Madéfalva
Madéfalva (1899-ig Csík-Madéfalva, románul Siculeni) falu Romániában, Hargita megyében. A székelyek lakta falu neve mára egybeforrt a „ madéfalvi veszedelem” kifejezéssel.
| Madéfalva (Siculeni) | |
 | |
| A madéfalvi veszedelem emlékműve | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 537295 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 85635 |
| Népesség | |
| Népesség | 2726 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 2568 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 69,21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 39,39 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Madéfalva
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 25′ 56″, k. h. 25° 46′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 56″, k. h. 25° 46′ 10″ | |
| Madéfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Madéfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
FekvéseSzerkesztés
A csíki medencében található felcsíki falu Csíkszeredától 10 km-re északra, a Madéfalvi Hargita lábánál (1710 m), a Mórhegyese aljában, 680 m magasságban települt az Olt két partján fekszik.[3]
TörténeteSzerkesztés
Eredeti neve Amadéfalva volt. Első birtokosáról kapta a nevét. A falut már 1333-ban említik Csíkrákos fiókegyházaként, de önálló községként csak 1567-ben szerepel még Amadéfalva néven.
1764. január 7-én az osztrák császári katonaság itt mészárolt le több száz székelyt, akik tiltakoztak a határőrezred felállítása ellen, és az adóztatás ellen. Ezt a gyalázatos eseményt „siculicidiumnak” vagy „madéfalvi veszedelemnek” nevezik. Ezután indult meg a székelyek tömeges kivándorlása. 1910-ben 1908, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben 2812 lakosából 2644 magyar és 167 román volt.[4]
JeleneSzerkesztés
A település fontosabb részei Patakelve, Alszeg, Vargaszeg, Állomás környéke, és a Főút mellett. A falu plébánosa Bartalus Jakab Zoltán. A „Zöld Péter” Általános Iskola igazgatója Máté Sándor volt 2022-ig. 2022-től Forró Hajnalka vezeti a település oktatási intézményeit.
LátnivalókSzerkesztés
- Az 1764. évi mészárlás helyén 1905. október 8-án avatták fel az emlékművet Köllő Miklós alkotását, a helyén egykor állt sírkereszt a csíkszentmihályi templom kertjében áll.[4]
- Római katolikus temploma 1913-14-ben épült Jézus Szíve tiszteletére.[4]
TestvérvárosSzerkesztés
Híres emberekSzerkesztés
- Itt született 1571-ben Szentandrási István erdélyi püspök.
- Itt született 1727-ben Zöld Péter római-katolikus pap, az 1762–1764 közötti, kényszersorozások elleni székely ellenállás egyik vezetője.
- Itt született 1747-ben Szentes Antal Regináld ferences szerzetes, színműíró.
- Itt született 1784-ben Tamás András honvéd alezredes az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után kivégzett vértanú.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Madéfalva (Siculeni). harghita.ro. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
- ↑ a b c Madéfalva. erdely-szep.hu. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
További információkSzerkesztés
- 150 Erdélyi település adatlapja. Madéfalva. transindex.ro. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
- A Siculicidium emlékmű leírása a Romániai magyar lexikonban
- Nyírő, József. Madéfalvi veszedelem. Interedition (1989). ISBN 9630270196
- Térkép[halott link]
- Szentes Gábor–Szentes Szidónia: Madéfalva hagyatéka; Kalauz, Kolozsvár, 2005
- Szentes Gábor–Szentes Hunor: Madéfalva családfái. 19. század. Lajos Balázs esperes-plébános emlékére; szerzői, Madéfalva, 2008
.svg){kind=small}
