Macintosh Quadra 660AV
A Macintosh Centris 660AV asztali számítógépet 1993. július 29. és 1993. október 1. között 3 hónapon keresztül, a Macintosh Quadra 660AV asztali számítógépet 1993. október 1. és 1994. szeptember 12. között 11 hónapon keresztül gyártotta és forgalmazta az Apple. Mindkét számítógép a Macintosh Quadra számítógép-családba tartozott.[4]
| Macintosh Quadra 660AV · Macintosh Centris 660AV | |
_Quadra_660_AV_(1993).jpg) | |
| A Macintosh Quadra 660AV a prágai Apple Múzeumban. A kijelző nem a gép része. | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1993. október 1–1994. szeptember 12. (29 éve) |
| Processzor | Motorola 68040 (25 MHz) |
| Memória | 4MB |
| Operációs rendszer | Mac OS 8.1 |
| Kapcsolódás | |
| Adattárolás | 230GB |
| Kijelző | nincs |
| Utód | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh Quadra 660AV · Macintosh Centris 660AV témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésA fejlesztés során Tempest kódnévre hallgató Centris 660AV nevében az AV az audio (hang) és videó ki/bemeneti képességet jelölte.[5] A Centrisből Quadra lett, de ennek nem technikai változózás volt az oka. A névváltás oka, hogy 1993-ban az Apple úgy döntött, hogy követi azt az iparági trendet, hogy megcélzott ügyfél-csoportonként eltérő nevet ad termékcsaládjainak. A Quadra lett az üzleti, az LC az oktatási és Performa otthoni piac számára szánt Macintoshok neve. Az épp bevezetett Centris név a Quadrába olvadt bele. A Quadra 660AV néhány hónappal a Power Macintosh 6100/60AV bemutatása után megszűnt. Az Apple 1399 dollárért kínálta a Power Macintosh frissítési kártyát, amelyet a 660AV-be illesztve a gép megfelelt a 6100/60AV specifikációinak. A 660AV és a Quadra 630 olyan felhasználók számára készült, akik által használt szoftvereknek nem volt még PowerPC-natív[6] verziója.[7][8]
Technikai leírás
szerkesztésA bézs színű gép súlya 6,4 kg, magassága 86 mm, szélessége 414 mm és mélysége 396 mm volt. A Quadra 660AV számítógépet egymagos 25 MHz-es Motorola 68040 processzor vezérelte (L2 cache: 8kB), A teljesítményt AT&T 3210 co-processzor növelte. A gép bemutatásakor az alapkiépítésben 4MB (80ns) memóriát tartalmazott, maximálisan 68MB (80ns) kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 2 hely (slot) állt rendelkezésre. A számítógépnek nem volt saját kijelzője. Az adatokat a 230GB belső merevlemezre lehetett elmenteni. A gépet Mac OS 8.1 operációs rendszerrel szállította az Apple. Csatlakozók: egy AAUI-15[1], egy ADB[2], két soros port, egy DB-25[3] SCSI-hoz, kijelzőhöz egy DB-15[3], egy 3,5 mm-es jack audió bemenet, egy 3,5 mm-es jack audió kimenet. Egy NuBus[9] eszköz beépítéséhez alakítottak ki helyet.
A számítógép adatai
szerkesztésA táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[10] származnak.
| Gép neve bemutatva kivezetve |
Méret magasság szélesség mélység súly Szín |
Processzor processzor órajel, mag L1 és L2 cache társprocesszor |
Háttértár merevlemez külső adathordozó |
Eredeti operációs rendszer | Memória alap[11] max.[12] @sebesség hely[13] |
Kijelző mérete felbontása |
Grafika kártya memória kimenet |
Csatlakozók Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró |
Bővíthetőség kártyahely belső öböl külső csatlakozó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Centris 660AV 1993. júl. 29. 1993. okt. 1. |
860 mm 414 mm 396 mm 6,4 kg bézs |
Motorola 68040 @25 MHz és 1 mag L1 8kB, AT&T 3210 |
80MB HDD 2xCD-ROM 1,44 floppy |
Mac OS 8.1 | 4MB max: 68MB @80ns 2 hely |
nincs kijelző |
1MB 1 DB–15 |
* AAUI-15[1] (Ethernet) * 1 ADB[2] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 NuBus[9] * SCSI (külső) |
| Quadra 660AV 1993. okt. 1. 1994. szept. 12. |
86 mm 414 mm 396 mm 6,4 kg bézs |
Motorola 68040 @25 MHz és 1 mag L1 8kB, AT&T 3210 |
230GB HDD |
Mac OS 8.1 | 4MB max: 68MB @80ns 2 hely |
nincs kijelző |
1MB 1 DB–15 |
* AAUI-15[1] (Ethernet) * 1 ADB[2] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 NuBus[9] * SCSI (külső) |
Macintosh Quadra számítógépek az időben
szerkesztésA Macintosh Quadra számítógépek idővonalon
 |
|---|
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója.[14] |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d Apple Attachment Unit Interface (AAUI) az Apple által az Ethernet képes eszközökhöz való csatlakoztatására használt szabványos Attachment Unit Interface (AUI) változata. Az AUI népszerű volt a 10BASE-T dominanciája előtti korszakban, amely az 1990-es évek elején kezdődött. Az AAUI csatlakozót sokkal kisebbre és felhasználóbarátabbá tervezte át a cég.
Apple AAUI adó-vevő és kábel - ↑ a b c d Az Apple Desktop Bus (ADB) egy szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
- ↑ a b c d A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott.
- ↑ Macworld, 1993 december, 10. évfolyam, 12. szám, 92. oldal
- ↑ Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ Az Apple világban azt a szoftvert nevezték „natív szoftvernek”, amelyet a számítógép közvetlenül képes volt futtatni, a futtatásához nem kellett segédprogram vagy emulátor. A PowerPC számítógépeken a régebbi processzorok futtatásához szükség volt a Rosetta nevű szoftverre.
- ↑ Macworld, 1993 szeptember, 10. évfolyam, 9. szám, 34. oldal
- ↑ BYTE, 1994 december, 19. évfolyam, 12. szám
- ↑ a b c A NuBus (angolul „New Bus” a helyes kiejtése) 32 bites párhuzamos számítógépbusz, amelyet az MIT fejlesztett ki, és 1987-ben lett szabvánnyá. Az Apple Computer fő bővítőbuszként használta, a NeXTBus nevű változatot pedig a NeXT fejlesztette ki.
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ Az adatok forrásai:
- Macintosh Quadra 700: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 900: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 950: Technical Specifications
- Macintosh Centris 610: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 800: Technical Specifications
- Macintosh Centris 660AV: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 840AV: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 660AV: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 605: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 610: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 650: Technical Specifications
- Macintosh Centris 650: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 630: Technical Specifications
Források
szerkesztés- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B.. Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley (1987). ISBN 0201155397
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). ISBN 0060157801. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman, Doron Swade. The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books (1993. szeptember 8.). ISBN 0563369922. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
- ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff, Pronk, Ron. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
