Macintosh LC számítógépek

A Macintosh LC számítógépek az Apple Inc. által tervezett, gyártott, 1990 és 1997 között értékesített számítógépek egy csoportja. Az LC az alacsony költség és színes kijelző (low-cost, color) rövidítése.[1] Az asztali személyi számítógép család tizenegy gépből áll: LC, LC II, LC III, LC 520, LC III+, TV, LC 550, LC 575, LC 580, LC 475, LC 630. Az LC, LC II, LC III, LC III+, LC 475 és LC 630 kijelző nélküli számítógép, a TV, 520, 550, 575 és 580 kijelzővel egybeépített modell volt. Az alacsonyabb árú Macintosh számítógépek új hullámának részeként bevezetett LC család ugyanazt az általános teljesítményt kínálta, mint a Macintosh II család, csak fele áron.[2]

Történet

szerkesztés
 
Az LC, II, III, 475, és a Quadra 605 szemből.
 
Az LC, II, III, 475, és a Quadra 605 hátoldala.
 
Macintosh LC II oldalról.
 
A Macintosh LC II hátoldala.
 
A Macintosh LC 520.

Miután az Apple társalapítója, Steve Jobs 1985-ben elhagyta a céget, a fejlesztés irányítását Jean-Louis Gassée[3], az Apple korábbi franciaországi vezetője vette át. Gassée következetesen a moduláris és a magasabb árú gépek felé irányította az Apple-t. Azzal érvelt, hogy az Apple ne forgalmazza számítógépeit az alacsony kategóriájú piaci szegmensben, hanem a magasabb szegmensben és így magasabb az elérhető profit. A koncepciót egy olyan grafikon segítségével illusztrálta, amely a bal alsó sarokban alacsony teljesítményű, olcsó gépek, a jobb felső sarokban pedig a nagy teljesítményű, magas árú gépek ár/teljesítmény arányát mutatja. A „magasjobboldalmantrává vált a felső vezetés körében. Az „ötvenöt vagy meghalsz“ szólással utaltak Gassée 55 százalékos haszonkulcs célkitűzésére.[4]

Ez a politika egyre drágább számítógépekhez vezetett a vállalaton belüli heves ellenkezések ellenére. A Claris[5] csoport elindított egy alacsony kategóriás Mac-projektet, amelyet Gassée leállított. Az Apple két mérnöke, az Apple volt tervezési vezetője H. L. Cheung és Paul Baker titokban dolgozott egy színes kijelzőjű Macintosh prototípuson, amelyet „Spin”-nek neveztek. A cél alacsony bekerülési költségű számítógépet állítsanak elő, mint amilyen az Apple II volt. A gép tulajdonképpen egy kisebb Macintosh II lenne, beépített videóval, NuBus[6]-bővítés nélkül, és egy hozzáillő RGB-monitorral, hasonlóan az előző évben bemutatott Apple IIGS-hez. A projekt a fejlesztés során irányt váltott. A vezetés új elvárása szerint a gépnek az akkor szintén fejlesztés alatt álló Macintosh IIci-hez hasonló videóképességekkel és számítási teljesítménnyel kell rendelkeznie. 1989 elején a prototípust bemutatták az Apple vezetőinek, akiknek tetszett a projekt, de úgy érezték, hogy nem különbözik eléggé a meglévő modellektől, ezért a projektet leállították.[7]

Ugyanakkor John Sculley[8], az Apple vezérigazgatója a nyilvánosság előtt folyamatosan magyarázkodni kényszerült a csökkenő eladások miatt, ami nagyrészt az olcsó Macintosh számítógép hiánya okozott. A sajtónak és a befektetőknek tett ígéretei közepette, miszerint egy új, alacsony költségű Macintosh készül, újjáélesztette a Spin projektet azzal a céllal, hogy a lehető legalacsonyabb árú Macintosh-t hozza létre. Gassée utasította a fejlesztőket, hogy a kijelző színességéből ne engedjenek. A terméket új kódnevet kapott: innentől „Elsie” volt. Az Elsie kiejtve megfelel az „LC” rövidítésnek, amely most már az olcsó (L: low-cost) és színes (C: colour) rövidítése volt. Az Elsie prototípusa ezen a ponton az Apple IIc-hez hasonlított. Az ár alacsonyan tartása érdekében az Apple csökkentette a teljesítményt és a funkciókat, és áttervezte az alkatrészeket, hogy olcsóbbak legyenek. Például az IIsi-n és a Classicon található külső floppy csatlakozót kivették az LC-ből, mert így pár dollárt spóroltak a csatlakozón. A fejlesztést megakasztotta, hogy ugyan a gép olcsó volt, de nem volt jó, mert a 68000-es CPU nem volt elég erős ahhoz, hogy elfogadható teljesítménnyel jelenítse meg a színes grafikát.[7]

1989 áprilisában úgy döntöttek, hogy az Elsie projektet három irányra osztják fel. Külön fejlesztették a Motorola 68030-ra épülő Macintosh IIsi-t, a fekete-fehér kijelzőjű Macintosh Classic-ot, és az 68020 alapú LC-t.

A Macintosh LC a Macintosh Classic (a régebbi Macintosh Plus újracsomagolása) és a Macintosh IIsi (a Macintosh II sorozat új belépő szintű gépe) mellett jelent meg a piacon. Az alacsony árú színes Macintosh iránti kereslet miatt az LC kelendő volt. 1992-ben az eredeti Macintosh LC-t az LC II váltotta fel. A frissített gépben a 68020-as processzort 68030-ra cserélték, és a memóriát 4 MB-ra növelték, hogy jobban fusson a System 7 operációs rendszer. Azonban megtartották az LC 16 bites rendszerbuszát és 10 MB RAM-korlátját, így a teljesítménye nagyjából megegyezett a korábbi modellével. Ennek ellenére az új modellt még az LC-nél is kelendőbb volt. Bár eleinte a Classic népszerűbb volt, 1992 májusára az LC (560 000 eladott példány) túlszárnyalta a Classicot (1,2 millió eladott példány). Az LC-k több mint felét otthonokban és iskolákban használták, Az Apple visszaszerezte az olcsó pécék miatt elvesztett oktatási piac részesedést.[4]

1993 közepén az Apple bemutatta a Macintosh LC 520-at, amely egyesítette a kompakt Macintosh család által népőszerűvé tett egy-az-egyben formát – a ház egybefoglalta a gépet és a kijelzőt – az LC III technológiájával. Ez a gép lett az Apple számára fontos oktatási piacára szánt Macintosh, beépített 14 inches CRT-kijelzővel, CD-ROM-meghajtóval és sztereó hangszórókkal. A ház hasonlított a nemrégiben bemutatott Macintosh Color Classic-hoz, de a gép nagyobb mérete miatt lényegesen nehezebb volt.

A következő két évben négy LC 500-as sorozatú modell jelent meg, az 520, 550, 575 és 580. Az LC modellek nagyon népszerűvé váltak az iskolákban kis helyigényük, kábelezésük (a géppel egy házban levő kijelzőhöz nem kellett külön táp-kábel és nem volt gép–kijelző közötti kábel sem) és tartósságuk miatt. Az Apple emellett bemutatta a Macintosh TV-t is, az LC 520 egy változatát, amely fekete színű házat kapott, és TV tuner kártyát használt – ez volt az Apple első kísérlete a számítógép és televízió ötvözésére.

Az LC számítógépek után is mutatott be olyan számítógépeket az Apple, amelyek nevében szerepelt az LC betűszó, ez jelentette, hogy az adott gépet az oktatási piacra szánják. Ilyen gép volt például a Power Macintosh 5200 LC (1995. április) vagy a Power Macintosh 5300 LC (1995. augusztus). Ellentétben a szócikk tárgyát képező modellekkel, amelyeknél a modellszám elé került az "LC", a Power Macintoshoknál az "LC"-t a gép nevének végéhez fűzték.

Az Apple néha nem túl következetes számítógép elnevezését megbolondította a nem túl következetes számítógép tervezése – lásd az LC megszületésének fenti történetét. 1993-ban az Apple úgy döntött, hogy követi azt az iparági trendet, hogy megcélzott ügyfél-csoportonként eltérő nevet ad termékcsaládjainak. A Quadra lett az üzleti, az LC az oktatási és Performa otthoni piac számára szánt Macintoshok neve. A Performa márka újra használta az Apple Quadra, Centris, LC, Classic és Power Macintosh családjainak modelljeit, amelyek típusszámai a mellékelt szoftvercsomagokat vagy merevlemez-méreteket jelölte. Egy példa: az LC II-ből lett a Performa 400[9], 405[10], 410[11] és 430[12]. Míg a nem Performa Macintosh számítógépeket az Apple hivatalos viszonteladói, a Performát nagy üzletek és kiskereskedelmi láncok – Good Guys, Circuit City és a Sears – értékesítették. Az elnevezéseket tovább bonyolította, hogy egyes gépeket csak adott földrajzi piacon – Egyesült Államokon belül, Japánban, Európában – mutattak be, néha egyedi elnevezéssel.


A Macintosh LC számítógépek műszaki adatai

szerkesztés

A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[13] származnak.

Gép neve
bemutatva
kivezetve
Méret
magasság
szélesség
mélység
súly
Szín
Processzor
processzor
órajel, mag
L1 és L2 cache
társprocesszor
Háttértár
merevlemez
külső adathordozó
Eredeti operációs rendszer Memória
alap[14] max.[15]
@sebesség
hely[16]
Kijelző
mérete
felbontása
Grafika
kártya
memória
kimenet
Csatlakozók
Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró
Bővíthetőség
kártyahely
belső öböl
külső csatlakozó
LC
1990. okt. 15.
1992. márc. 23.
740 mm
310 mm
389 mm
4 kg
bézs
Motorola 68020
@16 MHz és 1 mag
L1 0,25kB,
40MB HDD

1,44 floppy
System 6.0.6 2MB
max: 10MB
@100ns
2 hely
nincs kijelző
256kB
1 DB–15
* 1 ADB[17]
* 2 soros
* 1 D–25 (SCSI)
* 1 DB–19 külső FDD[18]
* 1 3,5 jack audió be
* 1 3,5 jack audió ki
* beépített hangszóró
* 1 LC PDS

* SCSI (külső)
LC II
1992. márc. 23.
1993. márc. 15.
740 mm
310 mm
389 mm
4 kg
bézs
Motorola 68030
@16 MHz és 1 mag
L1 0,5kB,
40MB HDD

1,44 floppy
System 7.0.1 2MB
max: 10MB
@100ns
2 hely
nincs kijelző
256kB
1 DB–15
* 1 ADB[17]
* 2 soros
* 1 D–25 (SCSI)
* 1 DB-15 (külső monitor)
* 1 3,5 jack audió be
* 1 3,5 jack audió ki
* beépített hangszóró
* 1 LC PDS

* SCSI (külső)
LC III
1993. febr. 10.
1994. febr. 14.
74 mm
310 mm
389 mm
4 kg
bézs
Motorola 68030
@25 MHz és 1 mag
L1 0,5kB,
40MB HDD

1,44 floppy
System 7.1 4MB
max: 36MB
@80ns
1 hely
nincs kijelző
512kB
1 DB–15
* 1 ADB[17]
* 2 soros
* 1 D–25 (SCSI)
* 1 DB-15 (külső monitor)
* 1 3,5 jack audió be
* 1 3,5 jack audió ki
* beépített hangszóró
* 1 LC III PDS

* SCSI (külső)
LC 520
1993. jún. 28.
1994. febr. 2.
455 mm
343 mm
419 mm
18,4 kg
bézs
Motorola 68030
@25 MHz és 1 mag
L1 0,5kB,
80MB HDD

2xCD-ROM
1,44 floppy
System 7.1 4MB
max: 36MB
@80ns
1 hely
14 inch
640x480 képpont
512kB
1 DB–15
* 2 ADB[17]
* 2 soros
* 1 D–25 (SCSI)
* 1 DB-15 (külső monitor)
* 1 3,5 jack audió be
* beépített mikrofon
* 1 3,5 jack audió ki
* beépített hangszóró
* 1 LC PDS

* SCSI (külső)
LC III+
1993. okt. 18.
1994. febr. 14.
74 mm
310 mm
389 mm
4 kg
bézs
Motorola 68030
@33 MHz és 1 mag
L1 0,5kB,
80MB HDD

1,44 floppy
System 7.0.1 4MB
max: 36MB
@80ns
1 hely
nincs kijelző
512kB
1 DB–15
* 1 ADB[17]
* 2 soros
* 1 D–25 (SCSI)
* 1 DB-15 (külső monitor)
* 1 3,5 jack audió be
* 1 3,5 jack audió ki
* beépített hangszóró
* 1 LC III PDS

* SCSI (külső)
LC 475
1994. nov. 3.
1996. márc. 2.
74 mm
310 mm
389 mm
4 kg
bézs
Motorola 68LC040
@25 MHz és 1 mag
L1 8kB,
80MB HDD

1,44 floppy
System 7.1 4MB
max: 132MB
@80ns
1 hely
nincs kijelző
512kB
1 DB–15
* 1 ADB[17]
* 2 soros
* 1 D–25 (SCSI)
* 1 DB-15 (külső monitor)
* 1 3,5 jack audió be
* 1 3,5 jack audió ki
* beépített hangszóró
* 1 LC III PDS

* SCSI (külső)
TV
1993. okt. 25.
1994. febr. 10.
455 mm
343 mm
419 mm
18,4 kg
fekete
Motorola 68030
@32 MHz és 1 mag
L1 0,5kB,
160MB HDD

2xCD-ROM
1,44 floppy
Mac OS 7.6.1 4MB
max: 8MB
@100ns
1 hely
14 inch
640x480 képpont
512kB
* 2 ADB[17]
* 2 soros
* 1 D–25 (SCSI)
* 1 3,5 jack audió be
* beépített mikrofon
* 1 3,5 jack audió ki
* beépített hangszóró


* SCSI (külső)
LC 550
1994. febr. 2.
1995. márc. 23.
455 mm
343 mm
419 mm
18,5 kg
bézs
Motorola 68030
@33 MHz és 1 mag
L1 0,5kB,
80MB HDD

2xCD-ROM
1,44 floppy
System 7.1 4MB
max: 36MB
@80ns
1 hely
14 inch
640x480 képpont
512kB
1 DB–15
* 2 ADB[17]
* 2 soros
* 1 D–25 (SCSI)
* 1 3,5 jack audió be
* beépített mikrofon
* 1 3,5 jack audió ki
* beépített hangszóró
* 1 LC PDS

* SCSI (külső)
LC 575
1994. nov. 3.
1996. márc. 2.
455 mm
343 mm
419 mm
18,3 kg
bézs
Motorola 68LC040
@33 MHz és 1 mag
L1 8kB,
80MB HDD

2xCD-ROM
1,44 floppy
System 7.1 4MB
max: 68MB
@80ns
1 hely
14 inch
640x480 képpont
512kB
1 DB–15
* 2 ADB[17]
* 2 soros
* 1 DB-15 (külső monitor)
* 1 3,5 jack audió be
* beépített mikrofon
* 1 3,5 jack audió ki
* beépített hangszóró
* 1 LC PDS
* 1 Comm

* SCSI (külső)
LC 630
1994. nov. 3.
1996. márc. 2.
109 mm
320 mm
419 mm
8,6 kg
bézs
Motorola 68LC040
@33 MHz és 1 mag
L1 8kB,
250MB HDD
System 7.1.2 Pro 4MB
max: 36MB
@80ns
1 hely
nincs kijelző
1MB
1 DB–15
* 1 ADB[17]
* 2 soros
* 1 D–25 (SCSI)
* 1 DB-15 (külső monitor)
* 1 3,5 jack audió be
* 1 3,5 jack audió ki
* beépített hangszóró
* 1 LC PDS
* 1 Comm

* IDE (külső)
LC 580
1995. ápr. 3.
1996. márc. 2.
455 mm
343 mm
419 mm
18,4 kg
bézs
Motorola 68LC040
@33 MHz és 1 mag
L1 8kB,
500MB HDD

2xCD-ROM
1,44 floppy
System 7.5 4MB
max: 52MB
@80ns
2 hely
14 inch
640x480 képpont
1MB
* 1 ADB[17]
* 2 soros
* 1 D–25 (SCSI)
* 1 3,5 jack audió be
* beépített mikrofon
* 1 3,5 jack audió ki
* beépített hangszóró
* 1 LC PDS
* 1 Comm

* IDE (külső)

A Macintosh LC számítógépek az időben

szerkesztés
A Macintosh LC számítógépek idővonalon
Macintosh LC 500 sorozat#MacintoshLC580Macintosh LC 500 sorozat#MacintoshLC520Macintosh LC IIMacintosh LC 630Macintosh LC 475Macintosh LC 500 sorozat#MacintoshLC575Macintosh LC 500 sorozat#MacintoshLC550Macintosh TVMacintosh LC III+Macintosh LC IIIMacintosh LCMacintosh Quadra számítógépekMacintosh LC számítógépekMacintosh II számítógépekCompact Macintosh számítógépek
A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója.[19]
  1. Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
  2. Luke Dormehl: Today in Apple history: Macintosh LC II is the Mac mini of its day (angol nyelven). Cult of Mac, 2023. március 23. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
  3. Jean-Louis Gassée (1944. március, Párizs –) üzletember. Leginkább az Apple Computer korábbi ügyvezetőjeként ismert, a tisztséget 1981 és 1990 között töltötte be. Később megalapította a Be Inc.-t, amely a BeOS számítógépes operációs rendszert fejlesztette ki. Miután elhagyta a Be-t, 2004 novemberében a PalmSource (ma: Access Systems Americas) elnöke lett.
  4. a b Carlton, Jim. Apple: the inside story of intrigue, egomania, and business blunders (angol nyelven). New York: Random House, 79-80. o. (1997. július 5.). ISBN 0-8129-2851-2. Hozzáférés ideje: 2023. június 13. 
  5. A Claris International Inc., korábban FileMaker Inc., szoftverfejlesztő cég, amelyet az Apple Computer (ma Apple Inc.) leányvállalataként alapítottak 1987-ben. Több, az Apple tulajdonában levő program – MacWrite és MacPaint – forráskódját és szerzői jogait kapta meg annak érdekében, hogy az Apple alkalmazás fejlesztő tevékenységét elkülönítsék a hardver- és operációs rendszer fejlesztő tevékenységektől. 1998-ban a vállalat egyetlen alkalmazás, a FileMaker fejlesztésére koncentrált, a nevét is FileMaker Inc-re változtatta. 2019-ben a FileMaker Inc. bejelentette, hogy visszaállítja a Claris márkanevet. A cég a FileMaker relációs adatbázis programot fejleszti, támogatja és forgalmazza. A FileMaker macOS, Windows és iOS operációs rendszerekhez érhető el, és az üzleti felhasználókat és a nagy adatmennyiséget kezelő felhasználókat célozza meg.
  6. A NuBus (angolul „New Bus” a helyes kiejtése) 32 bites párhuzamos számítógépbusz, amelyet az MIT fejlesztett ki, és 1987-ben lett szabvánnyá. Az Apple Computer fő bővítőbuszként használta, a NeXTBus nevű változatot pedig a NeXT fejlesztette ki.
  7. a b Steven Levy (1990. december). „The Soul of a New Macintosh :: The twissted tale of Mac LC, the computer that refuse to die” (angol nyelven). MacWorld (12), 55-80 –rengeteg közbenső reklám oldal. o. (Hozzáférés: 2023. június 13.)  
  8. John Sculley III (1939. április 6. –) amerikai üzletember, vállalkozó és high-tech startupok befektetője. Sculley a PepsiCo alelnöke (1970–1977) és elnöke (1977–1983), mígnem 1983. április 8-án az Apple Inc. vezérigazgatója lett, ezt a pozíciót egészen 1993-as távozásáig töltötte be. Sculley-t Jobs csábította át az Apple-höz egy azóta legendássá vált kérdéssel:
    Egész hátralévő életedben cukros vizet akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatod a világot?
    – Steve Jobs
  9. Macintosh Performa 400: Technical Specifications
  10. Macintosh Performa 405: Technical Specifications
  11. Macintosh Performa 410: Technical Specifications
  12. Macintosh Performa 430: Technical Specifications
  13. MacTracker. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
  14. A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
  15. Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
  16. Memória bővítő, befogadó hely, slot.
  17. a b c d e f g h i j k Az Apple Desktop Bus (ADB) egy szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
  18. Floppy-disk drive. Hajlékonylemez író/olvasó eszköz.
  19. Az adatok forrásai: