MH 36. Gábor Áron Páncéltörő Tüzérdandár
A Magyar Honvédség 36. Gábor Áron Páncéltörő Tüzérdandár, a Magyar Honvédség 2001-ben felszámolt ezrede volt.
| MH 36. Gábor Áron Páncéltörő Tüzérdandár | |
 | |
| MH 36. Gábor Áron Páncéltörő Tüzérdandár címere | |
| Dátum | 1950–2001 |
| Ország | Magyarország |
| Személyzet | hivatásos, sorozott és közalkalmazotti állomány |
| Típus | Dandár, Ezred |
| Feladat | Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme. |
| Diszlokáció | Kiskunhalas |
| Parancsnokok | |
| Híres parancsnokok | Benkő Tibor |
A szervezet rövid története szerkesztés
Az alakulat 1950. november 1-jén alakult meg dandár parancsnokságként a RÁKÓCZI-hadrend szerint, Sárbogárdon a Magyar Néphadsereg Tüzérfőnök közvetlen alárendeltségében. 1952-ben települt át a kiskunhalasi Gábor Áron Laktanyába.[1][2] Mint magasabbegység parancsnokság alárendeltségébe került a kiskunhalasi 17. Páncéltörő Tüzérezred, a sárbogárdi, majd kiskunmajsai 62. Páncéltörő Tüzérezred, illetve a kecskeméti, majd jánoshalmai 91. Páncéltörő Tüzérezred. Ekkortájt a dandárok több ezredből álltak.
1953-tól a Magyar Néphadsereg nagyarányú visszafejlesztése következett. Ennek megfelelően alakulatok szűntek meg. A 36. Páncéltörő Tüzérdandár Parancsnokság is átalakításra került. Új megnevezése MN 36. Önálló Páncéltörő Tüzérezred lett. Az 1956-os forradalom után újra átalakításon esett át a Magyar Néphadsereg. ennek következtében a Tüzérfőnök alárendeltségében, de közvetlenül a 30. Tüzérdandár Parancsnokság önálló alakulata lett. Ezt követően felállításra került az 5. Hadsereg Parancsnokság, aminek közvetlen hadsereg közvetlen alakulata lett. Az alakulat fegyverzete fennállása alatt folyamatosan változott. A páncéltörő ágyúkat (1942M 45 mm-es, 1943M 57 mm-es, 1942M 76 mm-es) folyamatosan cserélték, illetve egészítették ki az 1960-es évektől kezdődően a páncéltörő rakétakomplexumok, pl. a 3M6 Smel. Az 1970-es években kapott Maljutka-P és Konkursz önjáró rakétakomplexumokat. Majd később 1984-től folyamatosan érkeztek be a 100 mm-es MT-12-es típusú páncéltörő ágyúk.
1987-ben a RUBIN-feladat következtében, ami eltörölte a hadsereg-hadosztály-ezred szerveződést, és helyette a hadsereg-hadtest-dandár szerveződést részesítette előnyben az alakulat kibívítésre került, de megmaradt hadsereg közvetlen alakulatként.
1989-ben az ezredet dandárrá fejlesztették. Megerősítésre kerültek a harcoló, harcbiztosító és kiszolgáló alegységek. A vegyes páncéltörő osztályok szervezetében lévő ütegeknél a komplexumok számát 6-ról, 9-re növelték. Az 1. és 2. osztálynál 9-9 db Konkursz, míg a 3. osztálynál 9 db Maljutka-P önjáró rakétakomplexum szerepelt.
1995-ben az alakulatot ismét ezreddé alakították át. 1993-tól az alakulat felszámolásáig Benkő Tibor, későbbi Honvéd Vezérkar főnök irányította az alakulatot.
2001. június 30-án, jogutód nélkül került felszámolásra.[3]
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Balla Tibor-Csikány Tamás-Gulyás Géza-Horváth Csaba-Kovács Vilmos: A magyar tüzérség 100 éve, 1913-2013, Budapest Zrínyi Kiadó, 2014, ISBN 978 963 327 602 0
- Mészáros László Antal: Rubin-feladat, A Magyar Néphadsereg szárezföldi csapatainak hadrendi változásai 1987-ben, Budapest Zrínyi Kiadó, 2020, ISBN 978 963 327 829 1