Főmenü megnyitása

Magyarországi Unitárius Egyház

A Magyarországi Unitárius Egyház bejegyzett egyház Magyarországon, a reformáció idején született három magyar történelmi protestáns egyház egyike, az unitárius vallás követője. Az egyház címere a három dombon álló galamb, körülötte farkába harapó kígyó.

Magyarországi Unitárius Egyház
A Magyarországi Unitárius Egyház címere
A Magyarországi Unitárius Egyház címere

Vallás kereszténység
Felekezet unitárius
Eredet Reformáció (Magyar Unitárius Egyház)
Lelkészi vezető
Tisztsége püspök, egyházi elnök
Nemlelkészi vezető Elekes Botond
Tisztsége főgondnok
Tagság 6 541[1] (25 000[2])[forrás?]
Alapítva 1968 (1568)
Alapító Dávid Ferenc
Székhely 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 4.
Technikai szám 0200

A Magyarországi Unitárius Egyház weboldala

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Az egyház alapítója Dávid Ferenc volt. Az Unitárius Egyház kezdetét 1568-tól, a lelkiismereti szabadságot a történelemben első ízben kimondó tordai országgyűléstől számítják. Az új hit hamarosan elterjedt Erdélyen kívül is, főleg Magyarország különböző részein.

A trianoni békeszerződés (1920) után az egyház többségét kitevő 8 esperesi kör Románia része lett. A kilencedik székhelye Budapest volt, melynek státusza sokáig átmeneti maradt. A Trianon utáni Magyarország területén maradt hívek ugyanis egészen 1968-ig továbbra is az erdélyi központú egyházi szervezethez tartoztak, s annak keretén belül egy püspöki helynök intézte a magyarországi ügyeket. Ekkor, a tordai országgyűlés négyszázadik évfordulóján megalakult az önálló magyarországi unitárius egyház. Ennek utolsó püspöke, Rázmány Csaba halála után megindultak az egyeztetések a két unitárius egyházrész szervezeti újraegyesítéséről, aminek eredményeként 2010. november 20-án a Magyarországi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa elfogadta az egység helyreállításáról szóló egyezményt.[3] Az egyházegyesítés jogilag az egységes Alaptörvény elfogadásával válik befejezetté. A 2012. június 28-án Kolozsvárott elfogadott határozat értelmében a Magyarországi Unitárius Egyház és az Erdélyi Unitárius Egyház egyesülésével létrejött a Magyar Unitárius Egyház.[4]

ElterjedéseSzerkesztés

Az egyházhoz 11 egyházközségben és 50 szórványban mintegy 25 000 hívő tartozik. Az egyházközségek egyetlen egyházkört alkotnak, amely egyben egyházkerület is volt (püspökkel az élén), a 2010-es újraegyesülésig.

VezetőségSzerkesztés

A Magyarországi Unitárius Egyház legutóbbi püspöke Rázmány Csaba volt, aki 2009. július 15-én elhunyt.[5] Az egyház főgondnoka Elekes Botond. A Magyarországi Unitárius Egyház törvényhozó testülete a zsinat, melynek egyházi elnöke a püspök, világi elnöke a főgondnok.

Hitelvek és gyakorlatokSzerkesztés

HitalapelvekSzerkesztés

EgyházközségekSzerkesztés

IdézetSzerkesztés

"A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született unitárius – amely humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne – állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében. Ez gyakran ma is tapasztalható. Kis létszámuk miatt igen sokan nem is ismerik őket, és az időnként nyilvánosságra kerülő híradásokat idegenkedve vagy értetlenül fogadják." – Bartók Béla

Lásd mégSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. 2001-es népszámlálási adat
  2. a felekezet saját becslése
  3. A Magyarországi Unitárius Egyház Elnökségének közleménye. [2012. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
  4. Archivált másolat. [2012. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
  5. Elhunyt Rázmány Csaba Béla, az unitárius egyház püspöke, mno.hu 2009. július 15.

Külső hivatkozásokSzerkesztés