Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Miskolc tömegközlekedése

(MVK szócikkből átirányítva)

Miskolc tömegközlekedéséről a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.; korábban MVK Rt., 1994 előtt Miskolci Közlekedési Vállalat, MKV) gondoskodik, amely – több más város közlekedési szolgáltatójával ellentétben – nem osztozik a helyi Volán-társasággal a város közlekedésében, hanem egymaga látja el Miskolc és a közeli Felsőzsolca tömegközlekedését, míg az ÉMKK Zrt. kizárólag a helyközi közlekedésért felelős (leszámítva Felsőzsolca átmenő forgalmát). Miskolcon összesen két villamosjárat és 44 autóbuszjárat van, melyből három szerződéses járat a város szélein fekvő áruházakhoz. A város járműparkja buszokból és villamosokból áll. A közlekedési vállalat járműparkját az elmúlt években jelentősen korszerűsítették: 2013–14-ben 31 Škoda 26T villamos váltotta le a teljes korábbi állományt, valamint 2016-ban 40 szóló és 35 csuklós kivitelű CNG (földgáz meghajtású) autóbusz állt szolgálatba.

Miskolc tömegközlekedése
Az MVK Zrt. 2006-ban bevezetett logója
Az MVK Zrt. 2006-ban bevezetett logója
Adatok
Ország  Magyarország
Város Miskolc
Működés kezdete 1897
Járműfajta autóbusz, villamos
Járművek száma 201
Nyomtávolság 1435 mm
Üzemeltetés
Üzemeltető Miskolc Városi Közlekedési Zrt.
Dolgozók száma 804 fő
(2015-ös adat)[2]
Napi forgalom 380 000 fő[3]
Éves forgalom 84 680 000 fő[4]
www.mvkzrt.hu
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc tömegközlekedése témájú médiaállományokat.

Miskolcon a tömegközlekedés nagy múltra tekint vissza. A villamosközlekedés 1897-ben indult meg, a menetrend szerinti buszjáratok pedig először 1903-ban indultak (az országban elsőként). Ma Miskolc egyike annak a hat magyar városnak, amelyeknek saját közlekedési vállalata van. A városnak két pályaudvara (Tiszai, Gömöri) és egy kisebb repülőtere van (ez utóbbi a nyilvánosság számára jelenleg nem nyitott, tehát a közforgalmú közlekedésben nem játszik szerepet). Miskolc és Lillafüred között kisvasút közlekedik, és 2015-ben megnyílt a lillafüredi libegő, ezek elsősorban turisztikai szempontból jelentősek.

Tartalomjegyzék

Miskolc közösségi közlekedésének történeteSzerkesztés

 
A Széchenyi utca régi képeslapon – villamos a színház előtt

A 19. században merült fel az igény arra, hogy Miskolc tömegközlekedési járművekkel rendelkezzen. Ehhez több tényező is hozzájárult: a város lakossága ekkor már harmincezer főnél is nagyobb volt; a vasút 1859-ben elérte Miskolcot, de a pályaudvar a várostól messze (2,2 km) épült fel, ezenkívül megépült a diósgyőri vasgyár (1868), és Tapolcát is egyre többen látogatták. Az 1860-as években felmerült, hogy a Vasgyár és a pályaudvar között kiépülő vasútvonalat a föld alá kellene megépíteni. Ezt anyagiak hiányában elvetették, de ha megvalósul, az ország első földalattija lehetett volna.[5]

1862-től omnibuszok közlekedtek a városban (a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr, majd a belváros és Tapolca között), a bérkocsisokkal osztozva a forgalmon. Egy 1871-ből fennmaradt rendelet, amely a bérkocsisokat kötelezi kocsijuk karbantartására, elárulja, hogy 36 bérkocsi járta a várost ebben az időben.[5]

A villamosközlekedés beindításával 1895-ben kezdtek foglalkozni, dr. Csáthy Szabó István vezetésével. Az első, nagyszabású tervek szerint a villamos Miskolc és Diósgyőr teljes hosszán végighaladt volna, egészen a Tiszai pályaudvartól, amely akkor még a város határain kívülre esett. Végül a tervezett 20 kilométer helyett a minisztérium csak egy 7 kilométeres szakaszra adta meg az engedélyt.[5]

 
1959-es Ikarus 31 típusú busz

Az első villamos 1897. július 10-én indult el, amely a Tiszai pályaudvartól a Verestemplomig közlekedett, és a két végállomást is beleszámítva nyolc helyen állt meg. Az első napon 7615 ember vette igénybe a villamost, amivel megfelelt a várakozásnak. A vonalat a Miskolci Villamossági Rt. (MVV Rt.) üzemeltette. (Az áramátalakító állomás a jelenlegi Selyemréti strand mellett volt, a strand a trafók hűtésére felhasznált víz „hulladékhőjét” hasznosította. Innen ered a régi elnevezése: villanytelepi strand.) A sikeren felbuzdulva az első vonalra merőlegesen újabb villamosvonal is épült, ez a Búza tér és a Népkert között közlekedett, az alacsony utasszám miatt azonban az MVV Rt. már négy hónap múlva kérte a várostól a vonal megszüntetését. Ennek ellenére a vonalat 1910-ben egészen Hejőcsabáig meghosszabbították, és csak 1960-ban szüntették meg, miután a forgalmat egy vágányon kiszolgálni nem tudta.[5]

A villamosokhoz az elektromos energiát a Miskolci Villamossági Rt. szolgáltatta, ugyanaz a cég, amely a város közvilágításának is. Ez a két funkció egészen 1947-ig egybefonódott, ami nem járt mindig előnnyel. Az 1920-as években a társaság ugyanis kilátásba helyezte az áramdíj emelését, ezzel zsarolva a várost sikerült megakadályoznia, hogy beinduljon a számára konkurenciát jelentő autóbuszközlekedés.[5]

1903. június 8-án Bene Gyuláné menetrend szerinti buszjáratot indított a miskolci és a diósgyőri városháza között, a villamos népszerűségével azonban nem versenyezhetett, és a járat hamar meg is szűnt. Jelentősége csak annyiban volt, hogy ez volt az ország első menetrend szerinti autóbuszjárata.[5] A következő kísérlet Bán és társa nevéhez fűződik, akik a Városház térről Hámorba, illetve Tapolcára indítottak buszjáratot 1910-ben, de ez is rövid ideig működött. 1926–29 között az MVRT üzemeltetett buszjáratot a mindszenti templom és Tapolca, valamint a diósgyőri református templom és Lillafüred között, 1931-ben pedig a MAVART indított Tiszai pályaudvar–Lillafüred járatot,[6] de a buszközlekedés csak a II. világháború után terjedt el.

 
Rába Premier 291 típusú busz

Időközben a Vasgyár munkásai részéről egyre erősebben jelentkezett az igény, hogy a villamosvonalat hosszabbítsák meg a gyárig. Több éves huzavona után a Vasgyár és az állam támogatásával megépült a villamosvonal a Verestemplom és Diósgyőr között. Üzemeltetésére 1905. december 16-án megalakult a Miskolc-Diósgyőri Helyiérdekű Vasút Rt. (MDHV). Mivel Diósgyőr ebben az időben Miskolctól független település volt, a kormány csak helyiérdekű vasútként engedélyezte a társaság működését. Felmerült, hogy a két vonal egyesítésével meg lehetne oldani, hogy a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig átszállás nélkül el lehessen jutni. Ez az MVV Rt.-nek eleinte nem tetszett, mert konkurenciát látott az MDV Rt.-ben, az MDV Rt. azonban – szakmai tapasztalatok híján – lemondott a vonal üzemeltetéséről az MVV Rt. javára. 1906. január 22-étől közvetlen járat közlekedik a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. 1909-ben a közlekedés irányítását átvette a budapesti székhelyű Részvénytársaság Villamos és Közúti Vasutak Számára (RVKVSz). Ez a cég építette ki kétvágányúra a diósgyőri villamosvonalat, egyelőre csak a Tiszai pályaudvar és a Városház tér között.[5]

A megnövekedő forgalom miatt a járatok zsúfolttá váltak. Az MVV emiatt 1908-ban ideiglenesen megszüntette a forgalmat a népkerti vonalon, és a járatokat a fővonalra irányította át. 1910-ben a diósgyőri vonalon módosítottak, ugyanebben az évben a gőzmotoros villamosközlekedés megszűnt, és új, Ganz gyártmányú villamos kocsikat helyeztek forgalomba. 1910-ben a népkerti vonalat meghosszabbították az akkor még független, de Miskolccal szoros kapcsolatban álló községig, Hejőcsabáig. 1926-tól és 1928-tól autóbuszok jártak Miskolctapolcára és Lillafüredre.[5]

A háborúk hozta gazdasági fellendülés a forgalomra eleinte kedvezően hatott, a további terjeszkedésre azonban kedvezőtlenül. A második világháborúban ráadásul a villamosvonalak meg is rongálódtak. 1942-ben az alkatrészhiány miatt megszűnt az autóbuszközlekedés.[5]

1945-ben Miskolcot, Diósgyőrt és Hejőcsabát egyesítették, létrejött Nagy-Miskolc. Ez nem utolsósorban a tömegközlekedésnek volt köszönhető, amely már a hivatalos egyesítés előtt évtizedekkel egybekapcsolta Miskolcot a környező településekkel. Figyelemre méltó, hogy elsőként a villamosvonalak által összekötött három település egyesült. Lillafüred és Tapolca, melyeket buszközlekedés fűzött a városhoz, öt évvel később váltak Miskolc részévé.[5]

A háború után 1948. november 17-én indult meg újra a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés a Martin-telep és a Ságvári-telep között. Az autóbusz-közlekedés további megszervezésére 1949 áprilisában megalakult a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat. 1951-ben már öt autóbuszjárat közlekedett. 1954-ben a Gépkocsiközlekedési Vállalatot összevonták a Miskolci Villamosvasút Közösségi Vállalattal, így megalakult az MKV, amely 1994-ig viselte ezt a nevet, amikor is átnevezték Miskolc Városi Közlekedési Rt.-re.[5] Egy 1956-ban kiadott útikönyv egy villamosvonalat és kilenc, 1-től 9-ig számozott autóbuszvonalat említ, közülük az első hétnek az útvonala igen hasonló volt a maihoz (a 8-as és 9-es busz a 7-eshez hasonlóan elhagyta a várost, és Szirmabesenyőre, illetve Kistokajra is kiment).[7]

 
Škoda villamosok a belvárosi Széchenyi utcán

1951-ben történt az utolsó villamoshálózat-fejlesztés, ekkor épült egy egyvágányos szárnyvonal a diósgyőri stadion mellől a Nehézszerszámgépgyárig. A mindössze egy köztes megállót tartalmazó vonal 1974-ben szűnt meg.[5]

Miskolc lakosságszáma a nyolcvanas években tetőzött, az ország második legnagyobb városaként és legjelentősebb nehézipari területének központjaként több mint 200 000 lakosa volt. A közlekedési vállalat is ekkor érte el maximális teljesítményét: 1988-ban 274 busza és 44 villamosa 198,7 millió utast szállított.[5]

1971-ben bevezették a kalauz nélküli járatokat. A bliccelők természetesen nagy anyagi veszteséget okoztak a cégnek, ezért 1996-ban az MVK Rt. bevezette, hogy járataira a csúcsidőn kívül csak az első ajtónál lehet felszállni, és a jegyet vagy bérletet fel kell mutatni a sofőrnek. 1994-ben megjelentek a város utcáin az Ikarus gyár 400-as családjába tatozó járművek prototípusai, amit 1998–2001 között további buszok vásárlása követett, majd 2001-ben a Rába gyár Premier városi buszával újították a flottát. 2002 tavaszán a város addigi legnagyobb beszerzése gyanánt 68 MAN autóbusz érkezett a városba. 2006-ban jelentek meg az első alacsony padlós csuklós autóbuszok, a Neoplan Centroliner közel 19 méteres városi kivitelű buszai személyében, majd 2015-ben Európai Uniós forrásból sikeresen zárult a 75 földgáz meghajtású (CNG) buszra kiírt tender, amit a MAN nyert meg a Lion's City típussal.[8] A buszokból 40 szóló és 35 csuklós kivitelű, Euro 6-os motorral szerelve. A tender tartalmazta a gázkút kiépítését is az MVK telephelyén, ami a megyében az első ilyen jellegű üzemanyagtöltő állomás. A buszok 2016 márciusában állnak forgalomba.

A buszpark fejlesztésével egy időben, 1990-ben jelent meg az első ČKD Tatra típusú csuklós villamos, amit 17 másik követett, használtan vásárolva Kassa illetve Most városából. Az elöregedő FVV villamosok helyett 2003-ban használt bécsi SGP villamosokkal „modernizálták” a flottát, majd EU pályázati lehetőségek keretében a város a villamosvonal teljes felújítását, nyugat felé meghosszabbítását Felső-Majláthig (1,5 km) és a járműpark cseréjét érte el. A Zöld Nyíl névre keresztelt program keretén belül 31 új, alacsony padlós villamos is kerül a városba.[9] Szintén EU-s támogatásból kezdték tervezni az Avasi Sikló megépítését 2010-ben.[10][11]

2005-től a cég neve MVK Zrt., azaz Miskolc Városi Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság.

2011-ben a város 900 millió forint támogatást kapott az észak-déli villamosvonal tervezésére.[12]

Az MVK foglalkozik buszok és haszonjárművek bérbeadásával is,[13] többek között az Ikarus 31-es nosztalgiabusz is bérelhető.[14]

Zöld Nyíl (Miskolci Villamos Projekt 2008–2013)Szerkesztés

 
Felső-Majláthig hosszabbított villamos megállóhelye

A projekt átfogó célja Miskolc város kelet–nyugati közlekedési tengelyében hosszú távon fenntartható, versenyképes, környezetbarát, gyors és biztonságos közösségi közlekedés megteremtése és vonzóvá tétele, a modern városkép kialakítása a villamos közlekedés komplex fejlesztésének megvalósításával. A projekt közvetlen célja a szolgáltatás színvonalának növelése a meglévő villamospálya korszerűsítésével, hálózatfejlesztéssel a jelenlegi diósgyőri végállomástól Felső-Majláthig, továbbá a villamospark korszerűsítése új villamosok beszerzése révén. A projekt elemei:

  • a meglévő pálya rekonstrukciója (9,6 km),
  • a pálya meghosszabbítása: új villamospálya építése a diósgyőri végállomás és Felső-Majláth között (1,5 km),
  • az esélyegyenlőségi előírásoknak megfelelően 2,5–3 méter széles peronok, fedett várók kialakítása,
  • 31 db új jármű beszerzése,
  • a járműtelep korszerűsítése,
  • az 1-es és az 1A busz megszüntetése,
  • fejlett utastájékoztató rendszerek telepítése.

A projekt eredményeként létrejövő modern villamosközlekedés több ezer ember számára tette lehetővé a környezetbarát közösségi közlekedésbe való bekapcsolódást. A villamosközlekedés fejlesztése elősegíti a városrészek fejlődését is, Miskolc kelet–nyugati tengelyén pedig egy új, modern közlekedés- és közbiztonsági rendszer alakult ki.

Járműállományi adatokSzerkesztés

Az MVK Zrt. járműállományaSzerkesztés

 
CNG szóló busz a Corvin és a Vörösmarty utca kereszteződésben
 
CNG csuklós busz a Villanyrendőrnél

Az MVK Zrt. járműállománya autóbuszokból és villamosokból áll. A járművek jellemzően flottaszínt kaptak: a buszoknál ennek fő színe a sötétkék, amit ezüst-szürke övvonal feletti színezés egészít ki. A 90-es években a kékes-lila színt egészítették ki citromsárga és zöld elemek; a villamosok fő színe citromsárga, de kiegészítő színként megjelenik a sötétkék és a zöld is. Ez alól kivétel két Tátra villamos (a 210-es és 211-es pályaszámú, melyek a sorozat prototípusai voltak és eredeti festésük maradt meg), valamint az egykori bécsi villamosok, amelyek a származási helyükre jellemzően megmaradtak a piros-fehér színezésben. Autóbuszoknál a még állományban lévő MAN SG/SL autóbuszok már teljesen kék színben érkeztek és kapták meg a citromsárga-zöld elemeket, míg az újabb Neoplan Centroliner autóbuszok oldalán pedig már nem köszön vissza a zöld csík. Az új beszerzésű midibuszok már nem kapták meg a jelképpé vált „flottaszínt”, hanem fehér színűek maradtak. A legújabb beszerzésű Škoda villamosok szintén fehér színt kaptak zöld virágmotívummal és csíkkal az oldalukon, amit Miskolc város lakossága szavazott meg hat színterv közül. Ez lépett elő az új flottaszínné, a 2016-ban beszerzett 75 MAN Lion's City autóbusz is ezt a színtervet kapta meg, így a még közlekedő kék-sárga buszok mellett nagyobb számban megjelennek a zöld-fehér színterv alapján készült járművek.

Autóbuszok száma: 156 db.

  • Csuklós: 99 db, melyből 70 darab 100%-ban alacsony padlós
  • Szóló: 55 db, melyből 46 darab 100%-ban alacsony padlós
  • Midi: 2 db típusú autóbusz, alacsony padlós
  • 4 darab nosztalgia- és 1 turistabusz, amelyek menetrend szerinti forgalomban nem közlekednek.

Csuklós buszok nem közlekednek a következő viszonylatokon: 3A, 5, 9, 11, 15, 19, 21, 21B, 24, 28 , 67, 68, 69.

A 38-as viszonylaton kizárólag midibusz közlekedik.

Villamosok

Kép Típus Eredeti darabszám Jelenlegi darabszám Pályaszámok Gyártási év Miskolcon közlekedik Megjegyzés
Forgalmi járművek
Škoda 26T   31 db 600–630 2013–2014
(4 - 5 évesek)
2014 óta Az 1-es és a 2-es vonalon is közlekednek
Nosztalgiajárművek
ČKD Tatra KT8D5 18 db 6 db 200–217
(még állományban:201, 202, 203, 206, 208 és 209)
1986–1991
(27 - 32 évesek)
1991–2015 Újonnan, vagy alig használtan vásárolva Kassáról és Most-Lítvinovból. A piros-fehér 210-es és 211-es kocsik kivételével mindegyik megkapta a flottaszínt
E1 18 db 1 db
(nosztalgia)
180–199
(nosztalgia: 185)
1966–1969
(49 - 52 évesek)
2002–2015 Bécsből használtan vásárolva a bengálik kiváltására.
c3 6 db 1 db
(nosztalgia)
300–305
(nosztalgia: 300)
1959–1960
(59 - 58 évesek)
2003–2010 Bécsből használtan vásárolva, az E1-es villamosok pótkocsijai voltak
FVV CSM
(bengáli)
56 db 2 db 100–110
130–139
140–174
(nosztalgia: 100, 151)
1962–2004 A típus háromajtós, ötajtós, és tízajtós altípusai is közlekedtek. A 151-esen kívül a 147-es is megvan, igaz Szentendrén. 1982-től folyamatosan selejtezték őket, az utolsó 2004-ben került ki a forgalomból. A 100-as pályaszámú kocsi is 1989-ig szolgált, majd eredeti állapotát 1997-ben visszaállították. Azóta nosztalgiaként szolgál.
 
Tanuló E1-es villamos
 
Egy igazi „fapados” jármű, a C3-as villamos-pótkocsi (A kép ugyan Bécsben készült, de Miskolcon is ilyen állapotban közlekedtek 2010-ig)
 
A 4714 pályaszámú SGP E1-es villamos még Bécsben, 1969-ben, a 38-as viszonylaton. Ezt a járművet az MVK Zrt. 2003-ban vette állományba 180-as pályaszámon
 
A javítócsarnokban
 
A telephelyen a két "bengáli"
 
Autóbusz-járműpark

Egyéb villamos járművek

  • 1 darab korszerűsített M5-ös hóseprő (gyártva 1910-ben)

Autóbuszok

  • 6 darab MAN NL 223-as szóló busz (2002) 29 ülő és 71 állóhellyel rendelkeznek, alacsony padlós kivitelűek kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
  • 9 darab MAN SL 223-as szóló busz (2002) 27 ülő és 73 állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
  • 19 darab MAN SG 263-as csuklós busz (2002) 39 ülő és 111 állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
  • 34 darab Neoplan Centroliner N4522-es csuklós busz (2006) 41 ülő és 97 állóhellyel rendelkeznek, alacsony padlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és belső hangos utastájékoztatással és légkondicionálóval felszereltek. Motor: Euro IV-es.
  • 2 darab Enterprise Plasma midi busz (2008) 21 ülő és 22 állóhellyel rendelkeznek, alacsony padlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztatással felszereltek. Motor: Euro IV-es.
  • 40 darab MAN Lion’s City A21 CNG szóló busz (2016) alacsony padlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és belső hangos utastájékoztatással és légkondicionálóval felszereltek. Motor: Euro VI-os.
  • 35 darab MAN Lion’s City A40 CNG csuklós busz (2016) alacsony padlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és belső hangos utastájékoztatással és légkondicionálóval felszereltek. Motor: Euro VI-os.[8]

Utóbbi évek és évtized eseményei:

  • 2001. december 27-én a HEX-145-ös (145) Ikarus 435-ös teljesen kiégett a Majális parknál (1-es busz). Többet nem állt forgalomba.
  • 2009. szeptember 3-án a JUV-096-os (042) Neoplan Centroliner motortere kigyulladt a vasúti felüljárón (3-as busz). A buszt felújították, ám 2014-ben újra kigyulladt.
  • 2010. március 11-én a GTH-776-os (776) Ikarus 435-ös teljesen kiégett a Besenyői úton (8-as busz). Többet nem állt forgalomba.
  • 2010. november 16-án a HFD-501-es (501) Ikarus 435-ös motortere kigyulladt az Avason (35-ös busz). Megjavítva, de már nem közlekedik.
  • 2014. december 6-án a JUV-096-os (042) Neoplan Centroliner motortere kigyulladt a Hejőcsabai Gyógyszertár megálló előtti lámpánál várakozva (14H-s autóbusz).[15] 2015. szeptemberétől ismét közlekedik.

Nosztalgiabuszok

  • 1 darab Ikarus 31-es nosztalgiabusz (OT 05-78) 1959-es gyártású (2005-ben felújítva), az ország egyetlen veteránvizsgás autóbusza. 25 ülő és 18 állóhellyel rendelkezik.
  • 1 darab Ikarus 620-as nosztalgiabusz (LPY-045) 1969-es gyártású (2010-ben felújítva), 22 ülő és 38 állóhellyel rendelkezik.
  • 1 darab Ikarus 260-as nosztalgiabusz (590).
  • 1 darab Ikarus 280-as nosztalgiabusz (707).

Különjárati autóbuszok

  • 1 darab MAN RH-413-as különjárati busz, melyet az MVK Zrt. ajándékba kapott a gyártótól a nagyszabású MAN buszbeszerzés következtében 2002-ben. (Eladásra meghirdetve.)

A LÁEV járműállományaSzerkesztés

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút járműállománya tíz mozdonyból, tizenkét nyitott és nyolc zárt kocsiból áll.

Fontosabb tömegközlekedési csomópontokSzerkesztés

A város fontosabb állomásaiSzerkesztés

Tiszai pályaudvar (Vasútállomás és helyi villamos- és autóbusz-állomás)

A Tiszai pályaudvarról az 1890-es évek végén indult meg a villamosközlekedés. Az autóbuszok közül indult már innen az 1-es, 1A-s, 1D-s, 1Gy-s, 101-es, 8-as, 10-es, 10A-s, 17-es, 18-as, 21-es, 21T-s, 23-as, 31-es és 31A-s járat. Az ötvenes években még az 5-ös autóbusz is innen indult. Először a 10A-s szűnt meg 1977-ben, másodszor 1D-s 1988-ban. 2007-ben a 101-es,17-es,23-as járatokat szüntették meg. A 8-ast két járatra bontva a Repülőtér–Tiszai között közlekedett. A Tiszai–Húskombinát szakaszon a 18-as járt, amit 2011. június 15-én megszüntettek, s a 2007 előtti állapotot visszaállítva újra a Repülőtér–Húskombinát (Hűtőház) között közlekedtetik a 8-as buszjárat.

Jelenleg az innen induló járatok: 1-es, 21-es, 30-as, 31-es, az ME gyorsjárat, valamint a 8-as buszjárat, ami csak érinti a pályaudvart.

Búza tér (helyi és helyközi autóbusz-állomás)

A Búza tér 1965 óta üzemelő végállomás, melyet az MVK Zrt. és a Volán-társaságok járatai egyaránt használnak. A megszűnt járatok közül innen indult a 10-es (1965–1977) , a 23-as (1966–1978) , a ZS (2007-ig), a 24B (2002–2006), a 7A (1977–1985), a 102-es (1976–1989), a 101B (1975–1979), a 103-as (1977–1982), a 104-es (1976–1984). A most innen induló buszok a 2-es, 3-as, 3A-s, 4-es, 7-es, 11-es, 28-as, 43-as. A végállomást érinti az 1-es, a 24-es és a 32-es járat. Ezek a járatok nem térnek be a Búza térre, csak érintik. 2012. március 1-jével hétköznapokon kora reggel és késő este valamint hétvégenként a 2-es helyett a Repülőtérről érkező 20-as látja el a vonalat, oda-vissza irányban a Búza tér betérésével.

Újgyőri főtér (helyi autóbusz-állomás)

Az innen induló járatok : 6-os, 9-es, 16-os, 19-es, 29-es, 67-es, 68-as autóbuszok. Áthaladó járatok : 1-es villamos, 2-es villamos, 1-es, 21-es autóbuszok.

Repülőtér (helyi autóbusz-állomás)

A Repülőtér végállomás 1955-ben jött létre. Azok a járatok, melyek innen indultak: 8 (1978–), 108 (1979–1980), 10 (1975–1977, 1990–2000) 12 (1955–), 12Gy (1973-ig), 14 (1955–), 14Gy (1973-ig), 18 (1988–2007), 20 (2000–2007), 24 (1970–), 24A (2002–2007), 32 (1977–78), P (1989). 2007. január 1-jétől a 20-as és a 24-es viszonylatot megszüntették, a 24A-t átszámozták 24-esre és így a Búza térig közlekedett. A 24-es helyére a 14H járat került, amely ugyanúgy a Hejő-parkig közlekedett. A 8-as viszonylatot kettéosztották, így az a Tiszai pályaudvarig közlekedett. A Húskombinátot (most Hűtőház) a Tiszairól induló 18-as látta el. 2011. június 15-től a 18-ast megszüntették, a 8-as viszonylatot visszaállították eredeti útvonalára. A 12-es korábbi 2007-es állapotát 2012 márciusában visszaállították, így újra az Egyetemvárosig közlekedik. Hétköznap a kora reggeli és a késő esti órákban, illetve hétvégéken a 2-es és a 12-es járat helyett a 20-as jár.

A jelenleg innen induló járatok: 8-as, 12-es, 14-14Y-os, 20-as, 24-es, 54-es.

Avas kilátó (helyi autóbusz-állomás)

A város legsűrűbben lakott városrészében, az Avason található. A végállomás 1980 óta üzemel. Az innen induló autóbuszok az Avas I., II., és III. ütemét látják el: 29-es, 30-as, 31-es, 32-es, 34-es, 35-ös, 35R-es, 38-as, Auchan 2, Tesco. Az áruházi járatokon csak szóló járművek közlekednek. 2007-ig innen indult a 36-os és 39-es autóbusz is, melyeket a nagy átszervezéssel megszüntettek.

Felső-Majláth (helyi villamos- és autóbusz-állomás)

Elődje, a diósgyőri állomás 1978-ban jött létre kis végállomás formájában, ahonnan az 5-ös, a 15-ös, és a 69-es buszok indultak. 2012-ben azonban ezek átkerültek az újonnan létesített felső-majláthi villamosvégállomás területére. A hely átszállási lehetőséget biztosít a kisvasútra is. Végállomási épületként a felújított „Bagolyvár” funkcionál.

A jelenleg innen induló járatok: 5-ös, 15-ös, 54-es, 69-es (bizonyos járatai), ZOO busz.

Centrum (kiemelendő átszállópont és végállomás)

Korábbi állomásokSzerkesztés

Gömöri pályaudvar (volt vasút- és autóbusz-állomás)

Innen indul a 32-es járat Avas kilátó felé, továbbá megáll itt a 8-as járat.

Avas városközpont (volt helyi autóbusz-állomás)

2007-ig végállomás, ahonnan a 32-es, 33-as, 34-es, 36-os, 37-es járatok indultak. A 32-es 1977-től 1985-ig és 1997-től 1998-ig indult innen, 1985-től 1997-ig és 1998-tól az Avas kilátótól indul. A 36-os járatnak is ugyan ez lett a sorsa 1984-től. A 37-es 1997-ben megszűnt, a másik 2 viszonylat végállomását pedig áthelyezték. A 34-es 2011. június 15-től 38B jelzéssel üzemelt, majd 2012. március 1-től újra közlekedett hétköznapokon, csúcsidőben. Március 1-től a 31-esnek is ez volt az érkező végállomása. Mára e két járat menetrendje nagyban változott, és végállomásuk áthelyezésre került az Avas kilátóhoz.

Diósgyőr városközpont (Volt helyi villamos- és autóbusz-állomás)

Miskolc tömegközlekedési vonalai és hálózataSzerkesztés

Miskolci villamoshálózat
Felső-Majláth (Az 1-es villamos végállomása)
Alsó-Majláth /Köln utca/
Bölcs utca
Diósgyőr városközpont (A korábbi végállomás)
Vince utca
Zenta utca
LÁEV (Kisvasút állomása)
Diósgyőri Gimnázium (A leendő 1A-s villamos végállomása)
Bulgárföld
(a megszűnt 4-es villamos elágazása Tatárdomb felé)
DVTK Stadion
Újgyőri piac
MVK Zrt „kis telephely”
Vasgyári Evangélikus templom
Vasgyár (A 2-es, 0-s és megszűnt 3-as villamos végállomása)
Újgyőri főtér
Károly utca
Gyula utca
Balázs Győző tér
Thököly utca
Szent Anna tér
Malomszög utca
Városház tér
Villanyrendőr
Szinvapark
Soltész Nagy Kálmán utca
Selyemrét
Tiszai pályaudvar (1-es és 2-es villamos állomása)
 
  Szondi György út (Az MVK Zrt. telephelye)

Itt a legutóbbi változtatás – 2015. június 15. – utáni állapotok láthatók. A megszűnt autóbusz- és villamosjáratokat lásd a Miskolc megszűnt viszonylatai cikkben.

Helyiérdekű vonalakSzerkesztés

Villamosvonalak

Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.)

  • 1-es villamos: Tiszai pályaudvar – Felső-Majláth (éjjel is üzemel).
  • 2-es villamos: Tiszai pályaudvar – Vasgyár (Hétvégénként óránként csak egy járat közlekedik. A Vasgyár elérése az Újgyőri főtérről induló buszjáratokkal lehetséges.)

Autóbuszvonalak

 
31Y-os jelzésű járaton egy Neoplan busz
 
34-es jelzésű járaton egy FOK-GYEM kijelző nélküli Ikarus 415-ös
 
29-es járaton egy normál padlós MAN busz
 
32-es járat Avas Kilátó végállomáson
 
Egy Tátra villamos a remízben
 
Az új Škoda villamos
 
Egy szóló MAN busz motorja
 
Egy Ikarus 260-as busz

Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.)

  • 1-es busz: Tiszai pályaudvar – Majális-park (Néhány járat a Szondi György u. érintésével közlekedik)
  • 2-es busz: Búza tér – Tapolca (Csak munkanapokon közlekedik. Munkaszüneti nap, kora reggel és késő délután a 20-as busz látja el a vonalat.)
  • 3-as busz: Búza tér – Szirma (Egyes járatok AUCHAN Pesti út végállomásig)
  • 3A-s busz: Búza tér – Berzsenyi Dániel u. (Betétjárat)
  • 4-es busz: Búza tér – Görömbölyi pincesor
  • 5-ös busz: Felső-Majláth – Lillafüred (Utolsó járatban 15-ös busz közlekedik)
  • 6-os busz: Újgyőri főtér – Pereces
  • 7-es busz: Búza tér – Felsőzsolca (Egyes járatok érintik az Auchan Borsod áruházat)
  • 8-as busz: Repülőtér – Hűtőház (Egyes járatoknak a Tiszai pályaudvar a végállomása)
  • 9-es busz: Újgyőri főtér – Tokaji Ferenc utca
  • 11-es busz: Búza tér – Bábonyi-bérc (Y útvonalú járat)
  • 12-es busz: Repülőtér – Egyetemváros (Csak munkanapokon közlekedik)
  • 14-es busz: Repülőtér – Farkas Antal utca – Hejő-park (Egyes járatok 14Y jelzéssel a Búza tér érintésével közlekednek)
  • 15-ös busz: Felső-Majláth – Ómassa ( Az utolsó járat lillafüredi betéréssel közlekedik)
  • 16-os busz: Újgyőri főtér – Bányaüzem (Lyukóbánya) (Néhány járat Lyukóbánya végállomásig közlekedik)
  • 19-es busz: Újgyőri főtér – Komlóstető (Munkanapokon egy járat mindkét irányban az Olvasztár u. és Komlóstetői elágazás érintésével közlekedik)
  • 20-as busz: Repülőtér – Tapolca (Az esti és hajnali órákban, valamint hétvégén közlekedik érintve a Búza teret és az Egyetemvárost)
  • 21-es busz: Tiszai pályaudvar – Üveggyár – Kandó Kálmán utca (Egyes járatok érintik a LIDL megállóhelyet. Igény esetén pedig betér a Szondi György utcára is)
  • 21B busz: Szondi György utca – Kandó Kálmán utca (Csak munkanapokon közlekedik)
  • 22-es busz: Egyetemváros – Centrum (Csak tanulmányi időszakban és munkanapokon közlekedik)
  • 24-es busz: Repülőtér – Szinvapark (Kizárólag alacsony padlós buszok közlekednek ezen a vonalon)
  • 28-as busz: Búza tér – Tampere városrész
  • 29-es busz: Újgyőri főtér – Avas kilátó (Egyes járatok az Egyetemváros érintésével közlekednek)
  • 30-as busz: Tiszai pályaudvar – Szentgyörgy út – Avas kilátó
  • 31-es busz: Tiszai pályaudvar – Avas városközpont – Avas kilátó
  • 32-es busz: Avas kilátó – Gömöri pályaudvar
  • 34-es busz: Avas kilátó – Bodótető
  • 35-ös busz: Avas kilátó – Centrum
  • 35R busz: Avas kilátó – Repülőtér (csak az éjszakai órákban, illetve hétköznap 3 indulás napközben)
  • 38-as busz: Avas kilátó – Hidegsor – Malomszög utca
  • 43-as busz: Búza tér – TAKATA (útvonala a 44-es meghosszabbítása)
  • 44-es busz: Centrum – AUCHAN Pesti út (Ünnepnap nem közlekedik, egyes járatai TAKATA végállomásig)
  • 54-es busz: Repülőtér – Felső-Majláth (Csak munkanapokon közlekedik)
  • 67-es busz: Újgyőri főtér – Lomb utca (Egyes járatok a Diósgyőri Kórház érintésével járnak. Vasárnap és ünnepnap nem közlekedik a 19-es busz látja el a vonalát)
  • 68-as busz: Újgyőri főtér – Bükkszentlászló
  • 69-es busz: Felső-Majláth/Diósgyőri vár –  Berekalja
  • 90-es busz: Újgyőri főtér –  Diósgyőri kórház
  • 240-es busz: Repülőtér – Mechatronikai Park
  • 280-as busz: Búza tér – Tampere városrész – Középszer utca
  • 290-es busz: Újgyőri főtér – Miskolctapolca – Avas kilátó
  • 430-as busz: Takata körjárat

Éjszakai autóbuszvonalak

  • 1É-s busz: Újgyőri főtér - Szondi György u. (Vörösmarty városrész felé)
  • 1YÉ-s busz: Szondi György u. – Újgyőri főtér (Búza téren keresztül)
  • 20G-s busz: Szondi György u. – Egyetemi Koll. (Búza tér és a Villanyrendőr felé)

Ingyenes autóbuszvonalak

  • Auchan I: Centrum – Auchan Borsod (Az áruház felé csak fel ill. visszafelé csak leszállni lehet)
  • Auchan II: Avas kilátó – Auchan Pesti u. (Az áruház felé csak fel ill. visszafelé csal leszállni lehet)

Egyéb autóbuszvonalak

  • ZOO busz: Felső-Majláth - Vadaspark (Igénybejelentés alapján közlekedő járat)
  • ME-busz: Tiszai pályaudvar (Vasútállomás) – Egyetemváros (Gyorsjárat az érkező IC vonatok és az Egyetem között. Csak tanulmányi időszakban közlekedik.)
  • SÍ: Diósgyőr városközpont– Bánkút (Csak a sífelvonók üzemelésekor közlekedik)

Keskeny nyomközű vasútvonalak

Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV)

  • 330-as vonal: Miskolc (Dorottya u.) – Lillafüred – Garadna (keskeny nyomközű 14 km hosszú vasútvonal)
  • 331-es vonal: Miskolc (Dorottya u.) – Papírgyár – Mahóca (keskeny nyomközű 16 km hosszú vasútvonal)

Helyközi vonalakSzerkesztés

Autóbuszvonalak

Borsod Volán Zrt.

  • 1369-es sz. járat: Miskolc–Tiszaújváros–Hajdúnánás–Nyíregyháza
  • 1370-es sz. járat: Miskolc–Polgár–Nyíregyháza
  • 1372-es sz. járat: Miskolc–Polgár–Debrecen–Hajdúszoboszló
  • 1373-as sz. járat: Miskolc–Debrecen–Gyula
  • 1375-ös sz. járat: Miskolc–Tiszafüred–Szeged
  • 1376-os sz. járat: Miskolc–Mezőkövesd–Jászberény–Kecskemét
  • 1377-es sz. járat: Miskolc–Mezőkövesd–Tiszafüred–Szolnok
  • 1379-es sz. járat: Miskolc–Eger–Gyöngyös
  • 1380-as sz. járat: Miskolc–Mezőkövesd–Eger
  • 1383-as sz. járat: Miskolc–Bükkszentkereszt–Eger
  • 1383-as sz. járat: Miskolc–Ózd-Pétervására–Salgótarján
  • 3700-as sz. járat: Miskolc–Szirmabesenyő
  • 3701-es sz. járat: Miskolc–Szirmabesenyő
  • 3702-es sz. járat: Miskolc–Szirmabesenyő–Sajókeresztúr
  • 3703-as sz. járat: Miskolc–Sajóecseg–Edelény–Bódvaszilas
  • 3704-es sz. járat: Miskolc–Sajószentpéter–Edelény–Jósvafő
  • 3705-ös sz. járat: Miskolc–Szirmabesenyő–Sajóvámos–Sajósenye–Boldva
  • 3706-os sz. járat: Miskolc–Arnót–Sajópálfala–Sajóvámos
  • 3707-es sz. járat: Miskolc–Edelény–Bódvaszilas–Hidvégardó
  • 3708-as sz. járat: Miskolc–Sajószentpéter–Edelény–Szalonna–Debréte
  • 3709-es sz. járat: Miskolc–Edelény–Szalonna–Debréte

(A lista még nem teljes)

Vasútvonalak

Magyar Államvasutak (MÁV Zrt.)

UtastájékoztatásSzerkesztés

Mind a helyközi, mind a helyi közlekedés terén modernizálásra került az utastájékoztatás. A Búza téri helyközi autóbusz-pályaudvaron hangos és vizuális utastájékoztatást telepítettek 2012-ben, GPS-alapú rendszerrel. Az MVK Zrt. a helyi közlekedésben 2014–2015-ben építette ki az úgynevezett OkosPont-projektet, melynek főbb elemei a fontosabb buszmegállókban és majdnem az összes villamosmegállóban kihelyezett, GPS-alapú, valós idejű menetrendek, a minden járművön elérhetővé vált hangos utastájékoztatás (és az eddig is ezzel rendelkezőkön a szoftver frissítése egy újabb változatra), a villamosokon és az új CNG-autóbuszokon a Wi-Fi, valamint a TransIt fejlesztésében egy okostelefonokra készített menetrend-szoftver valós idejű adatokkal, kiegészülve az MVK Zrt. weboldaláról elérhető internetes felülettel, amely a Google Térképek szolgáltatással útvonaltervezésre is képes.

Néhány negatívum is kapcsolódott a fejlesztéshez: eltűntek az átszállási kapcsolatok megjelenítései és bemondásai a járművekről (noha próbálkoztak a hangos utastájékoztatással, ez nem volt túl sikeres az új szoftver miatt, ezért felhagytak vele), a használt betűtípusok nehezen olvashatóak, illetve a megállóhelyi utastájékoztató táblák egy része hónapokig üzemen kívül volt (igaz, ez az áramszolgáltató miatt volt így). Többféle ilyen tábla került kihelyezésre, a fontosabb állomások mind kaptak ilyet, a megállók pedig különböző méretekben, viszont több helyen került indokolatlanul kihelyezésre, illetve volt, ahol az indokoltság ellenére sem került ki ilyen tábla. Ezzel kapcsolatban hangzott el egy ígéret, hogy szükség szerint a jövőben kikerülhetnek még újabbak.

Statisztikai adatokSzerkesztés

2009-ben a MVK Zrt. napi utasszáma 360 000 volt (buszon 80 465, villamoson 39 920), munkanapon 4385 járat indult. A menetrendben előírt fordulókat az autóbuszok 99,93%-ban, a villamosok 99,16%-ban tudták teljesíteni. Ebben az évben a városban 555 megálló volt.[16] 2002-es adat szerint a vonalhálózat hossza 156 km volt (ebből 144 km az autóbuszoké).[17] A megállók közötti átlagos távolság 1,025 km – az autóbusz-hálózaton 1,05 km, a villamoshálózaton 0,75 km.[18]

1,62 millió megtett kilométerre jutott egy saját hibás baleset 2009-ben.[16]

A város teljes közlekedésében 50,9%-os az MVK Zrt. szerepe (2009-es adat). A lakosság 33,3%-a a cég buszait, 17,6%-a a villamosait használta ebben az évben. Személygépkocsival az emberek 31,8%-a közlekedett (ebből 20% sofőrként, a többi utasként), gyalogosan 13,6% közlekedett, a maradék a kerékpárosok, a taxizók és a motorosok között oszlott meg.[16]

A cég működésének 54%-át fedezi bevétele, 26%-át a fogyasztói árkiegészítés, 20%-át az önkormányzati támogatás. Összes bevétele 2007-ben 6402,4 millió Ft volt.[16]

ÉrdekességekSzerkesztés

  • Az operafesztivál idején és különleges évfordulókkor lehet találkozni a 100-as pályaszámú nosztalgiavillamossal is (egyedi menetrend alapján közlekedik).
  • Szintén különleges alkalmakkor (például május 11., a város napja) lehet utazni az Ikarus 31-es nosztalgiabuszon.
  • Május elsején céljáratok közlekednek az Avasról (AM), a Búza térről (BM) és az Újgyőri főtértől (UM) a Majális park végállomáshoz.
  • Az MVK Zrt. különjáratokkal és buszok karbantartásával is foglalkozik.
  • A popkultúrában: a Styx együttes Miskolci villamoson című száma (1967), később többen mások is feldolgozták.

TarifákSzerkesztés

Az MVK Zrt. díjszabásaSzerkesztés

Az utazás 6 éves kor alatt és 65 év fölötti EU-állampolgároknak ingyenes; a fogyatékosoknak a városi járatokon ingyenes, a 7-es és 7/2-es járatokon 90% kedvezmény jár. Kutyát csak menetjegy érvényesítése mellett szabad utaztatni (szájkosárral), kivétel: rendőrkutya, vakvezető kutya (ingyenes).

Az MVK Zrt. nyolc bérletpénztárat üzemeltet: Tiszai pályaudvar, Búza tér, Újgyőri főtér, Diósgyőr villamos-végállomás (egész hónapban nyitva); Avas városközpont, Uitz Béla utca (egész hónapban nyitva, de bérletváltási időszakon – 27-étől következő hónap 10-éig – kívül csak hétköznap); Közönségszolgálati iroda, Egyetemváros (csak hétköznap), Repülőtér (minden hónap 1-jétől 6-áig, csak hétköznap).[19] Menetjegyeket lehet vásárolni újságosbódéknál és a járműveken is.

Miskolc kártyával 2011. december 31-ig a bérletekre 10% kedvezmény járt[20], de a Miskolc Holding megszüntette a Miskolc Kártya nyújtotta ilyen kedvezményeket.[21]

Az egyes járatokkal kapcsolatos változásokról (pl. ideiglenes útvonalmódosítás) SMS-ben értesítő kérhető a cég weboldalán.

Jegy- és bérlettípusok

(Csak városhatáron belülre)

  • Menetjegy (elővételben): 300 Ft
  • Menetjegy (járművön váltva): 400 Ft
  • Napijegy: 1600 Ft
  • 10 db-os tömbjegy: 2800 Ft
  • Családi jegy (hétvégére): 2900 Ft
  • Turistajegy (3 napra): 3000 Ft
  • Turistajegy (7 napra): 3900 Ft
  • Villamosbérlet: 4700 Ft
  • Egyvonalas autóbuszbérlet: 4700 Ft
  • Kombinált autóbusz- és villamosbérlet: 7000 Ft
  • Diák/nyugdíjas villamosbérlet: 2900 Ft
  • Diák/nyugdíjas kombinált bérlet: 3900 Ft
  • Arckép nélküli havibérlet: 27 000 Ft
  • Arcképes éves kombinált bérlet: 77 000 Ft
Helyközi árak a 7-es buszra

(Városhatáron kívülre)

Miskolc–Felsőzsolca vonalon; a buszok a városi buszjegyekkel is igénybe vehetőek. Minden bérlet alatt havi vagy 30 napos bérlet értendő. A 7/2-es vonalszakasz nem külön buszjárat, hanem a 7-es busz Miskolcon kívüli útvonala.

  • 7-es vonal bérlete: 9500 Ft
  • 7-es vonal nyugdíjasbérlete: 6800 Ft
  • 7-es vonal 90%-os bérlete: 950 Ft
  • 7/2-es vonalszakasz bérlete: 6700 Ft
  • 7/2-es vonalszakasz nyugdíjasbérlete: 4800 Ft
  • 7/2-es vonalszakasz 90%-os bérlete: 670 Ft
  • 90%-os jegy: 30 Ft

A LÁEV díjszabásaSzerkesztés

A LÁEV vonalhálózatán bármely viszonylaton útmegszakítás nélkül érvényesek a díjak egyszeri utazásra. A menetdíjak a menetrend szerint közlekedő vonatokon érvényesek.[22]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés