Magyarkúti Béla

Magyarkuti Béla (egyes forrásokban tévesen Magyarkúti Béla; fiatalkori művészneve Magyarkúthy Béla) (Nógrádverőce, 1915 – Verőce, 1996) magyar grafikusművész, meseillusztrátor. Sokoldalú művész volt, készített könyvillusztrációkat, akvarelleket, olajfestményeket. Sok képén megelevenednek annak a Verőcének a régmúlt hangulatai, ahol élt és amelynek később díszpolgára lett.

Magyarkúti Béla
Született	1915
Elhunyt	1996 (80-81 évesen)
Foglalkozása	festőművész
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Magyarkuti Béla, Magulya Bélaként 1915-ben született Nógrádverőcén. A Bencúrfalva környéki palóc Magulya nevet később megváltoztatta, mert a lakóhelyéhez közeli Magyarkút nagyon közel állt a szívéhez. Tanulmányait az Újpesti Szakiskolában kezdte, itt sajátította el az asztalos mesterséget és a fafaragást, majd az Iparművészeti Szakiskolába került, ahol kerámiával foglalkozott. Közben jelentkezett az Országos Magyar Királyi Művészeti Iskolába, ahol 800 jelentkező közül bekerült a felvehető húsz közé. Tanulmányainak csúcspontját azonban a Képzőművészeti Akadémia jelentette, ahol Bernáth Aurél tanítványa lett.

Művészeti pályáját grafikus illusztrátorként kezdte. 1952-től a Híradó és Dokumentum Filmgyár, a Hunnia Filmstúdió, később pedig a Pannónia Filmstúdió munkatársa lett, ahol a kor legnagyobb művészeivel dolgozott.

Már a magyar rajzfilmkészítés születésénél jelen volt. Eleinte bábfilmekhez készített hátteret, majd a rajzfilmek, mesefilmek makettjeit tervezte és kivitelezte. Mint az egyik legjelentősebb hazai háttérfestő, elsősorban Nepp Józseffel dolgozott együtt. A Pannónia filmstúdió alkotójaként részt vett – többek között – a Szaffi, a Lúdas Matyi (egy év alatt készült el vele), a Hófehér (díszletét 500 háttérrel készítette), a Hugó, a víziló, a Dr. Bubó, és a Vuk című rajzfilmek elkészítésében.

A János vitéz és a Nagyidai cigányok illusztrálásáért komoly elismerésben részesült. Híresek La Fontaine meséi is.

Legkedvesebb volt számára Tompa Mihály: Virágének című alkotásának elkészítése. Sokoldalú munkásságát bizonyítják többek között a szokolyai, verőcei templomok festése, kerámiái, fafaragásai, reklámfilmjei is.

1952-től tagja volt a Művészeti Alapnak is. Három kiállítása közül az egyik 2013-ban Verőcén volt.

Emlékezete

• Sírja Verőcén található.
• Emlékkiállítását 2013-ban a verőcei Művelődési Házban rendezték meg.

A legfontosabb könyvillusztrációi

• Petőfi Sándor: János vitéz (Atheneum)
• Tompa Mihály: Virágregék (Atheneum)

Közreműködései rajzfilmekhez

• Szentgalleni kaland (1961) [díszlettervezőként]
• Bohóciskola (1965) [díszlettervezőként]
• Mézga Aladár különös kalandjai (1972)

- Második dimenzió

- Mesebolygó

- Dilibolygó

- Masinia

- Krimibolygó

- Varia

- Rapidia

- Superbellum

- Őskorban

- Luxuria

- Syrének bolygója

• Kérem a következőt! I-II. (1973-1974)

- Egy király ne ugráljon! (1973)

- Krokodilkönnyek (1973)

- Minden jó, ha rossz a vége (1973)

- Bajok a tele vízilóval (1973)

- Nem minden szarka (1973)

- Téli-álom (1974)

- Teve-nyavalya (1974)

- Orrszarvú-ügy (1974)

- Liba-hiba (1974)

- Jaguár-kár (1974)

- Szamár-kór (1974)

- Kenguru-bú (1974)

• Vakáción a Mézga család (1978)

- Az üvegszemű kapitány

- Púpos Bill hálójában

- A fekete arany

• Magyar népmesék II. (1979)

- A csillagszemű juhász (mint Magyarkúthy Béla)

• Hugó, a víziló (1975) [production staff]
• Lúdas Matyi (1976)
• Vuk (1981)
• Hófehér (1983)
• Szaffi (1984)

Források

• 100 éve született Magyarkuti Béla (kisfilm a YouTube-on)