Főmenü megnyitása

Madzsar József (Budapest, 1876. március 12.Kotlasz, Szovjetunió, 1940. szeptember/1944. szeptember 30.) orvos, társadalomtudós, kommunista politikus, szociálpolitikus.

Madzsar József
Született 1876. március 12.
Budapest
Elhunyt 1940. szeptember/1944. szeptember 30. (64 évesen) vagy (68 évesen)
Kotlasz, Szovjetunió
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
társadalomtudós,
politikus,
szociálpolitikus

Tartalomjegyzék

ÉletrajzaSzerkesztés

A budapesti egyetemen szerzett orvosi diplomája után rendelőt nyitott. 1905 után folyóiratok munkatársaként cikkeket írt a darwinizmus népszerűsítése témakörben. Egyik szervezője volt az antialkoholista mozgalomnak. 1912-től 1914-ig Szabó Ervin barátsága révén a Városi Könyvtárban vállalt munkát. 1914-ben a fővárosi tiszti főorvosi hivatalban végzet munkájával lerakta az anya- és csecsemővédelem alapjait. A politikai életben az ekkortájt alakult Radikális Párt elnöke lesz. A polgári forradalom idején népjóléti minisztériumi államtitkár. 1920 után ismét magánpraxist folytatott, 1921-1924 között emigrációban élt, majd hazatért és belépett az MSZDP-be. A pártból baloldali magatartása miatt 1931-ben kizárták. 1931-1935 között az illegális kommunista párt tagja lett, eközben előadásokat tartott és szemináriumokat vezetett. Többször letartóztatták, végül először Csehszlovákiába majd végül a Szovjetunióba emigrált. A sztálini önkény azonban nem kegyelmezett, hiszen 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták, majd koncepciós per keretében halálra ítélték és kivégezték.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A szeszes italok hatása az utódokra (Budapest, 1905)
  • Darwinizmus és Lamarckizmus (Budapest, 1909)
  • A jövő nemzedék védelme és a háború (Budapest, 1916)
  • A meddő Budapest (Budapest, 1916)
  • Az ember származása és a származástan vázlata (Budapest, 1918)
  • A kapitalizmus belső ellentmondásai (Társadalmi Szemle, 1931. június)
  • Madzsar József válogatott írásai (válogatta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta, a bibliográfiát összeállította Kárpáti Endre, Budapest, 1967)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Bp., Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Réti Endre: M. J. (Nagy magyar orvosok, Bp., 1954);
  • M. J. (Bp., 1959);
  • Szigeti Györgyné: M. J. (Bp., 1959);
  • Kárpáti Endre: M. J. életéről és tevékenységéről (Fogorvosi Szle, 1959. 4. sz.);
  • Remete László: M. J. (Könyvtáros, 1961. 6. sz.);
  • Vértes György: József Attila és az illegális kommunista párt (Bp., 1964);
  • Remete László: A budapesti könyvtárügy úttörői (Bp., 1964).