Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.
A Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság, röviden Maszovlet a Malév jogelődje, amely 1946. március 29-én alakult meg.[1]
Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. | |
IATA: ICAO: MSU Hívójel: | |
Adatok | |
Alapítás | 1946. március 29. |
Megszűnés | 1954. november 25. |
Bázisrepülőtér | Budaörsi repülőtér (1946–1950) Budapest Ferihegy nemzetközi repülőtér (1950–1954) |
Flotta mérete | 10 (induláskor) |
Flotta repülőgép típusa | Li–2, Po–2 |
Úti célok | 17 |
Székhely | Budapest |
Története
szerkesztésA Maszovlet jogelődje a Magyar Légiforgalmi Rt. A flottája induláskor öt 21 személyes Li–2-es utasszállítóból és öt darab háromszemélyes Po–2-es taxigépből állt (utóbbiak a Magyar Postával kötött szerződés értelmében küldeményeket szállítottak). Az első járatok 1946. október 15-én indultak a budaörsi repülőtérről Debrecenbe (HA-LIA lajstromjelű gép) és Szombathelyre (HA-LIB); még ugyanebben az évben megindult a Budapest–Szeged és a Budapest–Győr járat is. Az év végéig eltelt szűk negyedévben a légitársaság 1864 utast szállított.[2] 1947-ben újabb négy, majd 1948-ban még két, végül 1952-ben még egy Li–2 géppel bővült a flotta.[3]
1947-től kötötte össze repülőjárat a fővárost Miskolccal és Péccsel, a következő években pedig Békéscsaba, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, és Zalaegerszeg kapcsolódott be a vonalhálózatba. Siófokra nyáron közlekedtek járatok.[2] Nem kizárólag budapesti járatok léteztek, 1952-től például Szeged–Pécs járat is létezett, 1954-től pedig Pécsről Kaposvár is elérhető volt repülővel.[4]
1947-ben elindult az első külföldi menetrend szerinti járat Prágába. 1954 nyarán már 12 belföldi repülőteret érintettek a járatok, emellett az évek óta tervezett varsói, berlini és bukaresti járat is elindult.[2]
1954. november 25-én Moszkvában aláírták azt a szerződést, amely szerint a magyar fél megvásárolja a szovjet fél részesedését. Ez a szerződés jelentette a Maszovlet végét és utódja, a Malév létrejöttét.[2]
Események
szerkesztés- 1949. január 4-én a társaság Pécs-Budapest járatát, a HA-LIE lajstromjelű Li–2 gépet Majoros János tartalékos repülőszázados Kun Miklós pilótával Münchenbe térítette el; ez volt a II. világháború utáni első gépeltérítés. Mindketten emigráltak. Innentől civil ruhás ÁVH-sok is utaztak a repülőgépeken.[5]
- 1949. november 14-én a HA-LIK lajstromjelű Li–2 repülőgép Budapestről Pécsre tartott, amikor a rossz látási viszonyok miatt a Mecseknek ütközött. A teljes személyzet és egy utas, összesen 6 fő életét vesztette, egy ember túlélte.[6]
- 1951. március 2-án két repülőgépszerelő egy Po–2 gépet vitt el Ferihegyről, majd nyugatra szökött vele.[5]
- 1952. október 2-án a HA-LIL lajstromjelű Li–2 gép a Budapest–Miskolc–Nyíregyháza–Budapest vonalon repült. A rossz időjárás miatt többször is meg kellett kísérelniük a leszállást Miskolcon és Nyíregyházán is, utóbbinál a síkos füvön megcsúszó gép épületnek ütközött. A személyzet három tagja, köztük a két pilóta, életüket vesztették, a személyzet két további tagja és a három utas megsérült.[6]
Úti célok
szerkesztés- Belföldi
- Békéscsabai repülőtér
- Budapest
- Budaörsi repülőtér (bázis, 1950. május 7-ig)
- Ferihegyi nemzetközi repülőtér (bázis, 1950. május 7-től)
- Debreceni repülőtér
- Győri repülőtér[7]
- Kaposvári repülőtér
- Miskolci repülőtér
- Nagykanizsai repülőtér
- Nyíregyházi repülőtér
- Pécsi repülőtér
- Siófoki repülőtér (szezonális)
- Szegedi repülőtér
- Szombathelyi repülőtér
- Zalaegerszegi repülőtér
- Nemzetközi
Források
szerkesztés- ↑ Mesél a Malév múltja. mfor.hu, 2012. február 4. [2017. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
- ↑ a b c d Földesi László: Öt évtized szárnyakon – Ötven éves a Magyar Légiközlekedési Vállalat, 1996 [2017. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
- ↑ A Li–2-es típus a magyar közforgalmú repülésben. Li-2.hu. [2017. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 24.)
- ↑ Bemutatkozás. Pécs-Pogány repülőtér. [2017. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
- ↑ a b Ábrahám Balázs: Repülőgép-eltérítési kísérlet a forradalom előestéjén, 2009 [2017. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
- ↑ a b Események, katasztrófák. Li-2.hu. [2017. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 24.)
- ↑ gyor-perairport.hu – A vagongyár repülőtere Győr-Hecsepusztán (magyar nyelven). © Győr-Pér Repülőtér, 2016. március 28. [2019. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 7.)