Magyarországi pártok listája 1990-től

Ez a lap a magyarországi pártok listája 1990-től, ami a Harmadik Magyar Köztársaságban alakult és a rendszerváltást követő parlamenti és azon kívüli pártokat sorolja fel napjainkig.

Parlamenti pártokSzerkesztés

Logó Párt Rövidítése Spektrum Ideológia Alapítása Elnöke(i) OGY
mandátumok
EP
mandátumok
Saját frakcióval rendelkező parlamenti pártok a 2022-es országgyűlési választásokat követően
 
Demokratikus Koalíció
DK
baloldali
szociálliberalizmus
Európa-pártiság
2012. január 21.
Gyurcsány Ferenc
15
4
 
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Fidesz
jobboldali
nemzeti konzervativizmus
jobboldali populizmus
1990. február 8.
Orbán Viktor
117
12
 
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Jobbik
jobboldali
nacionalizmus
Európa-pártiság
2003. november 20.
Jakab Péter
10
1
Kereszténydemokrata Néppárt
KDNP
jobboldali
kereszténydemokrácia
nemzeti konzervativizmus
1989. december 6.
Semjén Zsolt
18
1
 
LMP – Magyarország Zöld Pártja
Zöldek
centrista
zöldpolitika
zöld liberalizmus
2009. február 24.
Kanász-Nagy Máté/
Schmuck Erzsébet
5
 
Magyar Szocialista Párt
MSZP
baloldali
szociáldemokrácia
szocializmus
1989. november 21.
Tóth Bertalan/
Kunhalmi Ágnes
10
1
Mi Hazánk Mozgalom
Mi Hazánk
harmadikutas
keresztényszocializmus
nemzeti radikalizmus
2018. szeptember 5.
Toroczkai László
6
Momentum Mozgalom
Momentum
centrista
liberalizmus
patriotizmus
Európa-pártiság
2017. május 19.
Donáth Anna
10
2
 
Párbeszéd Magyarországért
Párbeszéd
baloldali
zöldpolitika
szociáldemokrácia
2013. augusztus 22.
Szabó Tímea/
Karácsony Gergely
6
A parlamentben jelenlévő nemzetiségi érdekképviseleti szervezetek
 
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
MNOÖ
jobboldali
Magyarországi németek érdekképviselete
1995. március 11.
Englenderné Hock Ibolya
1

Korábbi parlamenti pártokSzerkesztés

Logó Párt Rövidítése Spektrum Ideológia Alapítása Parlamenti jelenlét
Saját frakcióval rendelkező parlamenti pártok 1990 és 2018 között
Egyesült Kisgazdapárt
EKgP
jobboldali
agrárpolitika
1994. január 17.
1994
 
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
FKgP
jobboldali
agrárpolitika
nemzeti konzervativizmus
1990. január 4.
1990–1992
1994–2002
 
Magyar Demokrata Fórum
MDF
jobboldali
konzervativizmus
keresztényszocializmus
1989. december 11.
1990–2010
 
Magyar Demokrata Néppárt
MDNP
jobboldali
nacionalizmus
kereszténydemokrácia
1996. március 7.
1996–1998
 
Magyar Igazság és Élet Pártja
MIÉP
harmadikutas
nemzeti konzervativizmus
globalizációellenesség
1993. július 23.
1993–1994
1998–2002
2013–2014*
 
Szabad Demokraták Szövetsége
SZDSZ
centrista
neoliberalizmus
szociálliberalizmus
1990. január 18.
1990–2010
A parlamentben jelenlévő, de saját frakcióval nem rendelkező pártok 1990 és 2022 között
Agrárszövetség
ASZ
baloldali
agrárpolitika
1990. január 26
1990–2002
Centrum Párt
CP
harmadikutas
centrizmus
szociáldemokrácia
2002. január 7.
2002
 
Együtt – a Korszakváltók Pártja
Együtt
baloldali
szociálliberalizmus
szociáldemokrácia
2013. július 5.
2014–2018
Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom
ISZOMM
baloldali
demokratikus szocializmus
szociáldemokrácia
2020. szeptember 5.
2020–2022
Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt
KTI
harmadikutas
centrizmus
szociáldemokrácia
2013. december 3.
2013–2014
 
Magyar Liberális Párt
MLP
centrista
liberalizmus
Európa-pártiság
2013. március 29.
2014–2022
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
MSZDP
baloldali
szociáldemokrácia
1989. december 19.
2002–2010
 
Polgári Válasz
PV
jobboldali
konzervativizmus
2021. május 11.
2021–2022
ReforMerek
Reformerek
harmadikutas
konzervatív liberalizmus
kereszténydemokrácia
2021. július 1.
2021–2022
Szociális Unió
SZU
baloldali
demokratikus szocializmus
szociáldemokrácia
2011. április 8.
2011–2014
 
Új Kezdet
ÚK
jobboldali
konzervatív liberalizmus
kereszténydemokrácia
2016. február 20.
2018–2022
Vállalkozók Pártja
VP
jobboldali
konzervativizmus
liberalizmus
1989. december 5.
1990–2006
Volner Párt
VP
jobboldali
euroszkepticizmus
nemzeti konzervativizmus
2021. július 9.
2021–2022

  *    frakció nélkül

A korábbi parlamenti pártoknak mandátumuk elvesztésével csak a döntési befolyásuk szűnik meg, de maga a párt ettől függetlenül természetesen tovább működhet, viszont előfordulhat, hogy jellemzően a parlamenti jelenléttel együtt járó állami támogatás elmaradása idővel a párt megszűnéséhez vagy átalakulásához vezet.

Parlamenten kívüli pártokSzerkesztés

Az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartása szerint 2022 elején 267 párt volt bejegyezve.[1] Ezen pártalapítási kedvet az országgyűlési választások előtt a hatályos jogszabályoknak tudták be, mely kedvez az anyagi támogatásban részesülő „kamupártok” alapításának.[2] Alább egy lista a nevezetesebb parlamenten kívüli pártokról:

Megszűnt pártokSzerkesztés

Alább egy lista a nevezetesebbekről:[3]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés