Magyar Tájépítészek Szövetsége

A Magyar Tájépítészek Szövetsége a magyarországi tájépítészek szakmai non-profit, közhasznú civil szervezete. A szövetség (mint nemzeti szövetség) hivatalos és teljes jogú tagja a Tájépítészek Nemzetközi Szövetségének (IFLA), amelyben a magyarországi tájépítészeket képviseli.

A szövetség történeteSzerkesztés

A Magyar Tájépítészek Szövetségének (MTSZ) jogelődjét, a Magyar Kertépítészek és Tájrendezők Szövetségét (MKTSZ) a fővárosi bíróság hivatalosan 1991. június 11-én jegyezte be országos szakmai civil szervezetként, érdek-képviseleti működési körrel. Valójában a tájépítészek szövetkezése ennél jóval régebbi múltra nyúlik vissza: a Szövetség elődjének a rendszerváltozás előtti időkből az Építésügyi Tudományos Egyesületen belül az 1970-es évek második felében életre hívott Tájrendezési és Kertépítészeti Szakosztály tekinthető. A rendszerváltozás után immár civil egyesületként működtethető szövetség első elnöke Dr. Misley Károly volt 1991-94 között. Misley Károly a VÁTI-ban, majd az ÉVM-ben és az OKTH-ban töltött be tervezői, vezetői szerepköröket, majd a KTM-ben közigazgatási államtitkár volt, ahol elsősorban a szakmai külügyi kapcsolatokért volt felelős. A sok nyelvet beszélő, széles látókörű tájépítész 1994-től Argentínában, Paraguayban, Uruguayban lett nagykövet 1998-as nyugdíjazásáig. Az MKTSZ alapító elnökeként megteremtette a szövetség működési kereteit, és megerősítette a magyar tájépítészek IFLA-val való kapcsolatait. A Szövetség elnöki posztját 2000-ig Dr. Rácz Tamás töltötte be, aki 1972-es diplomázása után a VÁTI-ban helyezkedett el. Újító szellemű különc, aki az ENSZ Termál projektjének hazai vezetésével, az 1982-től elindult agroökopotenciál kutatásokkal, a térinformatika és a légifelvételes elemzés hazai területi tervezésbe történő bevezetésével egyaránt beírta nevét a szakmatörténetbe. 1982-ben esők között alakított GMK-t, saját motoros sárkányt fejlesztett légifelvételezéshez, tanult az USA- ban és „becsempészte” az első Macintosh-ok egyikét az országba, hogy térinformatikát fejlesszen rajta. Irányítása alatt a szövetség belső kohéziója erős maradt, gazdálkodása pedig stabilizálódott. A Magyar Építész Kamara megalakulásával, és azon belül a Táj- és Kertépítész Tagozat felállásával a szövetség jelentősége csökkent, 2000 után a soron következő elnökök - Dr. Illyés Zsuzsa (2000-2003), Dr. Petrekovich-Perjés András (2003-2010) megújítási kísérletei az alacsony tagsági aktivitás miatt nem értek célt, ugyanakkor a szervezet jogilag fenn tudott maradni. 2011-ben vált nyilvánvalóvá, hogy a szakmapolitikai törekvések, a szakma kohéziójának megszilárdítása, az atomizálódott szakmai közélet megújítása érdekében szükség van egy szakmai civil szervezetre is a kamarai tagozaton kívül, amely elsősorban a tervezői névjegyzékbe sorolt, aktív mérnök tervezőket tömöríti, de a teljes szakma megszólítására nem képes. A kamarai tagozat kezdeményezésére 2011-ben tisztújítás történt a szövetségben, ahol egy megfiatalított, erős, tettre kész elnökség kezdte meg a szövetség új alapokra helyezését, és stratégia partnerségek kiépítését a nemzetközi szakmai szervezetekkel (IFLA, IFLA Europe, V4-ek), és a hazai minisztériumokkal (BM, VM), valamint a partner civil szervezettekkel (MÖFÖSZ, MAKEOSZ, Green City Tamács, ZEOSZ, Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium).

A szervezet felépítéseSzerkesztés

A szövetség ElnökeSzerkesztés

Kiemelt feladata a szövetség hivatalos képviselete és a szövetségen belül meglévő megannyi szakmai szempont és nézőpont optimális integrálása. Az Elnök irányítja a szövetség külső kommunikációját a Titkár és a Külügyi Titkár segítségével.

ElnökségSzerkesztés

A szövetség Elnöksége együttesen végzi az operatív irányítást. Célja az, hogy a megfogalmazza a részletes, egy-egy időszakra vonatkozó feladatokat és irányítsa azok megoldását. A tagság vagy az elnökség által felvetett és jóváhagyott problémák megoldására, célok elérésére az Alelnökök építenek Munkacsoportot, Támogató Tag és Segítő tagok bevonásával.

Tanácsadó tagokSzerkesztés

A szövetség olyan nagy szakmai tapasztalattal rendelkező tagjai, akik tapasztalatuk átadásával, konzultatív szerepkörben meghatározó szereplői a munkacsoportoknak. Az ő munkájukon keresztül válik átmenthetővé a szövetség céljainak érvényesítése során az akár évtizedek alatt megszerzett tapasztalat. A kitűzött célok tematikája szerint az Elnökség kéri fel a Támogató Tagokat.

Segítő tagokSzerkesztés

A szövetség olyan, fiatal, aktív tagjai, akik adott tárgyú tapasztalatuk és élethelyzetük miatt képesek biztosítani az egy-egy kitűzött cél elérése érdekében elvégzendő részletes munkarészeket, egy Alelnök és a Támogató Tag iránymutatása szerint.

Aktív tagokSzerkesztés

A szövetség olyan tagjai, akik részt vesznek a szervezet munkájában. Ők válhatnak Támogató vagy Segítő tagokká abban az esetben, ha olyan munkacsoport épül, amelyben az ő tudásuk kamatoztatható a legkedvezőbben.

Passzív tagokSzerkesztés

Olyan tájépítészek, akik jelenleg még nem tagjai a szövetségnek, de hisznek abban, hogy egy szakmai szervezet erősebb súllyal képes képviselni, érvényesíteni közös szakmai céljainkat a társadalomban, mint az egyének. A szövetség számít rájuk.

ÜgyvitelSzerkesztés

Az Elnök, egy kijelölt Alelnök és a Titkár közösen irányítják a Szövetség operatív ügyviteli rendszerét. Az Elnök, a Titkár és a Külügyi titkár közösen irányítják a Szövetség külső kommunikációját.

A szövetség céljaSzerkesztés

  • A táj- és kertépítészet hagyományainak ápolása és új irányainak keresése, a tájépítészeti minőség javítása, a környezet természeti és kulturális értékeinek megőrzése és bővítése valamint komplex ökológiai rendszerének javítása, a szakterület társadalmi szerepének növelése, érdekeinek hatékony képviselete.
  • A tájépítészet ügyének és a tájépítészek segítése.
  • Szakmai minőség fejlesztése továbbképzéssel és minőségfelügyelettel.
  • Szakmai érdekérvényesítés megerősítése szakterületünkre hatást gyakorlók irányába.
  • A tájépítészet társadalmi ismertségének és elfogadásának javítása.
  • A szakmán belüli kohézió erősítése.
  • A Szövetség tagságának bővítése.

Tevékenységi körökSzerkesztés

  • Az épített és az ember által használt természetközeli környezet átfogó – ökológiai, gazdasági, társadalmi és esztétikai szemléletű alakítása.
  • A műszaki szemléletű tervezés, irányítás, gondolkodás elmozdítása az átfogó, ökológiai alapú megközelítés felé.
  • A szakmai célok eléréséhez, bemutatásához rendezvények, kiállítások, konferenciák szervezése,
  • hasonló szakmai rendezvényeken való megjelenés, a nemzetközi szakmai szervezetek munkájában való részvétel (IFLA, EFLA).
  • A tervezési rendszer és tervezési jogosultság összehangolása kiemelt figyelemmel a köztér, közterület, zöldfelület, valamint a tájrendezés tartalmára és a tervezési jogosultság, az engedélyezési és ellenőrzési tevékenység szabályozására.

ForrásokSzerkesztés