Magyar Földrajzi Múzeum
Az 1983 októberében, Érden megnyílt Magyar Földrajzi Múzeum célja a földrajztudománnyal, valamint a magyar utazókkal, földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos tárgyi emlékek, kéziratok, levelek, naplók, expedíciós jelentések, könyvek, újságcikkek, képzőművészeti alkotások, személyi hagyatékok felkutatása, gyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása és közkinccsé tétele. Állandó kiállításaik mellett évente 2-3 időszaki kiállításuk van.
| Magyar Földrajzi Múzeum | |
 | |
| A múzeum adatai | |
| Teljes neve | Magyar Földrajzi Múzeum |
| Elhelyezkedés | Érd Magyarország |
| Cím | 2030 Érd, Budai út 4. |
| Alapítva | 1983 |
| Tömegközlekedés | Volánbusz (Érd, autóbuszáll.), 30-as vasútvonal (Érd alsó) |
| Elhelyezkedése | |
 Magyar Földrajzi Múzeum
Pozíció Érd térképén
| |
 é. sz. 47° 22′ 38″, k. h. 18° 55′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 38″, k. h. 18° 55′ 07″ | |
 | |
| A Magyar Földrajzi Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Földrajzi Múzeum témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
Az érd-ófalui Sina-kastély pusztulása óta Érd város egyetlen jelentősebb, nem vallási jellegű műemléki épülete a volt Batthyány–Sina–Wimpffen–Károlyi-kastély, amelyben jelenleg a Magyar Földrajzi Múzeum működik. A magasföldszintes, klasszicista épület a Pest környéki közepes nagyságú kúriák közül kiemelkedik szép arányaival, harmonikus megjelenésével. Homlokzata a fokozatosan térré szélesülő Budai útra tekint. Két végéhez, tisztes távolságban, derékszögben két alacsony, boltíves gazdasági épület csatlakozik, melyekben jelenleg lakások és üzletek vannak. A három épület tágas udvart, kertet zár közre. Az épület hossza 68 méter, szélessége 14 méter. A külső falak téglából és sóskúti mészkőből épültek. Az épület belső terének elrendezését többször változtatták, falakat bontottak és újakat építettek, a mindenkori használati céloknak megfelelően (lakás, iroda, iskola stb.)
Az épület herceg Batthyány Fülöp birtokán 1840-ben épült. Később a kúria a Wimpffen-családé lett, innen az épület máig is használatos neve. Valószínűleg a Wimpffen-família Magyarországon időző tagjai, illetve a birtok tiszttartói laktak benne. Jovicza I. (1971) szerint a szabadságharc idején az épület osztrák tábornoki főhadiszállás volt, s a közelében temették el a harcokban elesetteket. Az épület tágassága lehetővé tette, hogy vendégeket, átutazókat is elszállásoljanak benne, mint a korábban is állt Pelikán Fogadóban. Például 1871 februárjában Eötvös József földi maradványait kísérő gyászmenet tagjai – útban Ercsibe – szintén itt éjszakáztak.
A szoborpark szerkesztés
A Magyar Földrajzi Múzeum 2000–2001-ben felújított kertje csodálatos környezetet nyújt a legkiemelkedőbb magyar utazók szoborba öntött képmásainak. Az első alkotást 1984-ben avatták fel. A négy évtizedes kőbányai szunnyadás után állították fel Antal Károly Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész Kőrösi Csoma Sándor szobrát. A Kőrösi Csoma Sándor szobrot még kilenc utazó szobor követte, melyeket az Érden élő Domonkos Béla szobrászművész készített. A műalkotások felállítására a közadakozásnak köszönhetően került sor.
A szobrok felállításuk időpontjának sorrendjében:
Teleki Sámuel (1989) szerkesztés
Gróf Teleki Sámuel (1845–1916) Sáromberkén született. Németországban folytatott egyetemi tanulmányokat. Életcéljának új földrajzi felfedezések megvalósítását tekintette. Saját költségén szervezett tudományos expedíciót Kelet-Afrika kevésbé ismert tájaira.
Stein Aurél (1990) szerkesztés
Stein Aurél (1862–1943) nyugati egyetemi orientalisztikai tanulmányok után vált Kína, India, Irán világhírű régész kutatójává. Legtöbbet a kínai Tarim-medencében kutatott.Ősi ókori városokat ásott ki a sivatag homokja alól és rekonstruálta a híres selyemút egy szakaszát is. Világra szóló eredményeit brit állampolgárként tudta elérni, de magyarságát soha nem tagadta meg. Értékes könyvtárát végrendeletileg a Magyar Tudományos akadémiára hagyta.
Baktay Ervin (1991) szerkesztés
Baktay Ervin (1890–1963) India kultúrájának, művészetének népszerűsítője volt. Nővére révén tudta bejárni a hatalmas ország számos táját. Azonosította Kőrösi Csoma Sándor munkálkodásának zanglai és pukhtáli kolostorbeli helyszíneit. Az 1930-as években a Földgömb szerkesztője volt. Indiáról írt cikkei, könyvei révén vált ismert íróvá.
Déchy Mór (1992) szerkesztés
Déchy Mór (1851–1917) alpinista, tudományos kutató. Odesszából kiinduló hét expedíciója során vált a Kaukázus egyik legjobb ismerőjévé. Útjaira szaktudósokat is vitt magával. Fő érdeme, hogy felmérte a magashegység gleccsereit.
Teleki Pál (1993) szerkesztés
Teleki Pált (1879–1941) tekintjük a modern gazdaságföldrajz hazai megalapítójának. A kitűnő térképész Japán szigeteiről készített térképe és térképtörténeti tanulmánya nemzetközi sikert aratott. Másik híres térképe az ún. vörös térkép. Számos hazai és nemzetközi szervezetben töltött be jelentős szerepet. 1911-ben vetette fel elsőként egy földrajzi múzeum megalapításának gondolatát. Kétszer volt az ország miniszterelnöke. Először 1920-ban rövid ideig, majd 1939-1941 között.
Prinz Gyula (1993) szerkesztés
Prinz Gyula (1882–1973) geográfus-geológus a Tien-san kutatója. Tanára, Lóczy Lajos ajánlására csatlakozott 1906-ban Almásy György tien-sani expedíciójához. Prinz csodálatos panoráma tusrajzokon örökítette meg a Tien-san csúcsait, völgyeit. Ezek egy része múzeumunk kiállításán is látható. Második expedíciója Kirgíziába és Kazahsztánba vezetett.
Reguly Antal (1994) szerkesztés
Reguly Antal (1819–1858) Zircen született. Jogi végzettséget szerzett, de érdeklődése a nyelvek, az utazás felé vonzotta. Németországba, Dániába és Svédországba utazott, ahol a finn-ugor nyelvészet felé fordult a figyelme. A finnek után az oroszországi kis rokonnépek (vogulok, osztjákok, mordvinok, cseremiszek) közé utazott és folytatta nyelvészeti gyűjtőmunkáját. Nyelvészeti és néprajzi eredményei alapján vált világhírű tudóssá.
Almásy László (1995) szerkesztés
Almásy László (1895–1951) a technika szerelmese, A Líbiai-sivatag korának egyik legjobb ismerője. Elsősorban a Zarzura oázisának és a Gilf Kebír 10 ezeréves őskori sziklafestményeinek felfedezésével írta be nevét a felfedező utazások történetébe. A II. világháborúban Rommel tábornok távolfelderítő tisztjeként szolgált őrnagyi rangban. Egyiptomba visszatérve a Sivatagkutató Intézet igazgatójává nevezték ki. Trópusi betegségben hunyt el egy salzburgi kórházban.
Balázs Dénes (1999) szerkesztés
Balázs Dénes (1924–1994) a múzeum alapítója. A múzeumkert második egész alakos szobra Balázs Dénest ábrázolja, mely példaképének Kőrösi Csoma Sándornak szobrával szemben kapott helyet. A szobor közadakozásból készülhetett el a múzeumalapító halálának ötödik évfordulójára. A szobrot 1999. szeptember 29-én dr. Marosi Sándor akadémikus avatta fel.
Sáska László (2005) szerkesztés
Sáska László (1890–1978) Orvos, Afrika-kutató. Nagyenyeden szeretett volna orvosi rendelőt nyitni, de tervei meghiúsultak. 1933-ban feleségével együtt felkerekedtek, hogy Afrikában keressék boldogulásukat. Abesszíniában Hailé Szelasszié császár vejének orvosa lett. Abesszínia Albert Schweitzereként is emlegették, hiszen 4 millió lakosú területen ő volt az egyetlen orvos. 1937-ben Tanganyikába költöztek, ahol orvosi rendelőt nyitottak. Gyógyító munkássága széles körű természettudományos és gyűjtőmunkával párosult. 88 évesen hunyt el, sírja a Meru-vulkán lábánál, második hazájában domborodik.
Vámbéry Ármin (2007) szerkesztés
Vámbéry Ármin (1832–1913) Turkológus, nyelvész, Ázsia-kutató Tehetsége korán megmutatkozott, 25 évesen már 25 nyelven beszélt. Első jelentősebb útját Törökországba tette. Második, Közép-Ázsiába tett útját az akadémia támogatta, melynek 1857-től tagja volt. Ezen útján a magyarság eredetét és a közép-ázsiai népek múltját kutatta. Útjai során sokszor adta ki magát dervisnek. Ezt a szerepet nagyon jól kellett játszania, mivel sánta lába nem tette lehetővé számára a menekülést. Európában a Kelet legjobb ismerőjeként tartották számon.
Oktatási jelentősége szerkesztés
A kiállítások, szervezett tárlatvezetések mellett nagy hangsúlyt helyeznek a helybeli általános- és középiskolákkal való kapcsolatra. Gyakoriak a múzeumi órák, foglalkozások, feladatmegoldással egybekötött vetélkedők, szakkörök, autóbuszos kirándulások. A nyári táborok során a környezetvédelmi tudatformálás az elsődleges céljuk. A földrajzot oktató pedagógusokkal történő kapcsolattartás rendszeres formája az előadással egybekötött szakmai továbbképzés.
A múzeum szervezi az érdi gimnáziumba kihelyezett ifjúsági kört, melynek rangos előadói egyetemi oktatók, kutatók. A felnőtt érdeklődők számára a Múzeumbarát Körben havonta tartott előadások jelentenek vonzerőt.
A könyvtár 9000 kötettel várja a kutatókat, diákokat melyek a legjelentősebb magyar utazók munkáit, földrajztankönyveket illetve útleírásokat gyűjtötte össze. A helyben használható könyvtár számos darabját adományozás útján kapta intézményünk.
A médiában szerkesztés
A közművelődési munka fontos része a sajtóval, rádióval, televízióval való kapcsolattartás. Évente 2-3 rádió- vagy televíziós műsort sugároznak a múzeumról, s több tudományos, ismeretterjesztő film szakanyaga készült az intézményben.
