Magyarország vízi növénytársulásai

A bojtosbékalencse (Spirodela polyrhiza) Magyarországon is honos

Az ember az édesvízkészlet egyre nagyobb részét hasznosítja úgy, hogy közben különféle szennyeződésekkel terheli ezeket a készleteket. Ezért az édesvízi növénytársulások a leginkább fenyegetett életközösségek közé tartoznak, pedig biológiai jelentőségük nagy:

  • a vizek állapotának kiváló indikátorai,
  • közreműködnek a vizek öntisztulásában.

A vízi növényekSzerkesztés

A vízi életmódhoz igen sokféle, rendszertanilag meglehetősen távol álló családok növényei és igen különböző módokon alkalmazkodtak. Szűkebb értelemben vízi (higrofiton) növényeknek a víz felszínén vagy alámerülten lebegő, illetve legyökerező hínárokat nevezzük. A hazai vízi növénytársulásokban összesen 67 faj vesz részt 31 nemzetség és 21 család képviseletében.

A mérsékelt övi Európa növénytársulásait a rizofita és pleusztofita növények uralják. Ezek életmódja, életformája meglehetősen változatos. Alapvető típusaik:

  • vegetatív részeikkel a víz alá merült, de generatív részeikkel kiemelkedő szervezetek:
  • leveleiket a víz felszínén és alámerülten is viselő növények:

A vízi növénytársulásokban általában sok az alga; közöttük plankton és fenéklakó típusúak egyaránt előfordulnak. A hínártársulások – különösen a lebegő hínárok (Lemnetea) – többnyire fajszegények, és éppen ezért a víz mélységétől, az áramlási viszonyoktól, az aljzat jellegétől függően sűrűn váltogathatják egymást.

A vízi növénytársulások rendszertanaSzerkesztés

A növények alakjának fentebb taglalt változatossága a társulások szerkezetét is rendkívül változatossá teszi. Magyarország vízi növényzetében négy társulástani osztály asszociációit fedezhetjük fel:

Felszíni lebegőhínárok osztályaSzerkesztés

A felszíni lebegőhínárok osztályába (Lemnetea de Bolós et Masclans, 1955) többnyire álló- vagy lassan folyó, olykor csak ideiglenes vizek felszínét bevonó, apró, a víz színén kiterülő levelekkel szabadon lebegő vagy a víz színe alatt sallangos levelekkel úszó, nem gyökerező növényekből álló, fajszegény pleuszton (ősszel a víz fenekére süllyedő és ott áttelelő) növények társulásait soroljuk.

Az osztálynak Magyarországon három rendje fordul elő:

Kisrencehínárok osztályaSzerkesztés

A kisrencehínárok jellegzetesen boreális, Magyarországon reliktum jellegű, igen ritka társulásai igen kevés tápanyagot tartalmazó, savanyú kémhatású vizekben nőnek.

Az osztálynak (Utricularietea intermedio-minoris Den Hartog & Segal, 1964) Magyarországon egy rendje (Utricularietalia intermedio-minoris Pietsch 1965), annak egy csoportja fordul elő két társulással.

Csillárkagyepek osztályaSzerkesztés

A csillárkagyepek (Charetea fragilis (Fukarek 1961) Krausch 1964) a vízfenékhez rögzült csillárkamoszatok igen kevés fajból álló, sűrű, többnyire alámerült gyeptársulásai. Magyarországon a nagy tavak (Velencei-tó, Fertő) sekély vizű, háborítatlan partszakaszain, a folyók holtágaiban, a szikes tavakban országosan elterjedtek, és két rendjüket különítjük el:

Rögzült hínárok osztályaSzerkesztés

A rögzült hínárok osztálya (Potametea Klika in Klika & Novák 1941) a szilárdan gyökerező hínárfajokból álló társulásokat fogja össze. Magyarországon két rendjüket különítjük el:

ForrásokSzerkesztés