Magyar pszichológusok listája

Magyar pszichológusok, pszichiáterek, lélektannal foglalkozó filozófusok és tudósok listája betűrendben

A B C Cs D E F G Gy H I J K L M N Ny O P Q R S Sz T Ty U V W X Y Z Zs

ASzerkesztés

  • Ács Mónika Eszter (1981–) klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szomato-pszichoterapeuta, csoportanalitikus-, fókuszolás relaxációs terapeuta
  • Aczél Anna (1946–) pszichológus (társadalmi beilleszkedési zavarok) [1]
  • Ádám György (1922) orvos, pszichofiziológus, az MTA rendes tagja
  • Albert Ildikó (1955–) klinikai szakpszichológus, Csíkszereda
  • Alpár Zsuzsa (1944–)
  • Altrichter Ferenc filozófus, az MTA doktora, (North Carolina Egyetem, USA)
  • Andrejkovics Mónika pszichológus (PhD: 1999), szakvizsgák: felnőtt klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, neuropszichológus, klinikai szakpszichológus, egyetemi oktató (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet)
  • Antalovits Miklós (1945) pszichológus, BME, ELTE; fokozat: PhD ELTE, pszichológia tudományok, 1997
  • Arató Géza (1954) orvos, pszichiáter, közéleti személyiség

BSzerkesztés

  • Bagdy Emőke (1941–) klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológiatudomány kandidátusa, 2010-től professor emerita
  • Bagó György (1958–) pszichológus, klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, képesített pszichológia tanár
  • Balázs Judit (orvos) (1970) orvos, pszichiáter, egyetemi oktató, kutató
  • Bálint Alice (1897–1939) a budapesti pszichoanalitikus iskola egyik legjelentősebb alakja, gyermeklélektannal foglalkozott. Bálint Mihály felesége Vajda Zsuzsanna (pszichológus): Bálint Alice[Tiltott forrás?]
  • Bálint Mihály (1896–1970) magyar származású brit orvos és pszichoanalitikus (Bálint-csoport) Lásd angol wikiben Michael Bálint
  • Bálint Zoltán (1898–1978)
  • Balogh Beáta (1968–) gyermek és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichológia tanár, igazságügyi szakértő, családi és kisebbségcentrikus mediátor, gyermekvédelmi szakértő
  • Balogh László (1944) pszichológia tudományok kandidátusa (1980) Kut. ter.: gondolkodásfejlesztés[1]
  • Balogh Tibor (1948) filozófus, pedagógus, pszichológus (pszichológiatörténet, interdiszciplinaritás) [1]
  • Bányai Éva (1942) a pszichológiatudomány habilitált doktora, egyetemi tanár, ELTE Lásd Bányai Éva részletes oldala Tud. fokozatok: egyetemi doktor, PhD (1989), habilitáció. Kut. ter.: pszichológiai tudományok és egészségtudományok.
  • Baranyai Erzsébet (1894–1976)
  • Bárdos Rita (1968) pszichológus, klinikai szakpszichológus jelölt.[2]
  • Barkóczi Ilona (1926) pszichológus, ny. egyetemi tanár, professor emeritus, akadémiai doktor (DSc), (kut. ter.: kreativitás, belátás/intuició, problémamegoldás) [1]
  • Becski Irén (1900–1982)
  • Bede László klinikus pszichológus, pszichoanalitikusán orientált felnőtt, ill. gyermekterápia [forrás?]
  • Bede Zsuzsanna (1951) klinikai szakpszichológus, szexuálpszichológus a Szex és Párterápiás Egyesület elnöke
  • Beke Győző Istvàn (1972) okleveles pszichológus, a pszichológia és filozófia doktora, coach/médiától/tréner
  • Berán Eszter (1969. június 10. –) magyar pszichológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Fejlődés- és Szociálpszichológiai Tanszékének docense.
  • Bereczkei Tamás (1956) intézetvezető egyetemi tanár
  • Bernáth László (1955) pedagógus, 1991 óta a JPTE Pszichológiai Tanszékének munkatársa (Páros és páratlan: ellentétpárok vizsgálata. Pszichológia. 1988/4. sz.; Az agyféltekei interakciók vizsgálata lateralizált mondat-kép egyeztetési feladattal. Pszichológia, 1993/13.) [1]
  • Binét Ágnes (Varga Tamásné) Mérei Ferenc műhelyébe tartozott, Binét Ágnes társszerzője volt a nagy sikerű Gyermeklélektan (1970) és az Ablak-Zsiráf című könyveknek.
  • Bíró Gyula (pszichológus) (1953) magyar pszichológus (klinikai szakpszichológus), euróoai kiképző pszichoterapeuta, valamint a Neuro-lingvisztikus Programozás Terápa (NLP-T) hazai képviselője
  • Boda István (1894–1979)
  • Bódis Kriszta (1967)
  • Bodor Péter (1962) pszichológus, ELTE Szociálpszichológiai Tanszék, docens Bodor Péter szakmai önéletrajz; [Lásd még Önarckép háttérrel, 1998 (a magyar pszichológia 1945-től)[halott link]
  • Boga Imre (1856–1924)
  • Bogáthy Zoltán (1941)
  • Bogdan Tibor (1919–)
  • Bognár Cecil Pál (1883–1967)
  • Borghida István művészettörténész, lélektani szakképesítést a kolozsvári egyetemen szerzett
  • Borgos Anna (1973)
  • Boros Imre (1967) klinikai szakpszichológus, hipnoterapeuta, borosimre.hu
  • Boross Ottilia (1951) pszichológus, pszichológiaoktató (PPKE) Kut. ter.: erkölcsi fejlődés, nemi szocializáció, nyelvi fejlődés, egészségpszichológia[1]
  • Bóta Margit klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet)
  • Böszörményi-Nagy Iván (1920–2007) magyar-amerikai pszichiáter
  • Brédáné Kis Gabriella (1966) klinikai pszichológus, pszichoterapeuta
  • Buda Béla (1939) orvos, pszichiáter
  • Bugán Antal (1948) klinikai szakpszichológus, kiképző pszichoterapeuta, egyetemi oktató (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet), eddig 40 befejezett PhD dolgozat témavezetője.
  • Bujdosó Balázs: gyógypedagógus, szociális munkás, pszichológus. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, a POTE és a Nyugat Magyarországi Egyetem oktatója, 1981–1986 az Értelmi fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége főtitkára. Mintegy 100 közlemény, tankönyv(részlet), oktatófilm, a televíziós távoktatás szerzője, előadója
  • Buzás László (1914–?) Várkonyi Hildebrand Dezső tanítványa a Szegedi Egyetemen, 1939-ben doktorált pedagógia-lélektanból. (A nevelő személyiségének lélektani vizsgálata. Szeged, 1939) Kut. ter: Csoportmunka.[1]

CSzerkesztés

  • Czeglédy István (sz. 1946) főiskolai tanár, pszichológus (PhD pszichológia, 1996) Kutatási területe: matematika-tantárgypedagógia; matematika-tantárgypszichológia.[1]
  • Czigler István (1946) ELTE, egyetemi tanár, pszichológiai tudományok MTA nagydoktora (1994), kut. ter.: figyelem pszichológiája, kognitív idegtudomány, időskori változások a figyelemben és észlelésben, szenzoros memória. Lásd Szakmai életrajza az MTA Pszichológiai Kutatóintézet honlapján
  • Czitrom János (1923-?)
  • C. Molnár Emma (1946–2016) pszichológus, nyugdíjazásáig a Semmelweis Egyetem 1. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi docense, a szülés körüli problémák és a női szerepek szakértője.[3]

CsSzerkesztés

  • Csabai Krisztina (1972–) magyar pszichológus, a Pázmány Péter Katolikus EgyetemBölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Fejlődés- és Klinikai Gyermeklélektan Tanszékének egyetemi tanársegéde, a Magyar Pszichológiai Társaság Klinikai Pszichológia Szekció titkára.
  • Csabai Márta (1963–)
  • Csányi Vilmos (1935) egyetemi tanár, etológus
  • Császár Gyula (1928−2007) magyar orvos, belgyógyász, a hazai pszichoszomatikus orvoslás egyik elindítója.
  • Császár-Nagy Noémi (1969–) klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, hipnoterapeuta, (ECP) európai és magyar kiképző pszichoterapeuta, igazságügyi szakértő, PhD. Főbb kutatási területe: krónikus fájdalom, komplex egészségügyi ellátás a gerincgyógyászatban, pszichoszomatikus zavarok, módosult tudatállapotok,Tandem hipnózis. A Károli Gáspár Református Egyetem alapító tanára Prof Dr Bagdy Emőkével. 1994 óta tanít egyetemen és dolgozik az egészségügyben.
  • Csáth Géza (1887-1919) író, orvos, pszichiáter, zenekritikus
  • Csépe Valéria (1951–) tanszékvezető egyetemi tanár, MTA levelező tag
  • Csernus Imre (1966) orvos, pszichiáter
  • Csibra Gergely kísérleti pszichológus. Néhány közleménye: CSIBRA Gergely és CZIGLER István (1990): Vizuális összemérés: a figyelem és a fontosság megjelenése az eseményhez kötött potenciálokban. Pszichológia, 3, 447-470.; CSIBRA Gerely és CZIGLER István (1991): Vizuális ábrák váratlan irányú mozgása és az eseményhez kötött potenciálok. Pszichológia, 1, 47-56.; CSIBRA Gergely (2001): A „kompetens csecsemő” és a fogalmi fejlődés folytonossága. Pszichológia, 2, 159-181.[4] Köteteiből: Lefordította Steven Pinker egyik könyvét Nádasdy Ádámmal, magyar címe: Hogyan működik az elme, Osiris, 2002; 2007-es önálló kötete: Ember és kultúra, Akadémiai Kiadó.[5][6]
  • Csides Katalin (1954–) pszichológus, szexuálterapeuta, életvezetési tanácsadó, PhD 2005,
  • Csíkszentmihályi Mihály (1934–)
  • Csíky Kálmán (1914-1985) ideg- és elmegyógyász, Miskolczy Dezső tanítványa
  • Csörsz Ilona klinikai szakpszichológus, egyetemi oktató (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet), PhD 2011, kutatási területe: a gyógyító kapcsolat jelenségvilága, hivatásszemélyiség, orvosi pályaszocializáció
  • Csőgör Erzsébet (1911-1996) lélektani szakíró

DSzerkesztés

ESzerkesztés

  • Elekes Attila (1941) pszichológus, főiskolai docens (EFK) Kutatási ter.: egészségpedagógiai módszertan, szociálpszichológia (csoportdinamika, kommunikáció) [1]
  • Elekes Miklós (1897-1947) kolozsvári ideggyógyász orvos, orvoslélektani szakíró
  • Éltes Mátyás (1873-1936) gyógypedagógus (Binet-Simon-féle intelligenciateszt alkalmazása)
  • Engländer Tibor (1932. július 2 – 2012. május 22.) A leíró döntéselmélet magyarországi megalapítója, a szervezetpszichológiai kutatások hazai elindítója, a munka és szervezetpszichológia egyik első és legjelentősebb hazai képviselője.Erg Ágoston (Szatmár, 1905. május 9. – Milánó, 1939.) orvos, a pszichoanalízis érdekelte.
  • Erős Ferenc (1946-2020) magyar szociálpszichológus.

FSzerkesztés

  • Faragó Klára gazdaságpszichológus
  • Farkas Zoltán (1928) romániai magyar pedagógus, pszichológus, filozófus
  • Farkas Magda (1932) romániai magyar pedagógiai és lélektani szakíró
  • Fekete Ferenc (1915-1945) romániai magyar pszichológus és költő
  • Feldmár András (1940–)
  • Felszeghy Béla (1882-1951) Lélektani cikket írt a pánikról német nyelven (Imago, Bécs, 1920)
  • Ferenczi Sándor (1873-1933) orvos, pszichoanalitikus
  • Féjja Sándor (1940) fotó- és filmkutató pszichológus, filmtörténész.
  • Flaskay Gábor (1946- ) pszichoanalitikus
  • Fodor Katalin (1931–) romániai magyar pszichológus
  • Fonagy Péter ( 1952–) magyar származású, brit pszichoanalitikus, klinikai pszichológus. Több mint 400 cikk, 17 könyv és 250 könyvfejezet szerzője, társszerzője.Forgács Attila (1962) klinikai szakpszichológus, munkaköre: Budapesti Corvinus Egyetem, Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet igazgatója (PhD 1995 filozófia) Kutatási területe: Az evés lélektana.[1]
  • Forgács József (1947) szociálpszichológus (nemzetközileg ismert neve: Joseph Paul Forgas)
  • Földes László (1922-1973) Lélektan-filozófia szakot végzett a Bolyai Tudományegyetemen 1947-ben. Pályakezdőként lélektant, filozófiát, majd esztétikát oktatott. Irodalomkritikussá vált az 1950-es évek második felében.
  • Fülöp László (1968) pszichológus, neurológus, belgyógyász, természetgyógyász
  • Fülöp Márta (1956) pszichológus, ELTE egyetemi tanár, PhD 1995; kut. ter: a versengés pszichológiája Lásd Fülöp Márta az MTA Pszichológiai Kutatóintézet honlapján

GSzerkesztés

  • Gaál Viktor (1979–)
  • Gábriel Ari pszichológus (ELTE), relaxációoktató, kommunikációs tanácsadó, újságíró
  • Garai László (1935–)
  • Gegesi Kiss Pál (1900–1993)
  • Geréb Ágnes (1952–) szülész-nőgyógyász, pszichológus
  • Geréb György (1923–1982)
  • Gerevich József (1948–) pszichiáter, addiktológus, művészetpszichológus
  • Gergely György (1953–) egyetemi tanár (Közép-európai Egyetem) Tud. fokozatok: PhD pszichológiai tudományok (Columbia University, 1986) ; MTA nagydoktori (DSc) (2002) ; Kutatási területei: csecsemő kogníció, társas tanulás és megismerés, neuropszichológia, mentalizáció.
  • Gergely Jenő (1941)
  • Géczy Anna klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, tanszékvezető egyetemi docens a PPKE BTK Pszichológia Intézet Személyiség és Klinikai Pszichológia Tanszékén.
  • Gimesné Hajdú Lili (1891-1960) orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus
  • Göncz Kinga (1947–) orvos, pszichiáter, politikus
  • Göncz Lajos (1944–) jugoszláviai magyar pszichológus; tudományos fokozat: PhD pszichológia; kut. ter.: A kétnyelvűség pszichológiája.[1]
  • Guti Kornél (1984–) pszichológus, pedagógus
  • Grastyán Endre (1924-1988)
  • Gráf Légrádi Balázs

GySzerkesztés

HSzerkesztés

ISzerkesztés

  • Indries Krisztián (1974–) pszichológus (PhD), klinikai- és mentálhigiénés szakpszichológus, (szomato) pszichoterapeuta. Egyetemi adjunktus (ELTE TÁTK).
  • Iván László (1933–2020) pszichiáter, neurológus, gerontológus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő (2006–2014)
  • Izsó Lajos (1947. október 12.–) vegyész, pszichológus, a pszichológia tudományok kandidátusa (1989) [1] MTA doktora: DSc 2002; munkahely: BME, egyetemi tanár Szakmai életrajza

JSzerkesztés

  • Juhász Ágnes (Újpest, 1945. augusztus 26.) logopédus, pszichológus[1] Lásd még Juhász Ágnes
  • (Id.) Juhász Pál (Nagyenyed, 1916–Budapest, 1984) pszichiáter, neurológus, a SOTE tanszékvezető egyetemi tanára, a DOTE rektora
  • Juhász Sándor (Mezőkovácsháza, 1952. január 2.) pszichológus, a RIT módszer megalkotója

KSzerkesztés

LSzerkesztés

  • Lajos Péter (Nagykőrös, 1964. november 23.) logopédus, végzettség: BGGYPF (1988) pszichológia szak ELTE, BTK (1994). Kutatási területe: a dadogás terápiája.[1]
  • Laky Zoltán (1925–) katonatiszt, pszichológus, pedagógus
  • Lányi Gusztáv 1951–) magyar szociálpszichológus, az ELTE Társadalomtudományi Karán a szociálpszichológia tanszék docense.
  • Lányiné Engelmayer Ágnes (Budapest, 1930. február. 9.) gyógypedagógiai tanár, pszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa. Kutatási területe: pszichodiagnosztika, fogyatékosok pszichológiája[1]
  • László János (1948–2015) egyetemi tanár (PTE Pszichológiai Intézet) PhD pszichológiai tudományok (MTA, 1984) ; MTA nagydoktori DSc (1995) Kut. ter.: történelem szociális reprezentációja, narratív pszichológia, szociális identitás, számítógépes tartalomelemzési módszerek.
  • Lázár Sándor romániai magyar pszichológus
  • Lechner Károly (1850–1922) elmegyógyász, egyetemi tanár, MTA lev. tagja
  • Lénárd Ferenc (1911–1988)
  • Lénárt Ágota(1959–) Sportpszichológus, pszichoterapeuta, sportlövőedző, az olimpiai csapat sportpszichológiai csapátanak vezetője, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetője.
  • Lengyel Zsolt (Debrecen, 1944. január 18.) egyetemi tanár, Pannon Egyetem, a nyelvtudományok MTA doktora (CSc), kutatási területe: pszicholingvisztika, gyereknyelv, nyelvoktatás, szociolingvisztika[1]
  • Leopold Lajos (1879–1948) szociológus
  • Lukács Ágnes (1974) egyetemi oktató és kutató (BME) PhD pszichológiai tudományok (2004) Fontosabb publikációinak listáját lásd MTA Nyelvtudományi Intézet honlapján
  • Lukács Dénes (pszichológus) (1934) pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus.
  • Lux Elvira (1929–2016) szexuálpszichológus, klinikai szakpszichológus, adjunktus

MSzerkesztés

  • Magyari Beck István (Budapest, 1941. október 1.) professor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem, a pszichológia tudományok kandidátusa. Kut ter.: Gazdaság-pszichológia, kreativitás és innováció, kulturális és művészeti gazdaságtan.[1]
  • Majoros Mária (Battonya, 1950. április 17.) matematika-orosz szak (ELTE TTK) ; általános és alkalmazott nyelvészet (ELTE BTK) ; egyetemi doktorátust tett pszichológiából. Kut. ter.: a matematikai gondolkodás felépülésének pszichológiai sajátosságaira vonatkozó kutatások[1]
  • Málnási Bartók György (1882–1970) filozófus, MTA-tag, lélektant oktatott 1929-ig és 1940-45-ig
  • Marik Ágnes (1958–) pszichiáter, HR-szakember, coach, tréner
  • Maron-Dévényi Éva (1944) orvos, szellemi szabadfoglalkozású ideggyógyász. Kut. ter.: Anyanyelvi készségproblémás, enyhe értelmi fogyatékos, hiperaktív-figyelemzavaros (organikus háttérrel) gyermekek részére idegrendszer-fejlesztő terápia. Dysgraphiás gyermekek részére az anyanyelv zeneiségének segítségével nyelvi hallásfejlesztő helyesírási tanfolyamok. Szövegértelmezés tanítása.[1]
  • Méray-Horváth Károly (1859-1938) szociológus, író. A szociológiához biológiai alapon közelített. Lásd MÉL
  • Mérei Ferenc (1909-1986) [9]
  • Mérő László (1949)
  • Mészáros Aranka (1959) okleveles pszichológus (KLTE, 1982) ; pedagógiai szakpszichológus (ELTE, 1995) egyetemi docens a Szent István Egyetemen, kut. ter.: pedagógiai szociálpszichológia, tanár szakos hallgatók pszichológiai képzése, Gordon tanári hatékonysági tréning tartása.[1]
  • Mezei Árpád (1902-1998)
  • Miklós Jenő (Csíkszereda, 1945. február 15.–) romániai magyar vegyészeti szakíró, parapszichológus
  • Mikó Magdolna (19??) pedagógia-pszichológia szakot végzett, a pszichológia tudományok kandidátusa; tanszékvezető főiskolai tanár a kecskeméti Óvóképző Intézetben, később Tanítóképző Főiskola. Kutatási területe: óvodapedagógia, fejlődéslélektan, felsőoktatás-pedagógia.[1]
  • Miskolczy Dezső (1894-1978) orvos, neurológus, MTA-tag
  • Módné Hollós Mária (Budapest, 1946. augusztus 10.) főiskolai oktató, gyógypedagógus, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet. Tanulmányai:BGGYTF; pszichológia (ELTE). Kut. ter.: gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, tanulási magatartási zavarok komplex terápiája, sérült gyermekek korai fejlesztése, pszichodráma technikák[1]
  • Mohás Lívia (1928)
  • Mogyoróssy Ilona Cecília (1941/
  • Móra László Xavér (1968–) egyetemi adjunktus (ELTE), pszichoanalitikus, kiképző pszichodráma pszichoterapeuta, áttétel fókuszú pszichoterapeuta (TFP) (Otto Kernberg), szakterület: személyiségzavarok (főképp: nárcisztikus, borderline és hisztrionikus zavar)

NSzerkesztés

  • Nagy Attila (1942) kutató könyvtáros, olvasáskutató, OSZK; tanulmányai: pszichológia szak, ElTE (1968), szociológia-szak (1975), egyetemi doktorátus pszichológiából; később PhD Kutatási ter: az olvasás lélektana, szociológiája és pedagógiája[1] Lásd még Nagy Attila köszöntése, 2002
  • Nagy Beáta Anikó gyermek klinikai szakpszichológus, gyermek pszichoterapeuta, egyetemi oktató (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet) Egészségtudományi Doktori Iskolájában PhD képzést vezet, Hajdú-Bihar Megyei és Regionális Klinikai Szakfelügyelő, Szakfőpszichológus, és EuroPsy Bizottság vezetőségi tagja
  • Nagy László (1857–1931) pedagógus, pszichológus Lásd MÉL
  • Nádasdy Nóra (1971) klinikai szakpszichológus
  • Németh Dezső (1975)
  • Németh Marietta klinikai szakpszichológus; tanulmányai: pszichológia szak KLTE, egyetemi doktori (KLTE) ; munkahely: KLTE Pszichológiai Intézet; kut. ter.: autogén tréning, imagináció, szimbólumterápiák[1]
  • Niman Tibor (1945) kolozsvári magyar pszichológus
  • Nyíri Kristóf (1944) filozófus, MTA nagydoktor filozófia tudományokból (1978), egyetemi tanár, Corvinus Egyetem, MTA-tag (2001). Kutatási területei: Wittgenstein filozófiája, Képfilozófia, Nyelvfilozófia, Kommunikációfilozófia, Filozófiatörténet.

OSzerkesztés

  • Oláh Attila pszichológus, egyetemi tanár
  • (Id.) Oláh Gusztáv (Eperjes, 1857–Budapest, 1944) pszichiáter, a lipótmezei elmegyógyintézet igazgatója
  • Orosz Gábor (1982–) pszichológus, PhD (co-tutelle)
  • Ódor Antal (1987–) kognitív viselkedés terápia, hipnózis

ŐSzerkesztés

  • Őri-Polyák Eszter (1989–) pszichológus, családterapeuta-jelölt

PSzerkesztés

  • Papp Tímea (1972) orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta, LMBTQ szakértő,
  • Pálhegyi Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1935. április 14.) gyógypedagógus, ny. főiskolai tanár; tanulmányai: gyógypedagógus (1958), pszichológia (1964), a pszichológia tudományok kandidátusa (1976) ; tanított a BGGYPF-án és közben megalapította a Református Teológiai Akadémián a Pedagógiai és Pszichológiai Tanszéket. Lásd még Pálhegyi Ferenc pszichológus honlapja, életrajz, kötetei, video
  • Páli Judit (Budapest, 1954. március 6.) pedagógiai szakpszichológus Tanulmányai: klinikai pszichológus (ELTE, 1977) ; pedagógiai szakpszichológus (ELTE, 1983) Munkahely:ELTE, majd MP ANNI (Pető Int.) docens 1994-; Kutatási területeiből: gondolkodási stratégia fejlődése és fejlesztése óvodás- és kisiskoláskorban. Játék- és játékfejlődés.[1]
  • Pándy Kálmán (1868-1945) orvos, ideggyógyász, elmeorvos
  • Pakai-Szűcs Réka pszichológus
  • Pataki Ferenc (1928)
  • Dr. Pataky Ilona/Új Egyetemi docens, igazságügyi klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológus szakértő neuropszichológus.Pertorini Rezső (1927-1980) neurológus szakorvos, pszichiáter
  • Pikler Emmi (1902-1984) orvos, gyermekgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1968). Működésének középpontja: az egészséges csecsemők harmonikus személyiségének kialakítása. Lásd MÉL
  • Pikler Gyula (1864-1937) jogbölcsész, egyetemi tanár. Pszichológiai kutatásai az érzékszervek élet- és lélektanára terjedtek ki lásd pl. A lélektan alapelvei c. kötete (1909) Lásd még MÉL
  • Pintér Gábor (Eger, 1957. március 10.) pszichológus, főiskolai tanár Tanulmányai: okleveles mérnök (BME, 1981), pszichoterepauta (HIETE), klinikai szakpszichológus (ELTE BTK 1986), a pszichológiai tudományok kandidátusa (1992) ; Kutatási területei: pszichoterápia, személyiséglélektan, mentálhigiéné, önismereti csoportok, pszichodráma, pályaszocializáció.[1] Lásd még Pintér Gábor szakmai életrajza
  • Pirisi Jánosné (Boldogasszonyfa, 1929. november 28.) pedagógus, pszichológus; tanított, majd szakfelügyelő volt, MPI Baranya nyug. ig. Tanulmányai: Pedagógia-pszichológia szak (ELTE, 1966) ; Kut területei: A 10 éves életkor pedagógiai-pszichológiai kérdései, az általános és szakfelügyelet, az általános iskola rugalmas működése, tantervei, értékelési rendszere.
  • Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, MTA-tag; BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára (2004)
  • Polcz Alaine (1922-2007)
  • Popper Péter (1933-2010)
  • Porkolábné Balogh Katalin (Nagyiván, 1935. március 3. – 2005. július 25.) pedagógiai szakpszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa, munkahelye volt: ELTE BTK Társadalom és Neveléstudományi Tanszék, egyetemi docens[1] 1986-1996 között ELTE Iskolapszichológiai Módszertani Bázis vezetője, 1996-tól aktív nyugdíjas, életútját lásd Búcsúztatása, életútjának vázlata
  • Posch Jenő (1859-1923): filozófus, pedagógus, az MTA l. tagja (1920). Egyik fő műve: Lelki jelenségeink és természetük (1915). Lásd MÉL
  • Princzes Mária (1949. jan. 26.) pszichológus, ny. főiskolai docens (Nyugat-Magyarországi Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Sopron) Tanulmányai: kutató vegyész szak (ELTE TTK, 1972), pszichológus, klinikai szak( kitüntetéses ELTE BTK, 1977), egyetemi doktorátus, pszichológia (ELTE BTK, 1980) ; könyve például: Mentális és viselkedészavarok pszichológiája. Budapest, 1997.[1] Lásd még Nyugdíjas búcsúztató, 2008
  • Putnoky Jenő (1928-1982) tanár, pszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa (1965). Kut. ter.: Gondolkodáslélektan. Lásd MÉL

RSzerkesztés

  • Rácz József (Budapest, 1957. április 28.) MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója Tanulmányai: SOTE (1984), PhD klinikai orvostudományok szakágban (1994), MTA nagydoktor (DSc, 2009) pszichológiai tudományok. Kutatásai az egészségtudományok és a pszichológiai tudományok területére irányulnak: Droghasználók kvalitatív szociálpszichológiai és szociológiai vizsgálata, etnográfiai terepmunka. Kezelésben részt vevő droghasználók elemzése.
  • Racsmány Mihály (1969)
  • Radó Sándor (1890-1972) pszichoanalitikus
  • Ráduly-Zörgő Éva (1954)
  • Ranschburg Jenő (1935-2011)
  • Ranschburg Pál (1870-1945) (Ranchburg-féle gátlás, avagy Ranschburg-jelenség) [9]
  • Rási Zoltán Zsolt (1974–) okleveles pszichológus, életvezetési tanácsadó, Szervezetfejlesztés, vezetői, és lifecoaching
  • Révay József (1902–1945)
  • Révész Géza (Siófok, 1878. december 9. – Amszterdam, Hollandia, 1955. augusztus 18.): zenepszichológus és hangfiziológus, egyetemi tanár. A bajor tudományos akad. tagja 1949-től. Lásd MÉL
  • Róheim Géza (1891-1953) etnográfus, pszichoanalitikus. Lásd MÉL
  • Rókusfalvy Pál (1931)
  • Romsauer Lajos (1936–2011) pszichiáter, neurológus, addiktológus, igazságügyi elmeszakértő, az első magyar melegszervezet elnöke
  • Rónay Jácint (1814-1889)
  • Roth-Szamosközi Mária (1954)

SSzerkesztés

  • Sándor Éva (1947–) művészetpszichológus
  • Sáray Julianna (1912–1983)
  • Schleinerné Szányel Erzsébet (Ádánd, 1942. január 3.) főiskolai oktató NYME Apáczai Csere János Kar Szociálpedagógia Tanszék Tanulmányok: pszichológia-történelem-pedagógia szak (ELTE) ; tud. fokozatok: dr. univ. pedagógiából (1982) ; kandidátus pedagógiai pszichológiából (1998) ; Kutatási területe: A pedagógus személyisége, pályára való alkalmassága, a pedagógus-gyermek kapcsolat alakulása.[1] Lásd még Schleinerné dr. Szányel Erzsébet szakmai életrajza, munkássága
  • Schődl Lívia (Budapest, 1945. június 28.) Nevelési tanácsadó vezetőjeként dolgozott Budapest XX. kerületében, majd az FPI munkájába kapcsolódott be, ahol 1995-ben Horányi Györgynével Pszichológiai Központot alakított ki. Tanulmányai: pszichológia szak (1970), klinikai szakpszichológus (Orvostovábbképző Intézet, 1983) ; Kutatási területei: nevelési tanácsadók, klinikai pszichológia, pszichoterápia, pedagógus-mentálhigiéne.[1]
  • Schönberger Margit asszonyneve Margaret Mahler (1897-1985) orvos, pszichiáter, pszichológus, gyermekpszichológus
  • Séra László (Naszód, 1943. június 24.) ELTE Általános Pszichológia Tanszék oktatója Tanulmányai: pszichológia-szak (ELTE, 1971), egyetemi doktor (1976) ; Oktatási terület: észleléspszichológia. Kutatási területe. Vizuális észlelés és képzelet, agyi aszimmetria és érzelmek.[1]
  • Síklaki István szociálpszichológus
  • Simon Kata Felnőtt klinikai szakpszichológus, mediátor és gyászcsoport vezető Elérhető: [1]
  • Simon-Székely Attila (1959–) szociálpszichológus
  • Sipos Endre (Békéscsaba, 1951. december 15.) festőművész és művésztanár. Tanulmányai: rajz-biológia szak (Eger, Tanárképző Főiskola), filozófia szak (ELTE) Kutatási területe: vizuális esztétikai nevelés, műelemzés, környezetesztétikai nevelés, a képzőművészeti alkotó folyamat lélektana, etikai nevelés, művészetfilozófia, mozgóképkultúra.[1] Lásd még Sipos Endre munkássága, artportal.hu
  • S. Nagy Katalin (Nagykanizsa, 1944. október 19.) művészetszociológus, egyetemi tanár. Tanulmányai: magyar-művészettörténet-szociológia szak (ELTE, 1963-1973) ; PhD szociológiai tudományok (ELTE, 1975) ; MTA nagydoktor szociológiai tudományok szakágban (DSc, 1983) Munkahely 2005 óta BME Társadalomismeret Intézet. Kutatási területei: kultúra- és művészetszociológia, a mindennapi élet szociológiája, lakásmód, lakáskultúra, vizuális kultúra, vizuális kommunikáció, 20. századi művészettörténet[1] Lásd még S. Nagy Katalin szakmai életrajza, munkássága
  • Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szakpszichológus Szakképzés. /Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Bajcsy-Zsilinszky Kórház Rendelőintézet Pszichiátriai Osztály, Józsefvárosi Nevelési Tanácsadó/. Jelenleg a Pest Megyei Önkormányzat 1. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának tagja. Elérhető: www.pszichologus1.hu
  • Stachó László (1977–) zenepszichológus, -kritikus, fortepianista, orgonaművész

SzSzerkesztés

  • Szabó Éva Zsuzsanna (1964)
  • Szabó Ildikó (Fehérgyarmat, 1946. május 23.) szociológus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem) Tanulmányai: magyar-orosz és szociológia szak, a szociológia tudományok kandidátusa (MTA, 1988) ; a szociológia tudományok nagydoktora (DSc, MTA, 2007). Kutatási területe: ifjúság-, magatartás-, kisebbség- oktatásszociológia, valamint a politikai-, állampolgári szocializáció.[1] Lásd még Szabó Ildikó oktatói honlapja
  • Szabó József (1882-1929) magyar orvos, ideg- és elmegyógyász, egyetemi tanár
  • Szabó Pál Tivadar (Rákospalota, 1924. december 1.) ny. pszichológus Tanulmányai: GyTF (1952), pedagógia szak (ELTE, 1957), nevelés lélektani szakpszichológus (ELTE, 1992) ; tud fokozat: egyetemi doktorátus pszichológiából (1964) Munkahelyei közül a gyermek ideggondozó állomásokon, a Fóti Gyermekvárosban dolgozott pszichológusként, maga is szervezett defektológiai állomásokat és nevelési tanácsadókat. Tanulmányai jelentek meg a Magyar Pszichológiai Szemlében és a Pszichológiai Tanulmányok sorozatban.[1]
  • Szautner Erika (1962–) klinikai szakpszichológus, jungi analitikus pszichoterapeuta, eriksoni hipnoterapeuta; a Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület elnöke (2013–) ; az International Association for Analytical Psychology ( IAAP) Developing Group tagja (2015–)
  • Szántó-Féder Ágnes (Budapest, 1937. április 16.) magyar származású francia pszichológus. Kutatási területe: gyermeklélektan, korai mozgásfejlődés.[1]
  • Szász Tamás István az „anti-pszichiátria” népszerűsítője
  • Székely József Iván (1937) orvos, gyógyszerkutató, c. egyetemi tanár (SOTE Élettani Intézet, Gyógyszerkutató Intézet). Kutatási területe: kábítószerek állatkísérletes vizsgálata.
  • Szeri Zsolt parapszichológus, transzperszonális pszichológus, holisztikus terapeuta.
  • Szendi Gábor (1954)
  • Szenes Márta (1957)
  • Szentmiklóssy Margit (1942) logopédus, klinikai szakpszichológus, terapeuta. Tanulmányai: klinikai szakpszichológus, egyetemi doktori vizsga (ELTE, BTK). Kutatási területe: beszédtechnika, beszéd és hangjavítás, olvasás-írás javítása, a tanulási zavarok korrekciója, személyiségfejlesztés.[1]
  • Szokolszky Ágnes (1956)
  • Szondi Lipót (1893-1986) pszichiáter, pszichoanalitikus, Svájcba emigrált (csonk szócikk van róla a magyar wikiben) Lásd francia, német angol stb. wiki szócikkei, a francia a legrészletesebb.
  • Szőke György (1935-2008)
  • Szőnyi Magda magyar klinikai és pedagógiai szakpszichológus, szupervízor, pszichoterapeuta, a MRSzE kiképző pszichoterapeutája, állandó vezetőségi tag.
  • Szücs Szilárd Levente (1968)

TSzerkesztés

USzerkesztés

VSzerkesztés

  • Vajda Zsuzsanna (pszichológus) (1949–)
  • Váradi Goia János (1946–) romániai magyar ideggyógyász, pszichiáter és pszichológus
  • Várfiné Komlósi Annamária (1947. március 17.) pszichológus, egyetemi oktató Tanulmányai: pszichológia szak (ELTE, BTK, 1971), egyetemi bölcsészdoktori (1974), PhD pszichológiai tudományok (ELTE, 2005) ; Oktatási terület: személyiség- és egészségpszichológia. Kutatásainak tudományága: pszichológiai tudományok.[1]
  • Varga Katalin (1962–)
  • Vargha András (1949)
  • Várkonyi Hildebrand Dezső a szegedi Pszichológiai Intézet első vezetője (1929)
  • Vásárhelyi Zsuzsanna (Vasvár, 1942. augusztus 2.) tanszékvezető főiskolai docens (győri Széchenyi István Főiskola) Tanulmányai: pedagógia szak (KLTE, 1969), pszichológia szak (ELTE, 1975) bölcsész doktorátus (ELTE, 1978) ; Kutatási területei: A műszaki pedagógusképzés oktatástartalmi és módszertani kérdései; az oktatási folyamat korszerűsítésének pszichológiai alapjai; a kooperatív tanulás lehetőségeinek pszichológiai problémái[1] Vásárhelyi Zsuzsanna, szakmai életrajz
  • Vaskovics László Árpád (1936–) szlovákiai magyar származású német filozófus, pszichológus, szociológus.
  • Vass Zoltán (Budapest, 1970) pszichológus, egyetemi oktató. Tanulmányai: pszichológia szak (ELTE, 1995) ; PhD (pszichológiatudomány, 2000) ; habilitáció (pszichológiatudomány, 2012). Munkahely 2000 óta Károli Gáspár Református Egyetem. Kutatási területei: pszichodiagnosztika, pszichometria, rajzelemzés, projektív tesztek, mesterséges intelligencia a pszichodiagnosztikában, képi kifejezéspszichológia. Lásd még Vass Zoltán publikációit
  • Veczkó József (1926–)
  • Veér András (1939-2006) orvos, ideg- és elmegyógyász
  • Vékássy László (Budapest, 1939. febr. 8.) pszichológia-gyógypedagógia szakos tanár, a pszichológia tudományok kandidátusa (1974), a neveléstudományok nagydoktora (1986). A dadogó komplex kezelése c. munkáját angol nyelven is közreadta.[1]
  • Vekerdy Tamás (1935–2019)
  • Veress Albert (1948–) romániai magyar ideggyógyász, pszichiáter
  • Vértes O. András (Budapest, 1911. április 26 – 1997. június 26.) az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt. Tanulmányai: magyar-francia szakos középiskolai tanár. Tud. fokozat: a nyelvtudományok akadémiai nagydoktora. Kutatási területe: Nyelvlélektan, fonetika, a gyógyító pedagógia története.[1]
  • Vértes O. József (1881-1953)
  • Vida Ágnes (1977–) pszichológus, a kognitív tudományok doktora (2005), Tanulmányai: társadalompszichológia és pedagógia (Fernuniversitat Hagen), pszichológia (MA) Liberty University, klinikai pszichológia (ELTE). Könyvei: Álomba ringató praktikák (2008), Babapszichológia (2011), Anyapszichológia (2014)
  • Vikár György (1926-2003) pszichiáter, pszichoanalitikus, orvos és tudós.
  • Vincze Flóra pedagógus, pszichológus, gyermeklélektannal foglalkozott, Vincze László felesége, híres együtt írt könyvük: A gyermeki világkép problémája a gyermeklélektanban (1959), második bőv. kiad 1961.
  • Vincze László (Miskolc, 1909. július 2. –) pedagógus, pszichológus, egyetemi tanár[1]
  • Virág Teréz (1930–2000) pszichológus, pszichoanalitikus, a KÚT (Közös Út Találkozó) szakrendelő alapítója
  • Vizi Ildikó (1940–) romániai magyar gyógypedagógus, pszichológus
  • Völgyesy Pál (Szeged, 1936. július 14.) pedagógus és szakpszichológus, egyetemi tanár (Szent István Egyetem GTK). A pszichológiai tudományok kandidátusa (1973) Kutatási területe: Munkapszichológia, pályaválasztás.[1] Völgyesy Pál kitüntetése a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Emlékplakettel, 2010. szeptember

WSzerkesztés

  • Wéber Cecília (1944–) romániai magyar pszichológus
  • Wéber Katalin (1963–) klinikai szakpszichológus
  • Winkler István (1958–)
  • Wladár Ervin (Budapest, 1928. július 3.) ny. tanár Munkaállomásai voltak: gimnáziumi tanár (Tatabánya, 1951–) ; szakfelügyelő (Fővárosi Pedagógiai Intézet, 1965–) ; tantárgyi főosztály-vezetőhelyettes (OPI, 1978–) ; osztályvezető a társadalomtudományi osztályon (1982–). Tanulmányai: magyar-latin szakos középiskolai tanári diplomát szerzett (ELTE). Kutatási területe: neveléselmélet, szociológia, lélektan, történelemdidaktika. Szakfolyóiratokat, szakkönyveket szerkesztett, előadásokat tartott nemzetközi konferenciákon is, írásait magyar, német, angol nyelven publikálta. 1997-ben Apáczai Csere János-díjjal tüntették ki.[1]

ZSzerkesztés

ZsSzerkesztés

  • Zsakó István (1882-1966) erdélyi magyar ideggyógyász, pszichiáter, orvosi szakíró.
  • Zsoldos Márta (Kaposvár, 1950. július 28.) főiskolai docens (BGGYTF Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet) Tanulmányai: GYTF (1972), pszichológia szak (ELTE, 1980), bölcsészdoktor (1984), PhD pszichológiai tudományok (ELTE, 2001). Kutatási területe: Hallássérültek neurogén tanulási zavarai. Kognitív képességfejlesztés – a neurogén tanulási zavarok terápiája.[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb bc bd be bf bg bh bi bj bk bl bm bn Pedagógiai Ki Kicsoda. Főszerkesztők: Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997 ISBN 963-8146-48-6
  2. Szent Rókus Kórház és intézményei. Szent Rókus Kórház. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
  3. Dr. C. Molnár Emma. nyitottakademia.hu. [2016. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 12.)
  4. MTA Pszichológiai Kutatóintézet honlapja[halott link]
  5. Csibra Gergely kötetei. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
  6. Publikációs listája a CEU honlapján. [2010. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
  7. BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, Dr. Dúll Andrea habilitált egyetemi docens
  8. Ki Kicsoda 2000 Budapest, 1999.
  9. a b Pszichológiai lexikon. Budapest: Helikon, 2007. ISBN 978-963-227-084-5

ForrásokSzerkesztés