Főmenü megnyitása
Szentgotthárd első templomának részleteit lásd: A szentgotthárdi apátság temploma és kolostora!

A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel. Az 1980-as években színházat alakítottak ki megmaradt részéből, amit a 18. században magtárként hasznosítottak, innen származott a neve is.

Magtártemplom
Theatre in Szentgotthárd.JPG
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Szombathelyi egyházmegye
Egyházközség Szentgotthárd
Építési adatok
Építése 1676
Bezárása 1787
Stílus Barokk
Tervezője Carlo de la Torre
Építtetője Széchényi György
Felszentelés 1677
Felszentelő Széchényi György
Település Szentgotthárd
Elhelyezkedése
Magtártemplom (Magyarország)
Magtártemplom
Magtártemplom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 18″, k. h. 16° 16′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 18″, k. h. 16° 16′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Magtártemplom témájú médiaállományokat.

A templom épülésének előzményeiSzerkesztés

A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban alapították Franciaországból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett.

A templom felépülése és akkori szerkezeteSzerkesztés

Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott.

A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt akvarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címeres kő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürke márvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család.
A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak.
A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van.

A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is.

A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll.

A Magtártemplom további sorsaSzerkesztés

A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok.
1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll.

II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt.

Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.

ForrásokSzerkesztés

  • Zlinszkyné Sternegg Mária: A Szentgotthárdi ciszterci apátság története és művészetének emlékei, Szentgotthárd, helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok, Szombathely 1981. ISBN 963-03-1192-5