Magasút
A Magasút (egybeírva) avagy a „csillebérci üdülőtelep” Budapest egyik városrésze a XII. kerületben.
| Magasút | |
 | |
| Kilátás Magasút városrészre a pösingermajori Kakukkhegyi útról, a háttérben Sasad lankái látszanak | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XII. kerület |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 635 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Magasút
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 50″, k. h. 18° 59′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 50″, k. h. 18° 59′ 13″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magasút témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Városrészként a határai: Edvi Illés út a Szalmavirág utcától – Törökbálinti út – Irhás árok – Adorján út – Nőszirom utca – Szalmavirág utca az Edvi Illés útig.
Története szerkesztés
A terület névadója a kb. 320 m magasságban húzódó fennsíkon levő dűlőút. Földrajzilag északi oldalán a Széchenyi-hegytől a Farkas-völgy, a délin a Budaörsi-hegytől az Irhás árok választja el. Neve először feltehetőleg Marek János 1871-1874-ben készült Buda térképén tűnt fel. Különös módon a mai Magasút dűlő, Magas út, illetve Magasút lejtő nevű utcák nem itt, hanem Csillebérc városrészben találhatóak; egyedül a Magasúti köz van Magasúton.
Beépített része, a „csillebérci üdülőtelep” az elhelyezkedése és a várostól való viszonylagos elszigeteltsége miatt nyugodt és kellemes környezetet nyújt lakói számára. A Törökbálint úthoz közelebb eső délkeleti lejtőjén a kis nyaralóházak helyére az elmúlt évtizedek során családi házak épültek.
Ördög-orom szerkesztés
A városrész legfőbb természeti látványossága az Ördög-orom, ahonnan kiváló panoráma nyílik a Széchenyi-hegyre, a Sas-hegyre és a Tétényi-fennsíkra. Keskeny, sziklás, meredek oldalú dolomitrög a Farkas-völgy és az Irhás árok között. Magassága körülbelül 317 méter. A Farkas-völgy feletti oldalán található az Ördög-szószék. Az orom belsejében feltehetőleg a második világháború során kialakítottak egy járatrendszert, amit ma már senki sem használ, bejáratait lezárták, hivatalosan nem látogatható. Egyes részei az évek során természetvédelmi területté lettek nyilvánítva, amiket ma már számos turistaút keresztez.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7
- Hegyvidéki városrészek – Magasút, Hegyvidék, XLII évfolyam, 9. szám, 2012. április 24.
- Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Sport, Budapest, 1982. 251-252. oldal ISBN 963 253 300 3