Főmenü megnyitása

Magyar uralkodók házastársainak listája

UralkodóházakSzerkesztés

Árpád-ház, 972–1038Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Gyermekei Házastársa
    Sarolt
fejedelemné
Zombor gyula 950 körül 970 körül 972
férje trónra lépte
997. február 1.
férje halála
1008 körül 1. Judit
2. István
3. Ilona
4. Sarolta
Géza
    Liudolf Gizella
fejedelemné
majd
királyné
II. Henrik bajor herceg
(Liudolf-ház)
984 körül 996 997
férje trónra lépte
1000. december 25./1001. január 1.
férje királlyá koronázása
1038. augusztus 15.
férje halála
1065. május 7. 1. Ottó
2. Imre
I. (Szent) István
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Gyermekei Házastársa

Orseolo-ház, 1038–1041Szerkesztés

Neve Házastársa
Bizonytalan, hogy egyáltalán volt-e felesége, vagy ha volt is, akkor valószínűleg csak a második uralmának vége után kötött házasságot, így első uralma alatt feltételezhetően nem volt hitvesi szerepű királyné 1038–1041 I. Péter
Neve Házastársa

Aba-ház, 1041–1044Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Bizonytalan, hogy a felesége vagy az édesanyja volt Géza fejedelem lánya, akinek a neve nem szerepel a forrásokban, és így Aba Sámuel I. István sógora vagy unokaöccse volt, valamint felesége feltehetően meghalt a trónra lépte előtt, akitől több gyermeke is születhetett, ezért az is bizonytalan, hogy uralma alatt volt-e egyáltalán hitvesi szerepű királyné 1041–1044 Aba Sámuel
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Orseolo-ház, 1044–1046Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Bizonytalan, hogy egyáltalán volt-e felesége, vagy ha volt is, akkor valószínűleg csak bukása után kötött házasságot, így második uralma alatt sem volt feltételezhetően hitvesi szerepű királyné 1044–1046 I. Péter
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Árpád-ház, 1046–1301Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
    Rurik Anasztázia
királyné
I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem
(Rurik-dinasztia)
1023 1037/38/39 1046. szeptember
férje trónra lépte
1060. november/december
férje halála
1074/96 I. (Fehér) András (Endre)
  Hauteville-i Felícia
királyné
I. Roger szicíliai gróf
(Hauteville-ház)
1076 körül 1097. május, Székesfehérvár 1102 körül/1110 (előtt) (Könyves) Kálmán
  Rurik Eufémia
királyné
II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem
(Rurik-dinasztia)
1099 körül 1112 1113 körül
Férje az állítólagos házasságtörése miatt eltaszítja, és hazaküldi a feleségét, aki egyes források szerint még várandós volt, más források szerint a már megszületett csecsemőjével, Borisz herceggel tért vissza hazájába. Ezt a fiát sohasem ismerte el Könyves Kálmán.
1139. április 4.
Capuai Krisztina
? királyné
I. Róbert capuai herceg ? ?
? jegyesség
1121 előtt II. István
Riedenburgi Adelhaid
? királyné
Riedenburgi István regensburgi várgróf ? 1121
? jegyesség
1131. március 1.
jegyese (férje) halála
?
    Vukanović Ilona
királyné
I. Uroš szerb nagyzsupán
(Nemanjić-dinasztia)
1109 után 1127. augusztus 28. 1131. március
férje trónra lépte
1141. február 13.
férje halála
1146 után II. Béla
    Rurik Eufrozina
királyné
I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem
(Rurik-dinasztia)
1130 1146 1162. május 31.
férje halála
1193 II. Géza
Felesége feltehetően meghalt a trónra lépte előtt, vagy még azelőtt elváltak, akitől egy lánya született, de uralkodása alatt nem volt hitvesi szerepű királyné 1162–1163 II. László
  Komnéna Mária
királyné
Komnénosz Izsák bizánci császári herceg, II. Jóannész bizánci császár fia és I. László magyar király anyai unokája
(Komnénosz-ház)
1144 1156/57 1163. január 27.
férje trónra lépte
1165. április 11.
férje halála
1190 IV. István[1]
  Jaroszlavna N.
? királyné
I. Jaroszláv halicsi herceg, Kálmán magyar király anyai unokája
(Rurik-dinasztia)
1150 után 1166 előtt
? jegyesség
1166 körül
válás (jegyesség felbontása)
1166 után III. István
    Babenbergi Ágnes
királyné
II. Henrik osztrák herceg
(Babenberg-ház)
1154 körül 1166, Bécs 1172. március 4.
férje halála
1182. január 13.
    Châtillon Anna (Ágnes)
királyné
Châtillon Rajnald antiochiai fejedelem
(Châtillon-ház)
1154 1170 körül 1172. március 4.
férje trónra lépte
1184 III. Béla
    Capet Margit
királyné
VII. Lajos francia király
(Capeting-dinasztia)
1158 1186 1196. április 24.
férje halála
1197. szeptember 1.
    Aragóniai Konstancia[2]
királyné
II. Alfonz aragóniai király
(Barcelonai-ház)
1179/80 1198, Esztergom 1204. november 30.
férje halála
1222. június 23. I. Imre
Hatévesen meghalt, rövid uralma alatt anyja, Aragóniai Konstancia anyakirálynéi szerepet vitt, uralkodása alatt nem volt hitvesi szerepű királyné 1204–1205 III. László
    Meráni Gertrúd
királyné
IV. Bertold merániai herceg
(Andechs-ház)
1185. szeptember 24. 1203 előtt 1205. május 7.
férje trónra lépte
1213. szeptember 38. II. András (Endre)
  Courtenay Jolán
királyné
I. Péter konstantinápolyi latin császár
(Courtenay-ház, Capeting-dinasztia)
1197 1215. február 1233. június
    Estei Beatrix
királyné
I. Alabrandino anconai őrgróf
(Este-ház)
1210 körül 1234. május 14., Székesfehérvár 1235. szeptember 21.
férje halála
1239. július 11./1245. május 8. előtt
    Laszkarisz Mária
királyné
I. Theodórosz nikaiai császár
(Laszkarisz-ház)
1206 körül 1220
Miután férjét még házasságuk előtt 1214-ben királlyá koronázták, így házasságuk révén Mária ifjabb királyné volt férje trónra léptéig.
1235. szeptember 21.
férje trónra lépése
1270. május 3.
férje halála
1270 június 24./július 16. IV. Béla
    Kun Erzsébet
királyné
? Szejhán kun fejedelem
(? Terter-ház)
1240 1253
Miután férjét még házasságuk előtt 1246. január 10. előtt királlyá koronázták, így házasságuk révén Erzsébet ifjabb királyné volt férje trónra léptéig, mely címet 1262. december 5-étől már férje hivatalosan is ilyen formában (rex iunior) használt.
1270. május 3.
férje trónra lépése
1272. augusztus 6.
férje halála
1290 után/1295 V. István
  Anjou Izabella (Erzsébet)
királyné
I. Károly szicíliai király
(Anjou-ház)
1261 1272. szeptember 5. 1290. július 10.
férje halála
1290. december 20./1304. június 23./november 3. előtt IV. László
  Piast Fennena
királyné
Ziemomysł kujáviai herceg
(Piast-dinasztia)
1276 1290. augusztus 19./szeptember 24. 1295. szeptember 8. után III. András
    Habsburg Ágnes
királyné
I. Albert német király
(Habsburg-ház)
1281. május 13. 1296. február 13., Bécs 1301. január 14.
férje halála
1364. június 10.
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Přemysl-ház, 1301–1305Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
  Árpád-házi Erzsébet
nem lett királyné
III. András magyar király
(Árpád-ház)
1292 1298. február 12.
eljegyzése
1301. május
Vencel trónra lépése
1305. október 5.
politikai okokból Vencel felbontotta az eljegyzést, ezért nem jöhetett létre a házasság, és nem vált királynévá
1338. május 6. I. Vencel (László)
  Piast Viola
királyné
I. Mieszko tescheni herceg
(Piast-dinasztia)
1287/1291 1305. október 5., Prága 1305. október 9., Prága
férje lemondása
1317. szeptember 21.
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Wittelsbach-ház, 1305–1307/1312Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
  Piast Ágnes
névleges
királyné
III. Henrik glogaui herceg
(Piast-dinasztia)
1293/96 1309. május 18.
férje 1307-ben formális lemondás nélkül elhagyta Magyarországot, így ténylegesen sohasem lett királyné, csak a címet birtokolta
1312. szeptember 9.
férje halála
1361. december 25. I. Ottó
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Anjou-ház, 1308–1395Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
  Rurik Mária
királyné
? I. Leó halicsi fejedelem
(Rurik-dinasztia)
? 1306. június 23. előtt.[3] 1308. november 27., Pest
férjét elismerik törvényes magyar királynak
1309 I. Károly (Róbert)
    Piast Mária
királyné
II. Kázmér beuteni herceg
(Piast-dinasztia)
1295 előtt 1311[4] 1318. július 12. után[5]
  Luxemburgi Beatrix
királyné
VII. Henrik német-római császár
(Luxemburgi-ház)
1305 1318. szeptember 1319. november 11.
    Piast Erzsébet
királyné
I. Ulászló lengyel király
(Piast-dinasztia)
1305. 1320. július 6. 1342. július 16.
férje halála
1380. december 29.
  Luxemburgi Margit
királyné
IV. Károly német-római császár
(Luxemburgi-ház)
1335. május 24. 1348 1349. szeptember 7. I. (Nagy) Lajos
    Kotromanić Erzsébet
királyné
II. István bosnyák bán
(Kotromanić-ház)
1339/40 1353. június 20. (körül) 1382. szeptember 10.
férje halála
1387. január 16. körül
    Orléans-i Lajos
a király(nő) férje[6]
felhatalmazás nélkül
Magyarország királya
V. Károly francia király
(Valois-ház)
1372. március 13. 1385. április
per procuram (képviselők útján)
Felvette a Magyarország királya címet, ami azonban nem járt neki automatikusan a házasságkötéssel, és amely címet ennek ellenére még hosszú ideig használt, a válásuk után is, bár sohasem járt Magyarországon. A velenceiek ugyanis megakadályozták a gyors ideutazásban, így Mária kénytelen volt érvényteleníttetni a névleges házasságukat, mert IV. Vencel német és cseh király kikényszerítette, hogy az ő öccsével, Mária korábbi jegyesével, Zsigmonddal kösse meg a már régen eltervezett házasságot.
1385. augusztus előtt
egyházi érvénytelenítés
1407. november 23. I. Mária
    Luxemburgi Zsigmond
a király(nő) férje[7]
IV. Károly német-római császár
(Luxemburgi-ház)
1368. február 14. 1385. november 1., Buda
Felesége első uralma alatt nem kapott semmilyen címet a házasságával Magyarországon, egyszerűen a király(nő) férje volt, akit a német-római birodalmi címe után csak brandenburgi őrgrófnak tituláltak.
1385. december
felesége lemondása
1437. december 9.
    Durazzói Margit
királyné
I. Károly durazzói herceg
(Anjou-ház)
1347. július 28. 1369. január 24., Nápoly 1385. december
férjét magyar királlyá választják
1385. december 31., Székesfehérvár
férjét magyar királlyá koronázzák
1386. február 7.
férje elleni merénylet, amelynek következtében elveszti hatalmát és pár héten belül életét
1412. augusztus 6. II. (Kis) Károly
    Luxemburgi Zsigmond
a király(nő) férje
újra
majd
Magyarország ura és védője
majd
Magyarország védője és főkapitánya
majd
Magyarország királya
IV. Károly német-római császár
(Luxemburgi-ház)
1368. február 14. 1385. november 1., Buda 1386. február 7.
felesége restaurációja
1386. november 22. (előtt)
Felesége és anyósa elfogása után, valamint fogságban tartásuk miatt Zsigmond megkapja a Magyarország ura és védője[8] majd az év végén a Magyarország védője és főkapitánya[9] címeket.
1387. március 31., Székesfehérvár
Anyósa meggyilkolása után és felesége további fogva tartása okán Zsigmondot királlyá koronázzák, és ezzel társuralkodói rangra emelkedik felesége mellett.
1395. május 17.
Mária halálát követően Zsigmond egyeduralkodóvá válik.
1437. december 9. I. Mária
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Luxemburgi-ház, 1387–1437Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
    I. Mária
király
nem volt királyné
I. Lajos magyar király
(Anjou-ház)
1371. április 14. 1385. november 1., Buda 1387. március 31., Székesfehérvár
Zsigmondot királlyá koronázzák, és ezzel társuralkodói rangra emelkedik Mária mellett
1395. május 17.
Mária halálát követően Zsigmond egyeduralkodóvá válik
Zsigmond
  Briegi Margit
nem lett királyné
VIII. Henrik briegi herceg
(Piast-dinasztia)
1380/84 1396. május 11.
eljegyzése, de Zsigmond király 1401. április 8-án kelt okiratában hitvestársának (conthoralis) és nem jegyesének (sponsa) nevezi Margitot.[10]
1401. április 28.
Zsigmondot Budán a bárók elfogják és fogságba vetik, amelyből csak úgy szabadulhat, ha eljegyzi Cillei Hermann lányát, Borbálát, így kénytelen felbontani a Margittal kötött eljegyzését, ezért nem jöhetett létre a házasság, és Margit nem vált királynévá
1409. október 2. után
    Cillei Borbála
királyné
Cillei Hermann
(Cillei család)
1392 1405. december 6., Székesfehérvár
házasságkötése és koronázása
1437. december 9.
férje halála
1451. július 11.
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg-ház, 1437–1439Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
    Luxemburgi Erzsébet
királyné
Zsigmond magyar király
(Luxemburgi-ház)
1409. október 7. 1421. szeptember 28., Pozsony 1437. december 18., Pozsony
férje királlyá választása
1438. január 1., Székesfehérvár
koronázása
1439. október 27.
férje halála
1442. december 19. I. Albert
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Jagelló-ház, 1440–1444Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
    Habsburg Anna
nem lett királyné
Albert magyar király
(Habsburg-ház)
1432. április 12. 1442. december 13., Győr
eljegyzése
1444. november 10.
jegyese halála miatt nem jöhetett létre a házasság, és nem vált királynévá
1462. november 14. I. Ulászló
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg-ház, 1440/53–1457Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
    Valois Magdolna
nem lett királyné
VII. Károly francia király
(Valois-ház)
1443. december 1. 1457. szeptember, Bécs
eljegyzése
(1458. január-február, Prága
a házasságkötés kijelölt időpontja és helyszíne)
1457. november 23.
jegyese halála miatt nem jöhetett létre a házasság, és nem vált királynévá
1495. január 23. V. (Utószülött) László
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Hunyadi-ház, 1458–1490Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Gyermekei Házastársa
    Podjebrád Katalin
királyné
I. György cseh király
(Podjebrád-ház)
1449. november 11. 1463. május 1., Buda 1464. március 8. N. (fiú) I. Mátyás
    Aragóniai Beatrix
királyné
I. Ferdinánd nápolyi király
(Trastámara-ház)
1457. november 14. 1476. december 12., Székesfehérvár
házasságkötése és koronázása
1490. április 6.
férje halála
1508. szeptember 23. nem születtek
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Jagelló-ház, 1490–1526Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Gyermekei Házastársa
  Brandenburgi Borbála
névleges
királyné
III. Albert Achilles brandenburgi őrgróf
(Hohenzollern-ház)
1464. május 30. 1476. augusztus 20., Frankfurt
per procuram (képviselők útján létrejött) házasságkötés
1490. július 15.
férjét magyar királlyá választják
1500. április 3., Róma
válása
1515. szeptember 4. nem születtek II. Ulászló
    Aragóniai Beatrix
újra
névleges királyné
I. Ferdinánd nápolyi király
(Trastámara-ház)
1457. november 14. 1490. október 4., Esztergom[11] 1500. április 3., Róma
válása
1508. szeptember 23. nem születtek
    Candale-i Anna
királyné
II. Gaston János candale-i gróf
(Foix-ház)
1484 1502. szeptember 29., Székesfehérvár
házasságkötése és koronázása
1506. július 26. 1. Anna
2. II. Lajos
    Habsburg Mária
királyné
I. Fülöp kasztíliai király
(Habsburg-ház)
1505. szeptember 17. 1521. december 11., Székesfehérvár
házasságkötése és koronázása
1526. augusztus 29.
férje halála
1558. október 18. nem születtek II. Lajos
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg-ház, 1526–1564Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
    Jagelló Anna
királyné
II. Ulászló magyar király
(Jagelló-ház)
1503. július 23. 1521. május 26., Linz 1526. december 17., Pozsony
férje királlyá választása
1527. november 4., Székesfehérvár
koronázása
1547. január 27. I. Ferdinánd
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Szapolyai-ház, 1526–1570/71Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
    Jagelló Izabella
királyné
I. Zsigmond lengyel király
(Jagelló-ház)
1519. január 18. 1539. március 2., Székesfehérvár
házasságkötése és koronázása
1540. július 17./21.
férje halála
1559. szeptember 15. I. János
    Wittelsbach Mária Anna
nem lett királyné
V. Albert bajor herceg
(Wittelsbach-ház)
1551. március 21. 1570. augusztus 16.
jegyesévé válik a speyeri szerződés értelmében
1571. március 14.
jegyese halála
1608. április 29. II. János (Zsigmond)
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg-ház, 1564–1620Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
    Habsburg Mária
királyné
V. Károly német-római császár
(Habsburg-ház)
1528. június 21. 1548. szeptember 13., Valladolid 1563. szeptember 8., Pozsony
férje királlyá koronázása trónörökösként
1563. szeptember 9., Pozsony
Mária saját koronázása trónörökösnéként
1564. július 25.
férje trónra lépte
1576. október 12.
férje halála
1603. február 26. I. Miksa
Nem nősült meg, uralkodása alatt nem volt királyné 1576–1608 I. Rudolf
    Habsburg Anna
királyné
II. Ferdinánd osztrák főherceg
(Habsburg-ház)
1585. október 4. 1611. december 4., Bécs
házasságkötése
1613. március 25., Pozsony
koronázása
1618. december 14. II. Mátyás
Első felesége meghalt a trónra lépte előtt, első magyarországi uralkodása alatt nem volt királyné 1619–1620 II. Ferdinánd
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg-ház, 1621–1707Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
    Gonzaga Eleonóra
királyné
I. Vince mantovai herceg
(Gonzaga-ház)
1598. szeptember 23, 1622. február 4., Innsbruck
házasságkötése
1622. július 26., Pozsony
koronázása
1637. február 15.
férje halála
1655. június 27. II. Ferdinánd
    Habsburg Mária Anna
királyné
III. Fülöp spanyol király
(Habsburg-ház)
1606. augusztus 18. 1631. február 20., Bécs
Miután férjét még házasságuk előtt 1625. december 8-án Sopronban királlyá koronázták, így házasságuk révén Mária Anna ifjabb királyné volt férje trónra léptéig.
1637. február 15.
férje trónra lépése
1638. február 14., Pozsony
koronázása
1646. május 13. III. Ferdinánd
    Habsburg Mária Leopoldina
királyné
V. Lipót osztrák főherceg
(Habsburg-ház)
1632. április 6. 1648. július 2., Linz 1649. augusztus 7.
    Gonzaga Eleonóra
királyné
II. Károly mantovai herceg
(Gonzaga-ház)
1630. november 18. 1651. április 30., Bécsújhely
házasságkötése
1655. június 6., Pozsony
koronázása
1657. április 2.
férje halála
1686 december 6.
Nem nősült meg, apja uralkodása idején meghalt, sohasem uralkodott, de magyar királlyá koronázták, így IV. Ferdinánd révén nem volt ifjabb királynéja az országnak 1647–1654 IV. Ferdinánd
    Habsburg Margit Terézia
királyné
IV. Fülöp spanyol király
(Habsburg-ház)
1651. augusztus 12. 1666. december 5., Bécs 1673. március 12. I. Lipót
    Habsburg Klaudia Felicitas
királyné
Ferdinánd Károly osztrák főherceg
(Habsburg-ház)
1653. május 30. 1673. október 15., Graz 1676. április 8.
    Pfalz–Neuburgi Eleonóra Magdolna
királyné
Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem
(Wittelsbach-ház)
1655. január 6. 1676. december 14., Passau
házasságkötése
1681. november 9., Sopron
koronázása
1705. május 5.
férje halála
1720. január 19.
    Braunschweig–Lüneburgi Vilma Amália
királyné
János Frigyes calenberg–göttingeni fejedelem
(Welf-ház)
1673. április 21. 1699. február 24., Bécs
Miután férjét még házasságuk előtt 1687. december 9-én Pozsonyban királlyá koronázták, így házasságuk révén Vilma Amália ifjabb királyné volt férje trónra léptéig.
1705. május 5.
férje trónra lépése
1707. június 13.
férje trónfosztása
1742. április 10. I. József
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Interregnum, 1707–1711Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Az ónodi országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztásával interregnumot hirdetett, ezzel a trónt betöltetlennek nyilvánította, de a Szatmári béke hatályba lépésével a Rákóczi-szabadságharc elbukik. Ebben az időszakban hivatalban levő királyné nem volt. 1707. június 13. – 1711. május 1. Interregnum
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg-ház, 1711–1780Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
    Braunschweigi Erzsébet
királyné
Lajos Rudolf braunschweig–wolfenbütteli fejedelem
(Welf-ház)
1691. augusztus 28. 1708. augusztus 1., Barcelona 1711. május 1.
Férje a Szatmári béke hatályba lépésével és a Rákóczi-szabadságharc bukása miatt, valamint a bátyjának, I. Józsefnek fiú örökös nélküli halála után foglalja el a magyar trónt.
1714. október 18., Pozsony
koronázása
1740. október 20.
férje halála
1750. december 21. III. Károly
    Lotaringiai Ferenc István
a király(nő) férje[12]
majd
iure uxoris király
I. Lipót lotaringiai herceg
(Vaudémont-ház)
1708. december 8. 1736. február 12., Bécs 1740. október 20.
felesége trónra lépte
1741. szeptember 21.
magyar királyként esküt tesz az országgyűlés előtt Pozsonyban, és ezzel társuralkodói rangra emelkedett felesége mellett Magyarországon
1765. augusztus 18. (II.) Mária Terézia[13]
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg–Lotaringiai-ház, 1765–1848Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
    Wittelsbach Mária Jozefa
királyné
VII. Károly német-római császár
(Wittelsbach-ház)
1739. március 30. 1765. január 23., Bécs 1765. augusztus 18.
Mária Terézia a férje, Lotaringiai Ferenc István halála után társuralkodóvá nevezi ki a fiát az országaiban és tartományaiban, aki így ifjabb király lesz Magyarországon is.
1767. május 28. II. József
    Bourbon Mária Ludovika
királyné
III. Károly spanyol király
(Bourbon-ház)
1745. november 24. 1765. augusztus 5., Innsbruck 1790. február 20.
férje trónra lépése
1792. március 1.
férje halála
1792. május 15. II. Lipót
    Bourbon–Szicíliai Mária Terézia
királyné
I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király
(Bourbon-ház)
1772. június 6. 1790. augusztus 19., Bécs 1792. március 1.
férje trónra lépése
1792. június 6., Buda
koronázása
1807. április 13. I. Ferenc
    Habsburg–Estei Mária Ludovika
királyné
Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg
(Habsburg–Lotaringiai-ház)
1787. december 14. 1808. január 6., Bécs
házasságkötése
1808. szeptember 7., Pozsony
koronázása
1816. április 7.
    Wittelsbach Karolina Auguszta
királyné
I. Miksa bajor király
(Wittelsbach-ház)
1792. február 8. 1816. november 10., Bécs
házasságkötése
1825. szeptember 25., Pozsony
koronázása
1835. március 2.
férje halála
1873. február 9.
    Savoyai Mária Anna Pia
királyné
I. Viktor Emánuel szárd–piemonti király
(Savoyai-ház)
1803. szeptember 19. 1831. február 27., Bécs
Miután férjét még házasságuk előtt 1830. szeptember 28-án Pozsonyban királlyá koronázták, így házasságuk révén Mária Anna Pia ifjabb királyné volt férje trónra léptéig.
1835. március 2.
férje trónra lépése
1848. december 2.
férje lemondása
1884. május 4. V. Ferdinánd
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Interregnum, 1848–1867Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Ebben az időszakban hivatalban levő királyné nem volt. 1848. december 2. – 1867. június 6.: A magyar országgyűlés nem ismerte el V. Ferdinánd lemondását és I. Ferenc József trónra lépését a kiegyezésig, 1867-ig. Interregnum
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg–Lotaringiai-ház, 1867–1918Szerkesztés

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
    Wittelsbach Erzsébet
királyné
Miksa József bajor herceg
(Wittelsbach-ház)
1837. december 24. 1854. április 24., Bécs 1867. június 8., Buda
Erzsébet és a férje koronázása: a kiegyezés révén férje Magyarország törvényes, de facto és de iure értelemben is királya lesz a koronázása által
1898. szeptember 10. I. Ferenc József
    Bourbon–parmai Zita
királyné
I. Róbert parmai herceg
(Bourbon-ház)
1892. május 9. 1911. október 21., Schwarzau am Steinfeld 1916. november 21.
férje trónra lépése
1916. december 30., Budapest
koronázása
1918. november 13.
az eckartsaui nyilatkozatban férje lemond az államügyek intézéséről és uralkodói jogairól, bár a trónról nem
1989. március 14. IV. Károly
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Népköztársaság és Tanácsköztársaság, 1918–1920Szerkesztés

1918. november 16-ától 1919. március 21-éig Magyarország népköztársaság, 1919. március 21-étől 1919. augusztus 1-jéig tanácsköztársaság, míg 1919. augusztus 1-étől 1920. március 1-jéig ismét népköztársaság volt, ezért ebben az időszakban hivatalban levő királyné nem volt.

Király nélküli királyság, 1920–1946Szerkesztés

Ebben az időszakban hivatalban levő királyné nem volt. 1920. március 1. – 1946. február 1.: IV. Károly sikertelen visszatérési kísérletei következtében 1921. november 6-án trónfosztották a Habsburg-házat.

1946-tól napjainkigSzerkesztés

1946. február 1-jével újra megszűnt a királyság, így azóta hivatalban levő királyné nem volt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bár ő az unokaöccse, III. István után lépett trónra, akinek nem ismerte el az uralmát, és párhuzamosan uralkodtak, de IV. István már nős volt a trónra léptekor, III. István pedig csak később kötött házasságot, ezért időrendben IV. István királynéjáé az elsőbbség.
  2. Második házassága révén német-római császárné és szicíliai királyné.
  3. 1306. június 23-án „Mária királyné” kiadott egy oklevelet. Lásd Kristó (2005: 16).
  4. Lásd Kristó (2005: 19).
  5. Kristó (2005: 20) megállapítja, hogy egy 1318. július 12-én kiadott oklevél szerint még élt.
  6. Máriára hivatalosan a latin rex (király) címet használták, de önmagát mindig királynőként (regina) címezte.
  7. Máriára hivatalosan a latin rex (király) címet használták, de önmagát mindig királynőként (regina) címezte.
  8. Lásd Schönherr (1895).
  9. Lásd Schönherr (1895) és Dümmerth (1982: 503).
  10. Lásd Wertner (1889: 772).
  11. II. Ulászló lényegében bigámiát követett el, hiszen nem bontotta fel az első házasságát még.
  12. Mária Terézia hivatalosan a latin rex (király) címet nyerte el az országgyűléstől, de önmagát mindig királynőként (regina) címezte Magyarországon.
  13. Máriaként a második volt a magyar trónon. „Az új magyar királynő hivatalos neve II. Mária (Terézia) volt.” Lásd Holčík (1986: 36). I. Mária pedig I. (Nagy) Lajos lánya és Luxemburgi Zsigmond felesége volt.

IrodalomSzerkesztés

  • Baranyai Béla: Zsigmond király úgynevezett Sárkány-rendje. Adalék a magyar trónöröklési kérdés történetéhez, Századok, 59–60, 561–591, 681–719, 1925/1926 = Tanulmányok és közlemények a magyar jog-, alkotmány- és köz-történet köréből 1, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1926.
  • Csekey István: A magyar trónöröklési jog. Jogtörténelmi és közjogi tanulmány oklevélmellékletekkel, Athenaeum, Budapest, 1917.
  • Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában, Panoráma, Budapest, 1982. URL: Lásd További információk
  • Fraknói Vilmos: Az első Habsburg-király trónrajutása Magyarországban, Századok 47, 247–264, 1913.
  • Fraknói Vilmos: A magyar királyválasztások története, Athenaeum, Budapest, 1921.
  • Fraknói Vilmos: Nagy Lajos házassági politikája, Budapest, 1913.
  • Holčík, Štefan: Pozsonyi koronázási ünnepségek 1563–1830, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986.
  • Kristó Gyula: Károly Róbert családja, AETAS 20.4, 14–28, 2005. URL: Lásd További információk
  • Schönherr Gyula: Az Anjou-ház örökösei, In: Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története III. kötet, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 385–630, 1895. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája 1 A kezdetektől 1526-ig, főszerk.: Benda Kálmán, Budapest, 1981.
  • Turba, Gustav: Geschichte des Thronfolgerechtes in allen habsburgischen Ländern bis zur pragmatischen Sanktion Kaiser Kars VI. 1156 bis 1732. Verlag der kaiserlichen und königlichen Hof-Buchdruckerei és Hof-Verlags-Buchhandlung Carl Fromme, Bécs és Lipcse, 1903.
  • Wertner Mór: Az Árpádok családi története, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, Nagy-Becskerek, 1892.
  • Wertner Mór: Zsigmond király egy ismeretlen házassági összeköttetéséről, Századok 23, 1889, 772–776.

További információkSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés