MH 7. Bethlen Gábor Légvédelmi Rakétaezred

A Magyar Honvédség 7. Bethlen Gábor Légvédelmi Rakétaezred, a Magyar Honvédség 1997-ben felszámolt egyik légvédelmi rakétaezrede volt.

MH 7. Bethlen Gábor Légvédelmi Rakétaezred
Dátum19501997
OrszágMagyarország
Személyzethivatásos, sorozott és közalkalmazotti állomány
TípusEzred
FeladatMagyarország szuverenitásának és területi épségének védelme.
DiszlokációMiskolc, Bánhida, Székesfehérvár, Börgönd, Veszprém, Keszthely

A szervezet rövid története szerkesztés

Az 1950. április 15-én alapított MN 86. Kivonuló Légvédelmi Tüzérezred későbbi története során Miskolcról Bánhidára (egy része Abonyba), Székesfehérvárra, Börgöndre, Veszprémbe, majd Keszthelyre települt és legvégül 1997-ben, mint MH 7. Bethlen Gábor Légvédelmi Rakétaezred szűnt meg.

Az 1956-os események - a laktanyák és objektumok szovjet csapatok általi ellenőrzése, a fegyverzet tüzelésre alkalmatlanná tétele és az állomány lefegyverzése - következtében a légvédelmi tüzérség szervezetei - más fegyvernemek csapataihoz hasonlóan - felbomlottak, azok újjászervezése 1957-ben kezdődött meg. A tisztek felkészítése ettől kezdve az Egyesített Tiszti Iskolán (ETI) vagy - a magasabb beosztásba tervezettek esetében - a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián (ZMKA) folyt. A csapatok száma radikálisan csökkent, aminek következtében a honi légvédelemnek három ezrede (11. ezred - Veszprém, 28. ezred - Miskolc, 38. ezred - Budapest) maradt. A szárazföldi erők kötelékében megmaradt a 86. ezred bázisán létrehozott MN 7. Kivonuló Légvédelmi Tüzérezred. diszlokációi: (Börgönd - Veszprém - Keszthely.

1961-ben hadseregközvetlen lett az alakulat és új megnevezése MN 7. Önálló Légvédelmi Tüzérezred lett. Ezen év augusztusában költözött Keszthelyre, a Festetetics-kastély mögött elhelyezkedő laktanyába.[1] 1950 és 1975 között ún. csöves légvédelmi rendszerekkel rendelkezett az alakulat: SZ–60, 57 mm-es, illetve 14,5 mm-es légvédelmi gépágyúk.

A csapatlégvédelemnél elsőként a keszthelyi 7. Önálló Légvédelmi Tüzérezredet fegyverezték át 2K12 Kub (SA–6) típusú légvédelmi rakétakomplexummal 1975-ben. 1976-tól háromüteges, 1978-tól ötüteges szervezettel rendelkezett. Rendszerbeállító éleslövészetét az ezred (La–17 típusú célrepülőgépre) 1976. október 21-én teljesítette. Második éleslövészetét 1978-ban az időközben (1976-ban háromütegesre) szintén átfegyverzett, valamint Lentiből Győrbe diszlokált, és ezzel egyidőben a tatai MN 11. Harckocsi Hadosztály alárendeltségébe helyezett 14. Légvédelmi Tüzérezreddel, valamint a 104. Honi Légvédelmi Tüzérezred alegységeivel együtt harcászati gyakorlat keretében teljesítette.[2]

A keszthelyi 7. Önálló Légvédelmi Tüzérezred 1981-ben átadta fegyverzetét az akkor átfegyverzésre kerülő (háromüteges szervezetű) 15. Légvédelmi Tüzérezrednek, valamint az egy-egy üteggel négyütegesre bővülő győri 14. Légvédelmi Tüzérezrednek és nagykanizsai 18. Légvédelmi Tüzérezredeknek. Átképzés után a 7. Önálló Légvédelmi Tüzérezredet 1982-ben átfegyverezték közepes hatótávolságú 2K11 Krug (SA–4) komplexumokkal, amelyeket az ezreden belül osztályokba, az osztályokon belül ütegekbe szerveztek. Az ezred 1983-ban hajtott végre rendszerbeállító rakéta éleslövészetet (immár harmadik alkalommal kiváló értékeléssel).

A rendszerváltás utáni idők átszervezése a csapatlégvédelmi fegyvernemet sem kerülte el. 1990-ben felvette Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nevét. 1991. december 31-én megalakult az MH Légvédelmi Parancsnokság, amelynek alárendeltségébe helyezték a korábban a szárazföldi csapatok állományába tartozó valamennyi 2K12 Kub és 2K11 Krug légvédelmi rakétaezredet. A megmaradt csapatlégvédelmi egységek következő átszervezésére 1997. március 1-jén került sor, amikor a győri kivételével megszüntették a másik két ezredet Keszthelyen és Kalocsán. A felszámolt alakulatok technikáját Győrben vonták össze, és létrehozták a MH 12. Vegyes Légvédelmi Rakétaezredet Kub és Krug fegyverrendszerrel. Három évvel később a Krugot kivonták, az utolsó alakulat nevéből pedig kikerült a vegyes megnevezés.[3]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés