Magyarország uralkodóinak listája

(Magyar királyok szócikkből átirányítva)

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva. A 800 körül uralkodó Ügyek törzsfőtől 1918. november 13-áig, az utolsó magyar király, IV. Károly jogainak felfüggesztéséig tartalmazza a magyarok uralkodóit, uralkodásuk idejét, koronázásuk idejét és helyszínét, valamint egyéb kiegészítő információkat. Az ellenkirályok, régensek és trónkövetelők színessel vannak jelölve. A lista végén megtalálhatók a Magyar Királyság kormányzói egyaránt.

Törzsfők és törzsszövetségi vezetők (895 előtt)Szerkesztés

Lásd még: a magyar nép kialakulásának időszaka cikket
Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Megjegyzés
Ügyek
Magyar nemzetségfő
 
8. század közepe

818 után
8. század vége
818 után
A monda szerint apja Ed, Csaba királyfi fia. Nevének ismertek Ugyel, Ugek, Ugeg, Vger, Vgec alakváltozatai is.
Levedi
Magyar nemzetségfő
8. század vége

9. század közepe
818 után
9. század közepe
A magyar törzsszövetség szakrális vezére. Egyes feltételezések szerint személye megegyezik Előd vezérrel. A magyarok vándorlásának egyik legfontosabb állomása, Levédia róla kaphatta nevét.
Álmos
Magyar vezér
 
819 körül

895 körül
9. század közepe
895 körül
Apja Ügyek vagy Előd (esetleg Levedi), anyja Emese volt. Anonymus szerint a hét vezér egyike.

Magyar FejedelemségSzerkesztés

Bővebben: a Magyar Fejedelemség cikkben

Árpád-ház (895–1000/1001)Szerkesztés

Főcikk: Árpád-ház
Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Megjegyzés
Árpád
Magyarország (nagy)fejedelme
 
845 körül

907 körül
(62 éves kora körül)
895 körül
907 körül
Álmos vezér fia, a magyarok fejedelme a honfoglalás idején. Egyes vélemények alapján nem fejedelem, hanem valódi méltósága gyula volt. Kézai Simon szerint a hét vezér egyike.
Zolta
Magyarország (nagy)fejedelme
896 körül

949 körül
(53 éves kora körül)
907 körül
947 körül
Árpád fejedelem legkisebb fia. Nevének ismertek Zsolt és Solt alakváltozatai is. A Magyar Fejedelemség második (nagy)fejedelme, ám egyes vélemények szerint uralkodása csak Anonymus kreálmánya volt.
Falicsi
Magyarország (nagy)fejedelme
10. század eleje

949 körül
(53 éves kora körül)
947 körül
955 körül
Árpád fejedelem unokája, Jutocsa fia. Nevének másik alakváltozata Fajsz. Uralkodására egyetlen forrásként Bíborbanszületett Konstantin De administrando imperio művéből értesülünk.
Taksony
Magyarország (nagy)fejedelme
 
931 körül

972 körül
(41 éves kora körül)
955 körül
972 körül
Zolta fejedelem fia. Feltehetően az augsburgi csata után vette át a hatalmat, amikor is a magyar csapatok vereséget szenvedtek a német seregtől, ez pedig a kalandozások végét jelentette.
Géza
Magyarország (nagy)fejedelme
 
945 körül

997 körül
(52 éves kora körül)
972 körül
997 körül
Taksony fejedelem fia. Ő indította el azt a folyamatot, melynek során az ország nyugati típusú királysággá szerveződött át.
István
Magyarország (nagy)fejedelme
 
969–980 között

1038. augusztus 15.
(69 éves kora körül)
997 körül
1000. december 25.
Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. Vajk néven született, az István nevet a keresztségben kapta. 1000 karácsonyán vagy 1001. január 1-én királlyá koronáztatta magát, ezzel létrejött a Magyar Királyság.

Magyar KirályságSzerkesztés

Bővebben: a Magyar Királyság és a középkori Magyar Királyság története cikkekben

Árpád-ház (1000/1001–1301)Szerkesztés

Főcikk: Árpád-ház
Lásd még: az Árpád-kor cikket
Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés
 
I. István
Ragadványneve: Szent István
Magyarország 1. királya
 
969–980 között

1038. augusztus 15.
(69 éves kora körül)
1000. december 25.
1038. augusztus 15.
 
1000. december 25.
Esztergom vagy
Székesfehérvár
A keresztény magyar állam megteremtője, egyben első királya. Szentté avatására 1083-ban került sor.
 
Péter
Ragadványneve: Velencei Péter
Magyarország 2. királya
 
1011 körül

1046 vagy 1059
1038. augusztus 15.
1041 szeptembere
 
1038
Székesfehérvár
I. István király unokaöccse, Ottone Orseolo fia. Mivel döntéshozatalai során mellőzte a magyar fűurakat a saját, külföldi híveivel szemben, 1041-ben elűzték az országból.
 
Sámuel
Ragadványneve: Aba Sámuel
Magyarország 3. királya
 
990 vagy 1009 körül

1044. július 5.
1041 szeptembere
1044. július 5.
 
1044. április 22.
Csanád vagy
Székesfehérvár
I. István király húgának férje, az Aba nemzetség tagja. Az első választott magyar király. A ménfői csata során vesztette életét.
 
Péter
Ragadványneve: Velencei Péter
Magyarország 2. királya
 
1011 körül

1046 vagy 1059
1044. július 5.
1046 szeptembere
másodjára nem
koronázták meg
1045-ben Péter jelképesen átadta az országot III. Henrik német-római császárnak, végül 1046-ban András herceg elfogatta és megvakíttatta.
 
I. András
Ragadványneve: Fehér András
Magyarország 4. királya
 
1015 körül

1060 decembere
(45 éves kora körül)
1046 szeptembere
1060 decembere
 
1046 szeptembere
Székesfehérvár
Taksony fejedelem dédunokája, Vazul herceg fia. 1046-ban a Vata-féle lázadás során megdöntötték Orseolo Péter király uralmát. Nevéhez fűződik a Tihanyi alapítólevél kelte is.
 
I. Béla
Ragadványneve: Bajnok Béla
Magyarország 5. királya
 
1015 körül

1063. szeptember 11.
(48 éves kora körül)
1060. december 6.
1063. szeptember 11.
 
1060. december 6.
Székesfehérvár
I. András király testvére. Az 1061. évi székesfehérvári országgyűlés során leverte az utolsó pogány lázadást az országban. Halálát a ráomló trón okozta 1063-ban Dömösön.
 
Salamon
Magyarország 6. királya
 
1053 körül

1087 márciusa
(34 éves kora körül)
1063. szeptember 11.
1074. március 14.
 
1063 szeptembere
Székesfehérvár
I. András király és Kijevi Anasztázia királyné fia. Miután nagybátyja, I. Béla király megdöntötte apja hatalmát, német csapatokkal visszatért és visszaszerezte a koronát magának.
 
I. Géza
Ragadványneve: Magnus Géza
Magyarország 7. királya
 
1040 körül

1077. április 25.
(37 éves kora körül)
1074. március 14.
1077. április 25.
 
1075 körül
Székesfehérvár
I. Béla király és Lengyelországi Richeza királyné fia. A mogyoródi csata során döntő vereséget tudott mérni Salamon királyra, ezzel megszerezve a trónt magának.
 
I. László
Ragadványneve: Szent László
Magyarország 8. királya
 
1040 körül

1095. július 29.
(55 éves kora körül)
1077. április 24.
1095. július 29.
 
1081 körül
Székesfehérvár
I. Géza király testvére. Fiúörökös nélkül hunyt el, leánya, Piroska hercegnő II. Ióannész bizánci császár felesége lett. 1192-ben avatták szentté.
 
Kálmán
Ragadványneve: Könyves Kálmán
Magyarország 9. királya
 
1074 körül

1116. február 3.
(42 éves kora körül)
1095. július 29.
1116. február 3.
 
1095
Székesfehérvár
I. Géza király és Loozi Zsófia királyné fia. Meghódította a Horvát és a Dalmát Királyságot. A kor egyik legműveltebb uralkodójának számít.
 
II. István
Magyarország 10. királya
 
1101 körül

1131. március 1.
(30 éves kora körül)
1116. február 3.
1131. március 1.
 
1116
Székesfehérvár
Kálmán király és Szicíliai Felícia királyné fia. Trónkövetelő vele szemben apja el nem ismert fia, Borisz Kalamanosz. Fiúutód nélkül hunyt el, ezért örököse unokaöccse, Saul herceg lett.
 
II. Béla
Ragadványneve: Vak Béla
Magyarország 11. királya
 
1108 körül

1141. február 13.
(33 éves kora körül)
1131. március 1.
1141. február 13.
 
1131. április 28.
Székesfehérvár
I. Géza király unokája, Álmos herceg és Kijevi Predszláva hercegné fia. Vaksága okán hitvese, Ilona királyné kormányozta az országot.
 
II. Géza
Magyarország 12. királya
 
1130 körül

1162. május 31.
(32 éves kora körül)
1141. február 13.
1162. május 31.
 
1141. február 16.
Székesfehérvár
II. Béla király és Szerbiai Ilona királyné fia. Kiterjedt külpolitikájával és sikeres hadjárataival erősítette az országa befolyását a korabeli Európában.
 
III. István
Magyarország 13. királya
 
1147 nyara

1172. március 4.
(24 évesen)
1162. május 31.
1172. március 4.
 
1162 júniusa
Székesfehérvár
II. Géza király és Kijevi Eufrozina királyné fia. Uralkodását trónviszályok követték, ellenkirályként léptek fel vele szemben nagybátyjai, László és István hercegek.
 
III. Béla
Ragadványneve: Nagy Béla
Magyarország 16. királya
 
1148 körül

1196. április 23.
(47 éves kora körül)
1172. március 4.
1196. április 23.
 
1173. január 13.
Székesfehérvár
III. István király testvére. Uralkodása az Árpád-kor egyik csúcspontját jelentette a gazdaság és kultúra tekintetében is.
 
Imre
Magyarország 17. királya
 
1174 körül

1204. november 30.
(29 éves kora körül)
1196. április 23.
1204. november 30.
 
1194
Székesfehérvár
III. Béla király és Antiókhiai Anna királyné fia. Még apja életében ifjabb királlyá koronázták 1182-ben.
 
III. László
Magyarország 18. királya
 
1200 körül

1205. május 7.
(5 éves kora körül)
1204. november 30.
1205. május 7.
 
1204. augusztus 26.
Székesfehérvár
Imre király és Aragóniai Konstancia királyné fia. Gyermekként koronázták királlyá még apja életében, de mindössze öt éves kora körül váratlanul elhunyt.
 
II. András
Ragadványneve: Jeruzsálemi András
Magyarország 19. királya
 
1176 körül

1235. szeptember 21.
(59 éves kora körül)
1205. május 7.
1235. szeptember 21.
 
1205. május 29.
Székesfehérvár
Imre király testvére, III. László király nagybátyja. Uralkodása alatt adták ki 1222-ben az nemesség jogait magába foglaló Aranybullát.
 
IV. Béla
Ragadványneve: Második honalapító
Magyarország 20. királya
 
1206. november 29.

1270. május 3.
(63 évesen)
1235. szeptember 21.
1270. május 3.
 
1235. szeptember 25.
Székesfehérvár
II. András király és Meráni Gertrúd királyné fia. A tatárjárást követően újjáépítette a Magyar Királyságot, megalapítva többek között a Budavári királyi várat is.
 
V. István
Magyarország 21. királya
 
1239. október 18.

1272. augusztus 6.
(32 évesen)
1270. május 3.
1272. augusztus 6.
 
1270. május 13.
Székesfehérvár
IV. Béla király és Laszkarisz Mária királyné fia. 1262-től ifjabb király apja mellett, és még az ő életében az ország keleti részének de facto független uralkodója.
 
IV. László
Ragadványneve: Kun László
Magyarország 22. királya
 
1262. augusztus 5.

1290. július 10.
(27 évesen)
1272. augusztus 6.
1290. július 10.
 
1272. szeptember 3.
Székesfehérvár
V. István király és Kun Erzsébet királyné fia. Feleségétől, Anjou Izabella királynétól nem születtek gyermekei.
 
III. András
Ragadványneve: Velencei András
Magyarország 23. királya
 
1265 körül

1301. január 14.
(36 éves kora körül)
1290. július 10.
1301. január 14.
 
1290. július 23.
Székesfehérvár
II. András király unokája, Utószülött István herceg és Morosini Tomasina fia. Az utolsó Árpád-házi magyar királyként „az utolsó aranyágacskának” is nevezik.

Vegyesháziak (1301–1526)Szerkesztés

Bővebben: a vegyesházi királyok kora cikkben

Přemysl-ház (1301–1305)Szerkesztés

Főcikk: Přemysl-ház
Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés
 
Vencel
Ragadványneve: Cseh Vencel
Magyarország 24. királya
 
1289. október 6.

1306. augusztus 4.
(16 évesen)
1301 májusa
1305. október 9.
 
1301. augusztus 27.
Székesfehérvár
IV. Béla király ükunokája, II. Vencel cseh király és Habsburg Juta királyné fia, 1305-ben lemondott Károly Róbert javára. Egyben Csehország és Lengyelország királya is volt.

Wittelsbach-ház (1305–1307)Szerkesztés

Főcikk: Wittelsbach-ház
Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés
 
V. Béla
Ragadványneve: Bajor Ottó
Magyarország 25. királya
 
1261. február 11.

1312. szeptember 9.
(51 évesen)
1305. október 9.
1307 májusa
 
1305. december 5.
Székesfehérvár
IV. Béla király unokája, XIII. Henrik bajor herceg és Magyarországi Erzsébet (1236–1271) fia, egyben Alsó-Bajorország hercege is.

Anjou-ház (1308–1395)Szerkesztés

Főcikk: Anjou-ház
Lásd még: az Anjou-kor cikket
Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés
 
I. Károly
Ragadványneve: Károly Róbert
Magyarország 26. királya
 
1288

1342. július 16.
(54 éves kora körül)
1308. november 17.
1342. július 16.
 
1301 tavasza
Esztergom
1309. június 15.
Buda
1310. augusztus 27.
Székesfehérvár
V. István király dédunokája, Martell Károly, Calabriai hercege és Habsburg Klemencia hercegné fia, az Capeting–Anjou-ház magyar királyi ágának tagja.
 
I. Lajos
Ragadványneve: Nagy Lajos
Magyarország 27. királya
 
1326. március 5.

1382. szeptember 10.
(56 évesen)
1342. július 16.
1382. szeptember 10.
 
1342. július 21.
Székesfehérvár
I. Károly Róbert magyar király és Łokietek Erzsébet királyné fia, egyben Lengyelország királya (1370–). Fiúörökös nélkül hunyt el, így országait leánya örökölték.
 
I. Mária
Magyarország 28. királynője
 
1371. április 14.

1395. május 17.
(24 évesen)
1382. szeptember 10.
1385. december. 31.
 
1382. szeptember 17.
Székesfehérvár
I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya, Hedvig lengyel királynő testvére, kezdetben Orléans-i Lajos jegyese, majd Luxemburgi Zsigmond felesége.
 
II. Károly
Ragadványneve: Kis Károly
Magyarország 29. királya
 
1345

1386. február 24.
(41 éves kora körül)
1385. december 31.
1386. február 24.
 
1385. december 31.
Székesfehérvár
Lajos, Durazzo hercege és Sanseverinói Margit fia, egyben Nápoly királya 1382-től. A legrövidebb ideig uralkodó magyar monarcha (55 nap), az Anjou-ház durazzói ágának tagja.
 
I. Mária
Magyarország 28. királynője
 
1371. április 14.

1395. május 17.
(24 évesen)
1386. február 24.
1395. május 17.
másodjára nem
koronázták meg
1387-től társuralkodó mellette férje, Luxemburgi Zsigmond, ellenkirály vele szemben II. Károly király fia, Nápolyi László.

Luxemburgi-ház (1387–1437)Szerkesztés

Főcikk: Luxemburgi-ház
Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés
 
Zsigmond
Ragadványneve: Luxemburgi Zsigmond
Magyarország 30. királya
 
1361. február 11.

1437. december 9.
(69 évesen)
1387. március 31.
1437. december 9.
 
1387. március 31.
Székesfehérvár
Mária magyar királynő férje, IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet császárné fia, egyben cseh király és német-római császár. 1395-ig hitvese társuralkodója.

Habsburg-ház (1437–1457)Szerkesztés

Főcikk: Habsburg-ház
Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés
 
Albert
Ragadványneve: Habsburg Albert
Magyarország 31. királya
 
1397. augusztus 16.

1439. október 27.
(42 évesen)
1437. december 18.
1439. október 27.
 
1438. január 1.
Székesfehérvár
Luxemburgi Zsigmond veje, IV. Albert osztrák herceg és Bajorországi Johanna Zsófia fia, egyben német király és osztrák herceg. Halála után régens hitvese, Luxemburgi Erzsébet.
 
V. László
Ragadványneve: Utószülött László
Magyarország 33. királya
 
1440. február 22.

1457. november 23.
(17 évesen)
1440. május 15.
1457. november 23.
 
1440. május 15.
Székesfehérvár
Habsburg Albert király és Luxemburgi Erzsébet királyné fia, egyben az első osztrák uralkodó főherceg, valamint cseh király.

Jagelló-ház (1440–1444)Szerkesztés

Főcikk: Jagelló-ház
Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés
 
I. Ulászló
Ragadványneve: Várnai Ulászló
Magyarország 32. királya
 
1424. október 31.

1444. november 10.
(20 évesen)
1440. július 17.
1444. november 10.
 
1440. július 17.
Székesfehérvár
II. Ulászló lengyel király és Holszański Zsófia királyné fia, egyben lengyel király is. A törökök ellen vívott várnai csata során vesztette életét.
  • Listaelem

Hunyadi-ház (1458–1490)Szerkesztés

Főcikk: Hunyadi család
Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés
 
I. Mátyás
Ragadványneve: Corvin Mátyás
Magyarország 34. királya
 
1443. február 23.

1490. április 6.
(47 évesen)
1458. január 24.
1490. április 6.
 
1464. március 29.
Székesfehérvár
Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet fia, egyben Csehország királya és Ausztria főherceg. A Hunyadi-ház tagja.

Jagelló-ház (1490–1526)Szerkesztés

Főcikk: Jagelló-ház
Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés
 
II. Ulászló
Ragadványneve: Dobzse László
Magyarország 35. királya
 
1490. július 15.

1516. március 13.
(60 évesen)
1490. július 15.
1516. március 13.
 
1490. szeptember 18.
Székesfehérvár
I. Ulászló király unokaöccse, IV. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet királyné fia, egyben Csehország királya is.
 
II. Lajos
Magyarország 36. királya
 
1506. július 1.

1526. augusztus 29.
(20 évesen)
1516. március 13.
1526. augusztus 29.
 
1508. június 4.
Székesfehérvár
II. Ulászló király és Foix–Candale-i Anna királyné fia, a törökökkel szemben zajló, súlyos veszteségekkel járó mohácsi csata során vesztette életét 1526-ban.

Szapolyai-ház (1526–1571)Szerkesztés

Főcikk: Szapolyai-család
Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés
 
I. János
Magyarország 37. királya
 
1487

1540. július 17/21.
(53 éves kora körül)
1526. november 10.
1540. július 17/21.
 
1526. november 11.
Székesfehérvár
Szapolyai István nádor és Tescheni Hedvig hercegnő fia, az 1526. évi székesfehérvári országgyűlés királlyá választotta.
 
II. János
Ragadványneve: János Zsigmond
Magyarország 38. királya
 
1540. július 7.

1571. március 14.
(30 évesen)
1540. szeptember 13.
1571. március 14.
nem koronázták meg
I. János király és Jagelló Izabella királyné fia, kezdetben régens mellette édesanyja, Izabella királyné és Fráter György váradi püspök.

Habsburg-ház (1526–1780)Szerkesztés

Főcikk: Habsburg-ház
Lásd még: a kora újkori magyar történelem, a Magyar Királyság a 16–17. században és a török háborúk Magyarországon cikket
Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés
 
I. Ferdinánd
Magyarország 37. királya
 
1503. március 10.

1564. július 25.
(61 évesen)
1526. december 17.
1564. július 25.
 
1526. november 3.
Székesfehérvár
IV. Fülöp, Burgundia hercege és II. Johanna kasztíliai királynő fia, a Habsburg–Jagelló házassági szerződés értelmében tartott igényt a magyar trónra. Egyben német-római császár is.
 
Miksa
Magyarország 38. királya
 
1527. július 31.

1576. október 12.
(49 évesen)
1564. július 26.
1576. október 12.
 
1563. szeptember 8.
Pozsony
I. Ferdinánd császár és király és Jagelló Anna királyné fia. A kora újkori magyar történelemben ő volt az első Habsburg-házi uralkodó, aki a magyar trónt megörökölte.
 
Rudolf
Magyarország 39. királya
 
1552. július 18.

1612. január 20.
(59 évesen)
1576. október 12.
1608. június 25.
 
1572. szeptember 22.
Pozsony
II. Miksa császár és király és Spanyolországi Mária császárné fia. Elmeháborodottság gyanúja miatt megfosztották uralkodói címeitől.
 
II. Mátyás
Magyarország 40. királya
 
1557. február 24.

1619. március 20.
(62 évesen)
1608. június 25.
1619. március 20.
 
1608. november 19.
Pozsony
Rudolf császár és király testvére, lemondatta fivérét előbb a magyar, 1611-ben a cseh, 1612-ben pedig a német-római császári címről.
 
II. Ferdinánd
Magyarország 41. királya
 
1578. július 9.

1637. február 15.
(58 évesen)
1618. július 1.
1637. február 15.
 
1618. július 1.
Pozsony
II. Mátyás császár és király unokaöccse, II. Károly osztrák főherceg és Bajorországi Mária Anna fia.
 
III. Ferdinánd
Magyarország 42. királya
 
1608. július 13.

1657. április 2.
(48 évesen)
1637. február 15.
1657. április 2.
 
1625. december 8.
Sopron
II. Ferdinánd császár és király és Bajorországi Mária Anna fia. Ő volt az egyetlen magyar uralkodó, akit Sopronban koronáztak meg.
 
IV. Ferdinánd
Magyarország 43. királya
 
1633. szeptember 8.

1654. július 9.
(20 évesen)
1647. június 16.
1654. július 9.
 
1647. június 16.
Pozsony
III. Ferdinánd császár és király és Spanyolországi Mária Anna fia. Még apja életében cseh és magyar, német királlyá koronázták, ám idő előtt elhunyt.
 
I. Lipót
Magyarország 44. királya
 
1640. június 9.

1705. május 5.
(64 évesen)
1657. április 2.
1705. május 5.
 
1655. június 27.
Pozsony
IV. Ferdinánd király testvére. Uralkodása alatt zajlott le a török kiűzése Magyarországról, egyben ő volt a harmadik leghosszabb ideg regnáló magyar király.
 
I. József
Magyarország 45. királya
 
1678. július 26.

1711. április 17.
(32 évesen)
1705. május 5.
1711. április 17.
 
1687. december 9.
Pozsony
I. Lipót császár és király és Pfalz–Neuburgi Eleonóra Magdolna fia. Uralkodása alatt robbant kit többek közt a spanyol örökösödési háború és a Rákóczi-szabadságharc is.
 
III. Károly
Magyarország 46. királya
 
1685. október 1.

1740. október 20.
(55 évesen)
1711. április 17.
1740. október 20.
 
1712. május 20.
Pozsony
I. József császár és király testvére. Fiúörökös hiányában elfogadtatta a Pragmatica sanctiot, hogy idősebb leánya is örökösévé válhasson.
 
II. Mária
Ragadványneve: Mária Terézia
Magyarország 47. királynője
 
1717. május 13.

1780. november 29.
(63 évesen)
1740. október 20.
1780. november 29.
 
1712. május 20.
Pozsony
III. Károly császár és király és Braunschweig–Wolfenbütteli Erzsébet Krisztina leánya, a felvilágosult abszolutizmus híve.

Habsburg–Lotaringiai-ház (1780–1918)Szerkesztés

Főcikk: Habsburg–Lotaringiai-ház
Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés
 
II. József
Ragadványneve: a kalapos király
Magyarország 48. királya
 
1741. március 13.

1790. február 20.
(48 évesen)
1780. november 29.
1790. február 20.
nem koronázták meg
Lotaringiai Ferenc István császár és Habsburg Mária Terézia uralkodónő fia, hivatalosan már apja 1765-ös halálát követően társuralkodó anyja mellett.
 
II. Lipót
Magyarország 49. királya
 
1747. május 5.

1792. március 1.
(44 évesen)
1790. február 20.
1792. március 1.
 
1790. november 15.
Pozsony
II. József császár és király testvére, császárrá választását megelőzően Toscana uralkodó nagyhercege 1765-től. Két fia is, Sándor Lipót és József főherceg is magyar nádor lett.
 
I. Ferenc
Magyarország 50. királya
 
1768. február 12.

1835. március 2.
(67 évesen)
1792. március 1.
1835. március 2.
 
1792. június 6.
Buda
II. Lipót császár és király és Spanyolországi Mária Ludovika császárné fia, az első magyar uralkodó, akit Budán koronáztak meg.
 
V. Ferdinánd
Ragadványneve: Jóságos Ferdinánd
Magyarország 51. királya
 
1793. április 19.

1875. június 29.
(82 évesen)
1835. március 2.
1848. december 2.
 
1830. szeptember 28.
Pozsony
I. Ferenc császár és király és Nápoly–Szicíliai Mária Terézi császárné fia, gyengeelméjűsége okán a tényleges hatalom gyakorlója mellette Klemens von Metternich. Lemondatták.
 
I. Ferenc József
Magyarország 52. királya
 
1830. augusztus 18.

1916. november 21.
(86 évesen)
1848. december 2.
1916. november 21.
 
1867. június 8.
Buda
V. Ferdinánd császár és király unokaöccse, Ferenc Károly főherceg és Zsófia Friderika főhercegné fia, az európai történelem harmadik leghosszabb ideig regnáló monarchája.
 
IV. Károly
Ragadványneve: Boldog Károly
Magyarország 53. királya
 
1887. augusztus 17.

1922. április 1.
(34 évesen)
1916. november 21.
1918. november 13.
 
1916. december 30.
Budapest
I. Ferenc József császár és király öccsének az unokája, Ottó Ferenc főherceg és Mária Jozefa főhercegné fia. Az utolsó magyar király, akit 2004-ben boldoggá avattak.

1918. november 13-án az eckartsaui nyilatkozatában IV. Károly király lemondott az államügyekben való részvételi jogáról, november 16-án pedig Budapesten kikiáltották az első magyar köztársaságot. Az őszirózsás forradalom és a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után visszatérő ellenforradalmi[1] rendszer előbb helyreállította a királyságot, amelynek keretében 1920. március 1-jén kormányzóvá választották Horthy Miklóst. Károly többször is kísérletet tett a hatalom visszaszerzésére, ám 1921. november 6-án kimondták – immár végleges érvénnyel – a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását.

A Magyar Királyság tehát 1918-ban megszűnt, majd két évvel később újjáalakult. Uralkodó hiányában az államfői posztot sorban Horthy Miklós kormányzó, Szálasi Ferenc nemzetvezető, végül Miklós Béla ideiglenes államfő töltötték be.

A leghosszabb ideig uralkodó magyar királyokSzerkesztés

Uralkodó Uralkodásának Időtartam
Kezdete Vége Nap Év, nap
1. I. Ferenc József 1848. december 2. 1916. november 21. 24 825 67 év, 355 nap
2. Zsigmond 1387. március 31. 1437. december 9. 18 515 50 év, 253 nap
3. I. Lipót 1657. április 2. 1705. május 5. 17 564 48 év, 33 nap
4. I. Ferenc 1792. március 1. 1835. március 2. 15 705 43 év, 1 nap
5. I. Lajos 1342. július 16. 1382. szeptember 10. 14 666 40 év, 56 nap
6. II. Mária 1740. október 20. 1780. november 29. 14 650 40 év, 40 nap
7. I. István 1000. december 25. 1038. augusztus 15. 13 747 37 év, 233 nap
8. I. Ferdinánd 1526. december 17. 1564. július 25. 13 735 37 év, 221 nap
9. IV. Béla 1235. szeptember 21. 1270. május 3. 12 643 34 év, 232 nap
10. I. Károly 1308. november 17. 1342. július 16. 12 294 33 év, 241 nap

A legrövidebb ideig uralkodó magyar királyokSzerkesztés

Uralkodó Uralkodásának Időtartam
Kezdete Vége Nap
1. II. Károly 1385. december 31. 1386. február 24. 55
2. III. László 1204. november 30. 1205. május 7. 158
3. Ottó 1305. október 5. 1307. május kb. 599
4. Albert 1437. december 18. 1439. október 27. 678
5. IV. Károly 1916. november 21. 1918. november 13. 722
6. II. Lipót 1790. február 20. 1792. március 1. 740
7. V. István 1270. május 3. 1272. augusztus 6. 826
8. I. Béla 1060. december 6. 1063. szeptember 11. 1 009
9. Sámuel 1041. szeptember 1044. július 5. kb. 1 029
10. I. Géza 1074. március 14. 1077. április 25. 1 138

KormányzókSzerkesztés

IdőképSzerkesztés

Eckartsaui nyilatkozatKiegyezésPozsareváci békeSpeyeri szerződésMohácsi csataI. IstvánHonfoglalásOszmán szultánok listájaHabsburg–Lotaringiai-házErdélyi fejedelmek listájaHabsburg-házSzapolyai-házHorthy-korszakHabsburg–Lotaringiai-házA vegyesházi királyok koraAnjou-házInterregnumÁrpád-ház

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az ellenforradalmi jelzőt a Horthy-korszak vezető politikusai (is) magukénak vallották, a kormányzótól, Bethlen Istvánon és Teleki Pálon keresztül Gömbös Gyuláig.

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Királyok könyve: Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói. Szerk. Horváth Jenő. Budapest: Helikon. 2004 – 7., jav. kiad.
  • Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9
  • Magyarország uralkodói. Budapest: Pannonica. 2003. = Magyar Századok. ISBN 963-9252-60-3
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott: Uralkodók táblái a világtörténelemhez: Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963-547-849-6 – a Magyarországra vonatkozó részt Pálinkás Mihály állította össze.
  • Oborni Teréz: Erdély fejedelmei. Budapest: Pannonica. 2002.
  • Vég Gábor: Magyarország királyai és királynői. Budapest: Maecenas. 1997 – 4. bőv., jav. kiad.