Főmenü megnyitása

Magyar Udvari Kancellária

a magyarországi ügyekért felelős hivatal a Habsburg Birodalomban és az Osztrák Császárságban (16-17. század, 1848)

A mohácsi csatavesztés után a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom egyik belső állama lett. A 16-19. század közötti időszakban a magyar önkormányzatiságban fontos szerephez jutott a Habsburg uralkodó által felállított Magyar Udvari Kancellária (latinul: Cancellaria Aulica Hungarica; németül: ungarische Hofkanzlei), melynek székhelye Bécsben volt. Az osztrák örökös tartományok és Csehország ügyeit két hasonló hivatal, az osztrák és a cseh udvari kancellária intézte.

Az udvari kancellária elsődleges feladata az uralkodói felségjogok gyakorlása, a birtokok és a különböző világi, illetve egyházi tisztségek adományozása, a nemesítések és más rangemelések, kinevezések intézése, illetve az egyes magyar kormányszervekkel való érintkezés maradt. A Magyarországgal való közvetlen kapcsolat adta a lehetőséget, hogy a kancellária közvetítőként léphessen fel az uralkodó és a magyar rendek között. Így a kancellária és a kancellár a magyar rendi politika nélkülözhetetlen tényezője lett.

1694-től testvérintézménye lett az Erdélyi Udvari Kancellária (latinul: Cancellaria Aulica Transylvaniae; németül: Siebenbürgische Hofkanzlei).

Magyar udvari kancellárokSzerkesztés

kép név hivatal kezdete hivatal vége megjegyzés
I. Ferdinánd 1526-ban létrehozza a Magyar Udvari Kancelláriát a Magyarországi ügyek intézésére.
Szalaházi Tamás 1527 1536
Ujlaki Ferenc 1539 1539
győri püspök, alkancellár
Perényi Péter 1541 1542?
Oláh Miklós 1543 1568
1543-1546 - alkancellár

1546-1553 - kancellár

1553-1568 - főkancellár

egri püspök, majd esztergomi érsek

Liszti János 1568 1577
veszprémi majd győri püspök
Draskovich György 1578 1586
győri püspök, kalocsai érsek, bíboros
Heresinczy Péter 1586 1590
győri püspök
Kutassi János 1592 1597
győri püspök
Pethe Márton 1598 1602
győri püspök
Forgách Ferenc 1602 1607
nyitrai püspök, majd esztergomi érsek
Lépes Bálint 1608 1623
nyitrai püspök
Sennyey István 1623 1635
győri püspök
Lippay György 1635 1642
veszprémi, majd esztergomi érsek
Bosnyák István 1642 1644
veszprémi püspök
Szelepcsényi György 1644 1666
nyitrai püspök, majd esztergomi érsek
Szegedy Ferenc 1666 1669
váci püspök
Pálffy Tamás 1669 1679
váci, majd nyitrai püspök
Gubasóczy János 1679 1686
nyitrai püspök
Korompay Péter 1686 1690
nyitrai püspök
Jaklin Balázs 1690 1695
tinnini püspök
Mattyasovszky László 1696 1705
tinnini püspök
Illésházy Miklós 1706 1723
Erdődy László 1725 1725
nyitrai püspök
Esterházy Imre 1725 1725
veszprémi püspök
Acsády Ádám 1725 1732
veszprémi püspök

az utolsó püspök-kancellár

Batthyány Lajos 1733 1746
Nádasdy Lipót 1746 1758
Pálffy Miklós 1758 1762
Esterházy Ferenc 1762 1787
Pálffy Károly 1787 1807
Erdődy József 1807 1819
Koháry Ferenc 1820 1826
Nádasdy Mihály 1826 1827
Reviczky Ádám 1827 1836
Pálffy Fidél 1836 1838
Mailáth Antal 1839 1847
Apponyi György 1847 1848

1848. április 12-én a Batthyány-kormány feloszlatta a kancelláriát. Helyét a Király Személye Körüli Minisztérium vette át. 1848. november 13-án Windisch-Gratz herceg. Bécs katonai parancsnoka a minisztérium működését megszűntnek nyilvánította.

1860. október 20. - Az októberi diploma visszaállítja a korábbi hivatali rendszert

Vay Miklós 1860 1861
Forgách Antal 1861 1864
Zichy Hermann 1864 1865
Mailáth György 1865 1867
1867. február 17-én I. Ferenc József magyar király, Mailáth György kancellárhoz intézett leiratban rendelkezett a kancellária megszüntetéséről, a kiegyezéssel pedig a régi udvari hivatal véglegesen átadta helyét a modern, felelős kormánynak. A kancellária hivatalnokait és szerepkörét a Festetics György gróf vezette király személye körüli minisztérium vette át.

JegyzetekSzerkesztés

Kapcsolódó információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés