Főmenü megnyitása

Madzsar József (Budapest, 1876. március 12.Kotlasz, Szovjetunió, 1940 szeptembere vagy 1944. szeptember 30.) orvos, társadalomtudós, kommunista politikus, szociálpolitikus.

Madzsar József
Született 1876. március 12.
Budapest
Elhunyt 1940. szeptember vagy 1944. szeptember 30. (64 évesen) vagy (68 évesen)
Kotlasz, Szovjetunió
Nemzetisége magyar
Házastársa Jászi Alice
Foglalkozása orvos,
társadalomtudós,
politikus,
szociálpolitikus

ÉletrajzaSzerkesztés

A budapesti egyetemen szerzett orvosi diplomája után rendelőt nyitott. 1905 után folyóiratok munkatársaként cikkeket írt a darwinizmus népszerűsítése témakörben. Egyik szervezője volt az antialkoholista mozgalomnak. 1912-től 1914-ig Szabó Ervin barátsága révén a Városi Könyvtárban vállalt munkát. 1914-ben a fővárosi tiszti főorvosi hivatalban végzet munkájával lerakta az anya- és csecsemővédelem alapjait. A politikai életben az ekkortájt alakult Radikális Párt elnöke lesz. A polgári forradalom idején népjóléti minisztériumi államtitkár. 1920 után ismét magánpraxist folytatott, 1921-1924 között emigrációban élt, majd hazatért és belépett az MSZDP-be. A pártból baloldali magatartása miatt 1931-ben kizárták. 1931-1935 között az illegális kommunista párt tagja lett, eközben előadásokat tartott és szemináriumokat vezetett. Többször letartóztatták, végül először Csehszlovákiába majd végül a Szovjetunióba emigrált. A sztálini önkény azonban nem kegyelmezett, hiszen 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták, majd koncepciós per keretében halálra ítélték és kivégezték.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A szeszes italok hatása az utódokra (Budapest, 1905)
  • Darwinizmus és Lamarckizmus (Budapest, 1909)
  • A jövő nemzedék védelme és a háború (Budapest, 1916)
  • A meddő Budapest (Budapest, 1916)
  • Az ember származása és a származástan vázlata (Budapest, 1918)
  • A kapitalizmus belső ellentmondásai (Társadalmi Szemle, 1931. június)
  • Madzsar József válogatott írásai (válogatta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta, a bibliográfiát összeállította Kárpáti Endre, Budapest, 1967)

Szerkesztésben jelent meg Az egészség enciklopédiája és a Társadalmi lexikon Budapesten az 1920-as években.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Bp., Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Réti Endre: M. J. (Nagy magyar orvosok, Bp., 1954);
  • M. J. (Bp., 1959);
  • Szigeti Györgyné: M. J. (Bp., 1959);
  • Kárpáti Endre: M. J. életéről és tevékenységéről (Fogorvosi Szle, 1959. 4. sz.);
  • Remete László: M. J. (Könyvtáros, 1961. 6. sz.);
  • Vértes György: József Attila és az illegális kommunista párt (Bp., 1964);
  • Remete László: A budapesti könyvtárügy úttörői (Bp., 1964).