Wikipédia

Magyar időszaki lapok a 18. században

A régi magyar időszaki lapok közé tartoznak a 18. század végéig Magyarországon (bármely nyelven) megjelenő, illetve a Magyarországon kívül magyar nyelven megjelenő vagy magyar témájú időszaki lapok.

Az abszolutizmus korában megjelent újságok fejlődését az állami cenzúra határozta meg. Noha II. József rendelkezései valamelyest enyhébbek voltak a korábbiaknál, de alapjában véve a közvélemény tájékoztatásának ezek is igyekeztek gátat szabni. A cenzori engedély egyik lényeges feltétele szerint azonban belföldi tudósításaikat (ideértve az Osztrák Birodalom területét) a hivatalos Wiener Zeitungból kellett átvenniük; a külföldiekre nem volt ilyen megkötés. Az oldalak egyes részeinek üresen hagyása is a cenzúra törléseinek következménye volt, ennek következtében a lapnak akár a kétharmadát külföldi hírek tették ki. A török és francia háborúk egyébként is bőséges anyagot szolgáltattak.

A hazai események közül kinevezéseket, iskolai vagy egyéb ünnepélyeket, időjárást, természeti tüneményeket és ritkábban vidéki száraz tudósításokat közöltek. A tudományra és művészetek hiányoztak, egyedül a könyvcímeket, ritkábban az előadott színdarabok címét tették közzé.

A magyar lapok minőségük miatt nem versenyezhettek az akkori német hirlapokkal, amelyek alaposabb és frissebb hírekkel szolgáltak. Ezzel magyarázható magyar lapok rövid élettartama is, mert miközben a Pressburger Zeitung 1808-ban 6000 példányban jelent meg, a Magyar Hírmondónak alig volt 400 előfizetője.

Newe Zeitung szerkesztés

Magyarország hírlapirodalma a többi országéhoz hasonlóan, a Newe Zeitung-ok megjelenésével kezdődött; ezek a lapok időhöz nem kötve, valamilyen fontosabb eseményről adtak hírt. A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában öt ilyen jellegű sajtótermék található; ezek a mohácsi vész után külföldön jelentek meg.

Mercurius Veridicus ex Hungaria szerkesztés

Az első hazai hírlap Mercurius Hungaricus majd Mercurius Veridicus ex Hungaria címmel 1705 és 1710 között jelent meg latin nyelven, Felső-Magyarországon (Lőcsén és Bártfán). A kiadást Esterházy Antal kezdeményezte azzal a céllal, hogy a lap tájékoztassa a nagyvilágot a Rákóczi-szabadságharc eseményeiről, a kuruc hadviselés eredményeiről. Fennmaradt, illetve rekonstruált példányai:[1]

  • (1) 1705. május, Mercurius Hungaricus címmel
  • (2) 1705. augusztus
  • (3) 1706. augusztus, csak kéziratos fogalmazvány maradt fenn
  • (4) 1708. augusztus, másodközlésekből ismert a tartalma
  • (5) 1710. január
  • (6) 1710. február
  • (7) 1710. március

Nova Posoniensia szerkesztés

Bél Mátyás kiadásában jelent meg Pozsonyban, 1721-ben, latin nyelven, hetenként egyszer. 1722-ben a lapot a jezsuita rend szerezte meg, akik megszüntették. 63 száma maradt fenn.

A felvilágosodás eszméinek szellemében az újság nemcsak a tájékoztatást, hanem az enciklopédikus ismeretterjesztést is feladatának tekintette. A lap havonta egyszer megjelő melléklete, a Syllabus rerum memorabilium a hónap nevezetes eseményei kapcsán magyarázatot közölt a kapcsolódó földrajzi-történelmi fogalmakról.

Német nyelvű lapok szerkesztés

Az Ofnerischer Mercurius az első hazai német nyelvű hírlap volt, budai kiadással, hetilapként. (A budapesti egyetemi könyvtár tulajdonában megtalálható az 1731., 1735-1738. évfolyamok.) Az újság hirdetéseket is közölt az utolsó lapon.

A Pressburger Zeitung-ot Windisch Károly Theophil alapította 1764. július 14-én, heti kétszer jelent meg.

Az 1800-as években még három kisebb német nyelvű szépirodalmi és vegyes tartalmú lap indult, de ezek nyomása hamarosan leállt.

Hírlapok szerkesztés

 
A Magyar Kurir, 1787

1780. január 1-jén jelent meg az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó, szerkesztője Rát Mátyás volt, heti kétszer jelent meg a pozsonyi Patzkó nyomdában. A cenzorokkal vívott csaták, és a gyakori szerkesztőváltás, illetve a támogatók hiánya miatt 1788-ban megszűnt. Az olvasók többsége a birtokos nemességből került ki; az előfizetők között voltak katolikus papok, megyei tisztviselők, protestáns lelkészek és tanítók, ügyvédek, jószágigazgatók, katonatisztek, postatisztek, városi polgárok és hivatalnokok, orvosok.

A Magyar Kurir 1787 és 1834 között jelent meg. Népszerűsége fokozatosen emelkedett: míg 1788 végén 800, 1790 januárjában már 1200 előfizetője volt.

Görög Demeter és Kerekes Sámuel 1789-ben alapították meg Bécsben a Hadi és más nevezetes Történetek című, a törökökkel vívott háborúkkal foglalkozó lapjukat, melyet 1792-ben Magyar Hírmondóra neveztek át. 1803-ban szűnt meg.

A Mindenes Gyűjtemény 1789. július 1-jén indult, szerkesztője Péczeli József volt, a lap 1790-ben, a hatodik negyedéves kiadásával szűnt meg.

1788 októberében, Pesten jelent meg a Magyar Merkurius első száma, Paczkó Ferenc nevével jegyezve. A rövidéletű lap egy év múlva, 1789 decemberében megszűnt.

Egy másik Magyar Merkurius nevű lapot Bécsben adtak ki 1793-tól 1797-ig, kiadója Pántzél Dániel volt.

Erdélyi lapok szerkesztés

Id. Martin Hochmeister kiadásában Nagyszebenben 1784-ben indult el a Siebenbürger Zeitung, mely később Siebenburger Bote címmel 1837-ig az egyetlen német nyelvű lap volt Erdélyben. Ugyanitt, de már az ifjabb Martin Hochmeister alapításában, Fábián Dániel és Cserey Elek szerkesztésében jelent meg az Erdélyi Magyar Hírvivő 1790. április 3-ától; Kolozsváron Erdélyi Híradó névvel jelent meg. Mindkét lap kiadását befejezték még az 1790-es évben.[2]

Egyéb lapok szerkesztés

Az 1790-es évek végén jelent meg a latin nyelvű Ephemerides Budenses, és a szlovák nyelvű Preszpurské Nowiny (1783-1786).

A Vereinigte Ofner-Pester Zeitung (később Pester Zeitung) 1799-ben indult, és az 1850-es években szűnt meg.

Digitalizált példányok, repertóriumok szerkesztés

Digitalizált változatok az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA)-ban.


Digitalizált folyóiratok a REAL-J-ben

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ A Mercurius Veridicus ex Hungaria 1705-1711 Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben honlapon közzétett források alapján
  2. ↑ Cziráki.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Mercurius Veridicus ex Hungaria 1705-1711, OSZK. A lapszámok magyar fordításban is olvashatók.
  • Sajtómúzeum, készül a Magyar Elektronikus Könyvtár Osztályán, OSZK Elektronikus Dokumentum Központ, Budapest, 2007-től
  • Vázlatos áttekintés Nagy Anikó, A magyarországi folyóiratok története: vázlatos áttekintés a XIX. század végéig, MOKK konferenciaelőadás, 2005. ápr. 5.
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar időszaki lapok a 18. században témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_időszaki_lapok_a_18._században&oldid=23570774”