Magyarország varsói nagykövetsége

nagykövetség

Magyarország varsói nagykövetsége (lengyelül: Ambasada Węgier w Polsce) Magyarország és Lengyelország kapcsolatainak egyik kiemelt intézménye, 2019-ben a varsói ulica Fryderyka Chopina 2. szám alatt található. Nagykövetünk 2017. február 8.[1] óta Dr. Kovács Orsolya Zsuzsanna(wd). A képviselet 1919-től 1921-ig külképviseletként, 1921-től 1939-ig, majd 1946-tól 1955-ig követségként, 1955-től a mai napig nagykövetségként működik.

Magyarország varsói nagykövetsége
Embassy of Hungary in Warsaw 2016.jpg
Rangja nagykövetség
Küldő ország Magyarország
Fogadó ország Lengyelország
Alapítva 1921. szeptember 22.
Vezető Kovács Orsolya Zsuzsanna (2017. február 8. – )
Beosztása magyar nagykövet Lengyelországban
Irányítószám 00-559
Cím ul. Fryderyka Chopina 2.
Ellenkező képviselet Lengyelország budapesti nagykövetsége
Elhelyezkedése
Magyarország varsói nagykövetsége (Varsó)
Magyarország varsói nagykövetsége
Magyarország varsói nagykövetsége
Pozíció Varsó térképén
é. sz. 52° 13′ 23″, k. h. 21° 01′ 26″Koordináták: é. sz. 52° 13′ 23″, k. h. 21° 01′ 26″
Magyarország varsói nagykövetsége weboldala
EmbassyPages.com ID
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország varsói nagykövetsége témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A magyar-lengyel hivatalos diplomáciai kapcsolatok még az Osztrák–Magyar Monarchia idején épültek ki, lényegében az 1867-es kiegyezést követően a monarchia követsége látta el az osztrák mellett a magyar ügyek intézését is. Az első világháború végén, a monarchia felbomlását követően a korábban II. osztályú tanácsosi rangban ott szolgálatot teljesítő Csekonics Ivánt emelték 1919-ben I. osztályú tanácsosi rangra.[2] Követünk tehát még nem volt - ebből adódóan követségünk sem -, de Csekonics révén a magyar érdekeknek volt képviselője, s mint a korabeli lapok írták: kipróbált emberről van szó.[3] Csekonics nehéz időszakban, az 1919-1921 között zajló lengyel–szovjet háborúban képviselte Magyarországot, s segítette a magyar fegyverszállítmányok Lengyelországba szállításának szervezését.[4] Egy ízben még az is felmerült, hogy miután 1920 nyarán az angol, francia és a magyar követségi személyzet Krakkóba menekült, esetleg Csekonics is elhagyja Varsót, erre azonban nem került sor.[5] Csekonics szorgalmazta, hogy a külképviseletet követségi rangra emeljék, amire 1921-ig kellett várni - az ő követi megbízására is csak 1921. szeptember 22-én került sor.[6] Csekonicsot érdemei elismeréséért a két ország közti kapcsolatok bővítéséért a frissen alapított Lengyelország Újjászületése érdemrenddel tüntették ki 1922-ben. A következő jelentős változásra a második világháború kitörésekor került sor: Hory András(wd) követ 1939-ben a kormánnyal együtt szeptember 18-án elhagyta az országot. Hóry Budapestre utazott abban a reményben, hogy megbízatását meghosszabbítják, és az emigráns lengyel vezetés mellet maradhat, ám sorsa addigra el volt döntve. Csáky István külügyminiszter ugyanis a németeknek már korábban megígérte, hogy Hóryt visszahívja. Erre ugyan formálisan nem került sor, ám Lengyelország összeomlása miatt a külképviselet fenntartása ellehetetlenült, Hóryt más feladattal bízták meg. Ekkor azonban nem csak a követség, mint intézmény szűnt meg Varsóban, hanem az ul. Koszykowa 10. szám alatti épület is megsemmisült a harcok során, melynek első emeletén működött korábban a külképviselet.[7]

 
A Hotel Victoria egy századfordulós képeslapon

A két ország diplomáciai kapcsolatait csak 1945. december 28-án állították helyre. Az első képviselőnk Förstner Pál lett ideiglenes ügyvivőként. 1954. április 27-én a képviseletet nagykövetségi szintre emelték, első nagykövetünk Drahos Lajos lett. Drahos egy nyelvet nem beszélő, diplomáciai tapasztalattal nem rendelkező szociáldemokrata káder volt, aki megbízható elvtársként töltötte ki a négy éves ciklusát. Megejtő egyszerűséggel írt első jelentése kiválóan mutatja az 1950-es évek viszonyait.[8]

A képviselet helyszíneSzerkesztés

Az első külképviselet a varsói Hotel Victoriában (ulica Jasna 26.) rendezkedett be - ugyanott volt egyébként a lett és ukrán külképviselet is. 1927-30-ig a Śródmieście negyedben (Varsó belső városrészében) az ulica Mokotowska 48. szám alatt, majd 1931-től 1937-ig néhány házzal odébb, a Mokotowska 55. címen működött a magyar képviselet. 1938-39-ben ugyanebben a kerületben, az ulica Koszykowa 10. számú ház első emeletén béreltek irodákat - ez a ház a képviselet elköltözése után a háború pusztításainak áldozata lett.[9] 1991-ben már biztosan a jelenlegi helyén, a Fryderyka Chopina 2. alatt volt a nagykövetség.[10]

A követség intézményeiSzerkesztés

 
A volt kereskedelmi kirendeltség épülete 2007-ben

A Varsói Intézet (a Varsói Magyar Kulturális Intézet) létrehozásáról 1935. november 2-án írt alá megállapodást a két ország külügyminisztere, ami még ugyanabban az évben megnyílt a Staszic-palotában. A világháborút követően 1948-tól a plac Trzech Krzyży (Háromkereszt tér), majd 1972-től az az ul. Marszałkowska 80. alatti épület adott otthont az intézménynek. 2009-ben költöztek jelenlegi helyükre, a Stanisława Moniuszki 10. szám alá, ahol a Balassi Intézet üzemeltetésében működik a kulturális központ.[11]

A nagykövetség alá tartozott a már megszűnt varsói kereskedelmi kirendeltség is, melynek épülete azonban magyar állami tulajdonban maradt, felújításáról 2018-ban született döntés.[12] A kirendeltséget 1972-ben építették Jana Zdanowicza tervei alapján.

Az 1994-ben nyitott, de 2009-ben bezárt, krakkói főkonzulátust 2014-ben nyitották meg ismét.[13] A főkonzulátus irányítása alatt működik a wrocławi alkonzulátus is.

A külképviselet vezetőinek listájaSzerkesztés

Magyarország varsói nagykövetségén 1919 előtt az Osztrák–Magyar Monarchia diplomatái képviselték a magyar érdekeket. Az 1919-től 1939-ig terjedő időszakban különböző szintű diplomaták képviselték Magyarországot, a mai diplomáciatörténeti művek azonban csak 1946-ra datálják a követség, és 1954-re a nagykövetség megnyitását.[14]

A lista azokat a személyeket mutatja, akik 1919 óta - nem feltétlenül nagyköveti rangban - vezetői voltak a magyar (nagy)követségnek Lengyelországban. A nagyköveteket az államfő nevezi ki, ennek dátuma az első oszlopban olvasható. A megbízólevél átadásának időpontja a diplomáciai szolgálat tényleges megkezdésének dátuma. A megbízás visszavonása szintén a mindenkori magyar államfő joga.[15]

JegyzetekSzerkesztés

  1. 33/2017. (II. 8.) KE határozat. Jogtár (2017. feb. 8.) (Hozzáférés: 2019. márc. 23.)
  2. Az átszervezett külügyminisztérium: Kinevezések. Nemzeti Újság, I. évf. 49. sz. (1919. nov. 23.) 8. o.
  3. Magyar diplomaták: A külügyminisztérium szervezete. Pesti Napló, LXX. évf. 189. sz. (1919. dec. 25.) 10. o.
  4. Arany Horváth Zsuzsa: Magyar lőszer a lengyeleknek. Zaol.hu (2011. márc. 29.) (Hozzáférés: 2019. márc. 23.)
  5. Benda Jenő: A Pesti Hírlap jelentése Varsóból. Pesti Hírlap, LXXII. évf. 189. sz. (1920. aug. 10.) 1. o.
  6. Hivatalos rész. Budapesti Közlöny, LV. évf. 239. sz. (1921. okt. 25.) 1. o.
  7. Pritz Pál: A magyar külügyi szolgálat története: (1936—1941). Külügyi Szemle, I. évf. 3–4. sz. (1995) 223. o.
  8. Tischler János: Fő a megbízhatóság. ArchívNet (2003) (Hozzáférés: 2019. márc. 23.) arch
  9. A Magyar Compass adatai alapján: Magyar Compass. Arcanum (Hozzáférés: 2019. márc. 25.)
  10. Külképviseleteink Európában. Népszabadság, XLIX. évf. 129. sz. (1991. jún. 4.) 22. o.
  11. 80 éves a Varsói Intézet. Balassi Intézet (2015. dec. 20.) (Hozzáférés: 2019. márc. 25.) arch
  12. Németh Géza: Közel ötmilliárd jut a volt varsói kereskedelmi kirendeltség felújítására. Napi.hu (2018. jún. 9.) (Hozzáférés: 2019. márc. 25.) arch
  13. Újra van magyar főkonzulátus Krakkóban. HVG (2014. márc. 14.) (Hozzáférés: 2019. márc. 25.)
  14. Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 110. o. arch Hozzáférés: 2019. márc. 25.  
  15. Diplomáciai lexikon: A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve. Budapest: Éghajlat Kiadó. 2018.