Főmenü megnyitása

Magyar Érdemrend lovagkeresztje

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje 1922. június 14-én alapíttatott vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó által.


LeírásaSzerkesztés

A Magyar Érdemkereszt, majd Érdemrend a középpont felé összefutó szárú, fehérzománcos 42 mm átmérőjű kereszt. Ennek közepén a kör alakú éremfelületen a babérkoszorú övezte piroszománc mezőben hármashalmon pihenő nyitott koronából arany apostoli kettőskereszt nő ki. Hátsó oldalán e jelmondat: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" és magának a Magyar Érdemkeresztnek az alapítása éve 1922. Háromszögben összehajtott 40 mm széles smaragdzöld színű szalagon viselendő a bal mellen. 1939. április 14-től bevezették a háborús kitüntetésként a hadiszalagot, ahol a belső széles sáv élénkpiros, és a szélei fehér világoszöld színűek lettek.

Ugyancsak 1939. április 14-től "háború idején szerzett érdemek jutalmazásául hadi kitüntetésként hadi szalagon is adományozható,továbbá, kiváló harccselekményekkel, vagy eredményes vezetéssel kiérdemelt ezen hadikitüntetésekhez „a kardok" is adományozhatók."

A hadiszalagos, kardokkal ékesített lovagkeresztnél a kereszt közepén keresztbe tett kardok jelzik a háborús érdemeket.[1]


KépekSzerkesztés

 
Magyar Érdemrend lovagkeresztje 1922-ből
 
Magyar Érdemrend lovagkeresztje hadiszalagon
 
Magyar Érdemrend lovagkeresztje hadiszalagon, kardokkal

JegyzetekSzerkesztés

  1. Archivált másolat. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 16.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés