Magyar Siemens-Schuckert Művek

Az 1881-ben megjelent iparfejlesztési törvény nemcsak a hazai, hanem a külföldi tőkének is kedvező lehetőségeket biztosított.

Magyar Siemens-Schuckert Művek
A Magyar Siemens-Schuckert Művek előkészítő műhelye 1952-ben
A Magyar Siemens-Schuckert Művek előkészítő műhelye 1952-ben
Típus üzleti vállalkozás
Jogelőd Siemens§Halske, Magyar Schuckert Művek Villamossági Rt.
Alapítva 1904
Megszűnt 1953
Jogutód Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára
Székhely Budapest XVIII. kerülete
Irányítószám 1183
Cím Gyömrői út 122-128.
Magyar Siemens-Schuckert Művek (Budapest)
Magyar Siemens-Schuckert Művek
Magyar Siemens-Schuckert Művek
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 52″, k. h. 19° 09′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 52″, k. h. 19° 09′ 31″
SablonWikidataSegítség
A Magyar Siemens-Schuckert Művek hirdetése

A Siemens§Halske cég már 1892-től képviseltette magát Magyarországon. Az 1902-ben alakult Magyar Schuckert Művek Villamossági Rt.-vel 1904-ben egyesült Magyar Siemens-Schuckert Művek néven. A vállalkozás gyorsan fejlődött, és 1912-ben a Budapest X. kerület Gyömrői út 122-128. szám alatt új gyárat (Kábel és Gépgyár) építettek.

A Siemens-Schuckertwerke pozsonyi gyártelepe a trianoni békeszerződés utáni határmódosításokkal többé nem tartozott Magyarországhoz. Ez a gyár a második helyen állt az erősáramú gép- és készülékgyárak sorában. A fennálló vámviszonyok miatt a cég új gyártó egységet hozott létre, hogy megtarthassa piacát. A Gyömrői úti Kábelgyárban 1928-ban létesített 13 fős gépműhelyből 1936-ra önálló gépgyárat fejlesztett ki.

Fejlődése szerkesztés

Kezdetben kapcsolóberendezéseket, porszívókat, főzőlapokat, forróvíztárolókat stb. gyártottak. 1936-tól már 83 fővel üzemelt. A gazdasági válságot rohamos fejlődés követte. 1942-ben már 452 főt foglalkoztatott. 1931-ben a rádiózás elterjedésével az erősáramú profil mellett gyengeáramú telepet is létesített a Nagymező utca 4. szám alatt. Kezdetben Telefunken készítményeket forgalmazott. 1937-ben a gyártás szintén a Gyömrői útra került. 1943-ban új ötszintes épületet kapott. Ekkor a létszám már 695 fő.

A gyengeáramú profil szerkesztés

Méréstechnikai részleg szerkesztés

A saját, és piaci igényekre egyaránt termelt. A villamos fogyasztásmérők forgalmazása elsősorban az anyavállalat importjából történt, de jelentettek be szabadalmakat is. A cég szállította 1924-ben a német anyavállalattól az ország első teljes áramszámláló-hitelesítőberendezését a Miskolci Villamossági Rt.-nek. Az Elektromos Művek részére feszültség-, áramerősség-, fázisszögbeállítókat, precíziós wattmérőket, áramváltókat készítettek. Gyártottak szigetelésvizsgálókat, laboratóriumi-, üzemi mérő-, regisztráló-, és hitelesítő műszereket. Készültek műszerek hatásos-, meddő teljesítmény mérésére, teljesítménytényező, induktív-, kapacitív-, látszólagos ellenállások stb. mérésére. A kelenföldi áramfejlesztő telepen szerelték fel az első világítósémás kapcsolóberendezést. A budaörsi repülőtér villamos berendezéseinek felszerelését 1937–1938-ban szintén a vállalat szállította a Szabó-Mátéffy céggel közösen.

Hőtechnikai részleg szerkesztés

Az első darabokat a Kelenföldi Hőerőmű részére gyártották. Ezek a műszerek a gőzkazánok, turbinák, egyéb hőtechnikai gépek üzemeltetéséhez kerültek beépítésre.

Elektronikus elven működő műszerek részleg szerkesztés

Villamos, akusztikai és egyéb tulajdonságokat mértek a távbeszélés, rádiózás, erősítő technika területén előforduló készülékeknél, kábeleknél.

A konkurencia szerkesztés

A gyár, amely 1942-ben a Magyar Siemens Művek nevet vette fel nem rendelkezett önálló gyártmányfejlesztéssel. A gyár a német anyavállalat, és annak osztrák fiókcégének dokumentációját használta a műszerek kivételével, melyek saját konstrukcióban készültek. A gyár forgalmának 50%-át az anyavállalat termékei tették ki, önálló exportjoggal sem rendelkezett.

Már 1930-as évek elejétől termelt hadi célokra műszereket. A hazai konkurencia azonban nagyon jelentős volt.

A számláló eladások terén 1930-ig jelentős megrendeléseket kapott. A háromfázisú Ganz-számláló megjelenésével azonban a rendelések megszűntek. Rendelést kizárólag egyenáramú számlálókra kapott az Elektromos Művektől, melyek gyártását nem vállalta, és átengedte az EKA cégnek. 1936-1937 között megkísérelt megegyezni a Ganzzal és a Brown-Boweri művekkel, sikertelenül. A hazai cégek a szerződések megkötésénél előnyt élveztek, és áraik 30%-kal alacsonyabbak voltak. (A Hajós- és Szántó cég pl. 10-15%-kal adta olcsóbban a műszereket, melyeket a Hartmann und Braun cégtől importált.)

A Fehér gyár termékeit szintén figyelemmel kísérték. Főként a termékek finommechanikai megoldásait dicsérték, valamint a termékek minőségét.

A háború után szerkesztés

Az államosítást ez a cég sem kerülhette el. Egyes részei 1953-ban beolvadtak a Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára cégbe.

A Gyömrői úti telephelyen tovább működő Villamosgép és Kábelgyár 1963-ban beolvadt az akkor alakuló EVIG (Egyesült Villamossággyár) nevű állami vállalatba. A rendszerváltás után a gyártelep Sibrik Miklós út felőli részén lévő üzemépületeket lebontották, ott jelenleg a Bosch fejlesztő részlegének épületei állnak.

A Magyar Siemens-Schuckert Művektől került az EKM vezetői közé Kolos Richárd, aki egyik első szorgalmazója volt a műszeripar koncentrációjának.

Források szerkesztés

  • Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Ganz Műszer Művek 1975)