetometer (MAG)
  • Mercury Laser Altimeter (MLA)
  • Atmospheric and Surface Composition Spectrometer (ASCS)
  • Energetic Particle and Plasma Spectrometer (EPPS)
  • X-ray Spectrometer (XRS)
  • Radio Science (RS)

Energiaellátó rendszer szerkesztés

A szonda energiaellátásáról napelemek gondoskodnak, melyek összfelszíne mintegy 5 m². A panelek olyan anyagokból készültek, amelyek kibírják a +250 C° hőmérsékletet is, de a panelek nem irányulnak közvetlenül a Nap felé, ezzel a normális működési hőmérsékletüket +135 C°-ra csökkentették. A termelt elektromos energiát nikkel-hidrogén (NiH2) akkumulátorok tárolják, a berendezések innen kapják az áramot.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Frey, Sándor: Három évtized után újra a Merkúrnál. Űrvilág.hu, 2008. január 14. (Hozzáférés: 2008. október 4.)
  2. ↑ Frey, Sándor: Már nem teljesen ismeretlen…. Űrvilág.hu, 2008. január 16. (Hozzáférés: 2008. október 4.)
  3. ↑ Kereszturi, Ákos: Ma teljesen feltárul a Merkúr ismeretlen oldala. [Origo] Világűr, 2008. október 6. (Hozzáférés: 2008. október 6.)
  4. ↑ MESSENGER reveals more of Mercury's hidden territory (angol nyelven). Astronomy.com, 2008. október 29. (Hozzáférés: 2008. október 29.)
  5. ↑ Kereszturi, Ákos: Új felvételek: egyveretű a Merkúr felszíne. [Origo] Világűr, 2008. október 30. (Hozzáférés: 2008. október 30.)
  6. ↑ MESSENGER Gains Critical Gravity Assist for Mercury Orbital Observations (angol nyelven), 2009. szeptember 30. [2013. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 30.)
  7. ↑ Emily, Lakdawalla: MESSENGER went into safe mode before closest approach (angol nyelven). The Planetary Society Blog, 2009. szeptember 30. [2009. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 30.)
  8. ↑ Frey, Sándor: Harmadszor a Merkúr mellett. Űrvilág.hu, 2009. szeptember 30. (Hozzáférés: 2009. szeptember 30.)
  9. ↑ Kereszturi, Ákos: Sikeresen elhaladt a Messenger a Merkúr mellett. [Origo] Világűr, 2009. szeptember 30. (Hozzáférés: 2009. szeptember 30.)
  10. ↑ Frey, Sándor: Megközelítés, kis hibával. Űrvilág.hu, 2009. október 1. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  11. ↑ A Messenger pályára állt a Merkúr körül. [2011. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 4.)
  12. ↑ NASA extends MESSENGER mission to Mercury (2011-11-17)
  13. ↑ Two Comets to Fly By Mercury 2013-11-15
  14. ↑ A Merkúrba csapódott a Messenger-űrszonda. vs.hu (2015. április 30.) (Hozzáférés: 2015. április 30.) arch
  15. ↑ Venus Flyby 1. NASA, 2006. október 24. [2014. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 21.)
  16. ↑ Újból a Vénusz mellett, Űrvilág
  17. ↑ Venus Flyby 1. NASA, 2006. október 29. [2013. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 21.)
  18. ↑ Frey, Sándor: Másodszor a Merkúrnál. Űrvilág.hu, 2008. október 3. (Hozzáférés: 2008. október 4.)
  19. ↑ Venus Flyby 2. NASA, 2008. október 6. [2013. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 21.)
  20. ↑ Venus Flyby 3. NASA, 2009. szeptember 29. [2010. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 21.)
  21. ↑ MESSENGER Mission News. NASA, 2010. szeptember 3. [2013. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 21.)

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz MESSENGER témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MESSENGER&oldid=25292335”