Magdalena Eriksson

svéd női labdarúgó

Magdalena Eriksson (Stockholm, 1993. szeptember 8. –) svéd női válogatott labdarúgó. Az angol bajnokságban érdekelt Chelsea védője.[1]

Magdalena Eriksson
2019-ben
2019-ben
Személyes adatok
Teljes névMagdalena Lilly Eriksson
Születési dátum1993szeptember 8. (30 éves)
Születési helySWE Stockholm, Svédország
ÁllampolgárságSWE svéd
Magasság172 cm
Testtömeg67 kg
Poszthátvéd
Klubadatok
Jelenlegi klubjaChelsea
Mezszám16
Junior klubok
IdőszakKlub
0SWE Enskede IK
2009–2010SWE Hammarby IF
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
2011SWE Hammarby IF19(0)
2012SWE Djurgårdens IF19(1)
2013–2017SWE Linköping77(5)
2017–ENG Chelsea73(6)
Válogatottság2
2009–2010SWE Svédország U1718(3)
2011–2012SWE Svédország U1924(0)
2013SWE Svédország U234(0)
2014–SWE Svédország79(10)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
2021. október 10.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2021. október 26.
A Wikimédia Commons tartalmaz Magdalena Eriksson témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Svédország színeiben
Labdarúgás
Világbajnokság
bronz
2019, Franciaország
Olimpiai játékok
ezüst
2016, Rio de Janeiro
Csapatban
ezüst
2020, Tokió
Csapatban
U19-es Európa-bajnokság
arany
2012, Törökország

Pályafutása szerkesztés

Klubcsapatokban szerkesztés

Hammarby szerkesztés

Az Enskede IK csapatnál kezdte pályáját, majd tehetségét felismerve édesapja ösztönözésével került a Hammarby akadémiájára. 17 évesen mutatkozhatott be a zöld-fehéreknél az Umeå IK elleni hazai bajnokin.[2]

Djurgården szerkesztés

 
A Djurgården játékosaként 2012-ben.

Mivel a Hammarby búcsúzott az élvonaltól, Eriksson 2011 novemberében aláírt a Djurgårdens IF-hez. A szezon folyamán 19 mérkőzésen lépett pályára és első találatát is megszerezte, együttese a 11. kieső helyen végzett.

Linköping szerkesztés

A Linköping ajánlatát elfogadva a 2013 idényre már egy élcsapatnál játszhatott és lehetőségeit kihasználva csapata egyik alapemberévé vált, emellett pedig egy bajnoki bronzéremmel gazdagodott. Klubjával a következő két szezonjában is remek teljesítményt produkált, de a negyedik helynél előrébb nem sikerült jutniuk. 2016-ban a jelentős igazolásoknak is köszönhetően húsz győzelmet és mindössze két döntetlent elérve domináltak a ligában és első bajnoki címét akaszthatta nyakába. Egy évvel rá a pontvadászat még mindig a Linköpingről szólt és első helyüket megőrizve újra aranyérmet szerzett.

Chelsea szerkesztés

2017. július 15-én kétéves szerződést írt alá az angol Chelsea gárdájához.[3] A kékekkel előbb a Tavaszi tornát nyerte meg, majd veretlenül húzták be a 2017–18-as idényt. Soron lévő szezonja előtt 2021-ig kötelezte el magát a fővárosiakhoz és bronzérmesként végeztek a bajnokságban.[4]

Karen Carney visszavonulásával 2019. szeptember 6-án a Chelsea bejelentette, hogy Eriksson látja el a jövőben a csapatkapitányi teendőket, melyhez nagy mértékben járult hozzá feddhetetlen, határozott játéka is a világbajnoki bronzéremig jutott svéd válogatottnál.[5]

2020. november 12-én egy újabb 2023-ig szóló megállapodást írt alá csapatával[6] és egy erőteljes, magabiztos együttest kovácsolt össze társaival a 2020–2021-es szezonra. Bajnokként végeztek az élvonalban és a Bajnokok Ligája döntőjéig meneteltek, amit azonban elveszítettek a Barcelona ellen.

A válogatottban szerkesztés

 
Kína ellen a riói olimpián

2016-ban a riói olimpián, 2021-ben a tokiói játékokon szerzett ezüstérmet. 2019-ben pedig világbajnoki bronzérmet akasztottak nyakába a franciaországi világbajnokságon.[7]

Sikerei szerkesztés

Klubcsapatokban szerkesztés

  Svéd bajnok (3):

  Svéd kupagyőztes (2):

  Angol bajnok (3):

  Angol kupagyőztes (1):

  Angol szuperkupa (1):

  Angol ligakupa győztes (2):

Bajnokok Ligája ezüstérmes (1):

Válogatott szerkesztés

  Svédország

Egyéni szerkesztés

  •   Az év játékosa (Gyémántlabda-díj): 2020[9]

Magánélete szerkesztés

Élettársi kapcsolatban él csapattársával Pernille Harderrel.[10]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Magdalena Eriksson profilja az SVFF honlapján. svenskfotboll.se, 2020. (Hozzáférés: 2020. július 22.)
  2. 14 percet kapott Eriksson az Umeå ellen. soccerway.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. április 10.)
  3. Eriksson a Chelsea-ben folytatja. chelseafc.com, 2017. (Hozzáférés: 2017. július 15.)
  4. Magdalena Eriksson marad a Chelsea-nél. chelseafc.com, 2020. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
  5. Új kapitány a Chelsea-nél. chelseafc.com, 2020. (Hozzáférés: 2019. szeptember 6.)
  6. A kapitány 2023-ig írt alá. chelseafc.com, 2020. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  7. Sweden book place in last 16 of World Cup as Thailand endure another rout. Telegraph. (Hozzáférés: 2019. június 16.)
  8. Büntetők döntöttek az olimpiai női labdarúgótornán. nemzetisport.hu, 2021. (Hozzáférés: 2021. augusztus 6.)
  9. Magdalena Eriksson az Év játékosa Svédországban. sverigesradio.se, 2020. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
  10. Pernille Harder és Magdalena Eriksson nyíltan kiáll az LMBT-közösség jogaiért. dbu, 2020. (Hozzáférés: 2020. december 16.)

Források szerkesztés