Magyarország stockholmi nagykövetsége
Magyarország stockholmi nagykövetsége a svéd főváros Diplomatstaden nevű negyedében található. A hivatal budapesti megfelelőjével együtt a két ország hivatalos kapcsolatainak legfőbb intézménye.
| Magyarország stockholmi nagykövetsége | |
 | |
| Rangja | nagykövetség |
| Küldő ország | Magyarország |
| Fogadó ország | Svédország |
| Beosztása | magyar nagykövet Svédországban |
| Település | Östermalm |
| Ellenkező képviselet | Svédország budapesti nagykövetsége |
| Elhelyezkedése | |
 Magyarország stockholmi nagykövetsége
Pozíció Svédország térképén
| |
 é. sz. 59° 19′ 56″, k. h. 18° 06′ 02″Koordináták: é. sz. 59° 19′ 56″, k. h. 18° 06′ 02″ | |
| Magyarország stockholmi nagykövetsége weboldala EmbassyPages.com ID | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország stockholmi nagykövetsége témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
A svéd-magyar diplomáciai kapcsolatok 1945-ben jöttek létre követi szinten. A kapcsolatokat 1964-ben emelték nagyköveti szintre.
A magyar diplomáciai külképviselet 1972-ig a Torstenssonsgatan 4. szám alatti bérház egyik emeletén működött. (Ugyanebben az épületben, más emeleten működött Izrael stockholmi nagykövetsége is.)
A reprezentációs célokra is használt nagyköveti rezidencia a Strandvägen 57. szám alatti bérházban, egy 14 szobás nagypolgári lakásban lett kialakítva.
1971-ben vásárolta meg a magyar állam az akkori Strandvägen (ma Dag Hammarskjölds väg 10.) szám alatti Villa Gumælius reprezentatív épületét a nagykövetség céljaira.
A stockholmi magyar nagykövetség épülete, az egykori Villa Gumælius szerkesztés
A nagykövetség személyzete szerkesztés
A külképviselet vezetői 1945–1991 között[1] szerkesztés
| kinevezés | megbízólevél átadása | visszahívás | név | rang |
|---|---|---|---|---|
| 1946-1-12 | Szelle Lajos | I. o. konzul, ideiglenes ügyvivő | ||
| 1946-5-17 | 1946-6-1 | 1948-6-29 | Böhm Vilmos | követ |
| 1946-6-1 | Fehér József | ideiglenes ügyvivő | ||
| 1949-1-25 | 1949-3-11 | 1950-2-3 | Schöpflin Gyula | követ |
| 1950-2-24 | 1952-11-7 | 1953-9-3 | Katona János | ideiglenes ügyvivő, majd követ |
| 1953-12-1 | 1954-1-4 | 1955-4-13 | Puja Frigyes | követ |
| 1955-4-13 | 1955-5-7 | 1957-5-15 | Hajdú József | követ |
| 1957-5-23 | 1957-7-2 | 1959-11-12 | Bebrits Lajos | követ |
| 1959-11-12; | 1960-1-8; | 1963-6-14 | Korbacsics Pál | követ |
| 1963-6-14 | 1963-9-11 | 1969-8-4 | Esztergályos Ferenc | követ, 1964-3-12 nagykövet |
| 1969-8-4; | 1969-10-7; | 1975-4-11 | Nagy Béla | nagykövet |
| 1975-4-11; | 1975-6-16; | 1976-9-6 | Lőrincz Nagy János | nagykövet |
| 1976-9-6; | 1976-10-21; | 1980-7-23 | Iván Tivadar | nagykövet |
| 1980-7-23; | 1980-9-25; | 1983-5-10 | Nagy László | nagykövet |
| 1983-9-22 | 1983-10-13 | 1989-5-24 | Szigeti Károly | nagykövet |
| 1989-5-24; | 1989-9-28; | 1991-3-29 | Hajdú József | nagykövet |
A nagykövetség szervezeti felépítése szerkesztés
A nagykövetség a közepes méretű magyar külképviseletek közé tartozik. 1972-ben például Nagy Béla nagykövet munkáját egy I. titkári rangban lévő első beosztott (Golub Mihály), egy II. titkári rangú sajtóbeosztott (Bulyovszky László); egy kulturális és gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó attaséi rangú diplomata (Molnár Sándor) és egy konzul segítette. A diplomatákon kívül rejtjelző, titkárnő, gépkocsivezető, hivatalsegéd is dolgozott a nagykövetségen, mind magyar állampolgár. Helyi alkalmazottak felvételére már csak anyagi okok miatt sem kerülhetett sor.
A nagykövetség politikai alárendeltségében, de szakmailag a Külkereskedelmi Minisztérium felügyelete alatt működött Stockholmban a magyar külkereskedelmi kirendeltség, amelynek irodái a Birger Jarlsgatanon voltak. A kereskedelmi kirendeltséget a kereskedelmi tanácsos vezette, beosztottai minisztériumi és vállalati kiküldöttek voltak. Lazábban kapcsolódott a magyar külképviselethez a MALÉV és az IBUSZ irodája.
A Müller Adrien nagykövet vezette külképviselet 2019-ben nagyon hasonló szerkezetű volt, de kereskedelmi kirendeltség és egyéb irodák már nem tartoztak hozzá.[2]
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ Gecsényi: Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. arch Hozzáférés: 2019. augusztus 17.