Mach-hullám
Az áramlástanban és a hangtanban a Mach-hullám olyan hangsebességgel haladó nyomáshullám, melyet valamely összenyomható közeg áramlása során jelentkező kis nyomásingadozások okoznak. Szuperszonikus áramlás esetén ezek a gyenge hullámok összeadódhatnak úgy, hogy lökéshullám alakuljon ki. Az ilyen lökéshullámot Mach-frontnak, vagy Mach-kúpnak nevezik. Ha a Mach-hullámokat keltő nyomásingadozások kellő időeltéréssel jelentkeznek, elképzelhető olyan szuperpozíciójuk, hogy nem alakul ki Mach-kúp, azaz ekkor a szuperszonikus áramlás nem kelt lökéshullámot.
Mach-szög szerkesztés
Egy Mach-hullám terjedése és az áramlás iránya által bezárt szöget nevezzük Mach-szögnek (μ),[1] mely az áramlásra jellemző Mach-számmal a következőképpen adható meg:
.
Mach-hullámok levetítésével keltett árnyékfelvételek segítségével kísérletileg meghatározható a közegbeli Mach-szám eloszlás, ezt nevezzük a Schlieren-fotózási technikának.
Ernst Mach által végzett korai megfigyelésekben hornyokat használt egy cső falán, hogy Mach-hullámokat hozzon létre, amit a árnyékfelvétel-módszerrel lefényképezett. A Mach-szög szemmel is megfigyelhető például légkörben hangsebességet éppen átlépő repülőgép esetén, mely a közegben okozott nyomáshullám következtében olykor kúp alakú páralecsapódást okoz. A keletkező kúp a Mach-kúpot szemlélteti, nyílásszöge pedig a Mach-szög.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Mach angle at NASA. [2016. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 23.)
Külső hivatkozások szerkesztés
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Mach wave című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.