Magyarországi tiltakozások 2017 tavaszán

Tiltakozások 2017. április 2-án a Fővám téren

A 2017 tavaszi magyarországi tiltakozások 2017. április elejétől zajlottak és zajlanak jelenleg is elsősorban Magyarországon, de nemzetközi támogatással kísérve.[1][2] A megmozdulások kezdetben a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása[3][4] ellen folytak. A törvénymódosítás 28 magyarországi felsőoktatási intézményt érint, köztük a Soros György által alapított és finanszírozott Közép-európai Egyetemet is. A javaslatot 2017. március 28-án nyújtotta be a kormány, majd 2017. április 4-én 123 igen és 38 nem szavazattal – kivételes sürgősségi eljárás keretében – az Országgyűlés megszavazta,[5] április 10-én Áder János köztársasági elnök aláírta.[6] Az egyetemekkel, köztük a CEU-val semmilyen egyeztetés nem történt a törvény elfogadása előtt.

Egyes vélemények szerint a javaslat a kormányzat Soros György elleni fellépésének tekinthető – emiatt tüntetéssorozat bontakozott ki. A demonstrációk témái később kiegészültek: a felsőoktatási törvény ellen való tiltakozáson kívül a kormány külpolitikája, az Oroszországhoz való közeledés és a kormánymédia propaganda-jellege, valamint a civil szektor ellehetetlenítése ellen, a magyar felsőoktatás szabadsága, az Európai Unió és a Közép-európai Egyetem mellett is tüntettek. A megmozdulások jelszavává a Szabad ország, szabad egyetem, illetve I stand with CEU/a CEU-val vagyok szlogenek váltak.[7]

Tartalomjegyzék

A tiltakozásokat kiváltó törvénymódosításokSzerkesztés

A felsőoktatásról szóló törvénymódosításSzerkesztés

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény[8] főbb pontjai:

  • „A felsőoktatási intézmény elnevezésének más felsőoktatási intézmény elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. (...) Megtévesztőnek, illetve összetéveszthetőnek minősül a felsőoktatási intézmény elnevezése, ha annak magyar vagy idegen nyelven történő megnevezése és valamely más, az oktatási hivatalnál nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény elnevezése megegyezik.”
  • „Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha (a) magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló, Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya által kötött (...) nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték, (b) a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül, (c) az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül és (d) működését az oktatási hivatal engedélyezte.”
  • A törvényben meghatározott feltételeket „a 2017. szeptember 1-jén magyarországi működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézménynek 2018. február 15-éig kell teljesíteni. A feltételeket nem teljesítő külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélyét az oktatási hivatal visszavonja és 2018. szeptember 1-jét követően a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi képzésének első évfolyamára hallgató nem vehető fel (...)”

A törvényjavaslat részletes indoklása: „Az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működése akkor lehet optimális, ha arról a származási ország és Magyarország Kormánya is tudomással bír, és mindkét Kormány támogatását fejezi ki az adott intézmény és képzései új helyszínen történő működése kapcsán. A módosított szabályozás szerint ennek megfelelően Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték, azaz a két ország Kormánya kölcsönösen elkötelezi magát a külföldi felsőoktatási intézmény működésének engedélyezése és támogatása mellett.”

Semjén Zsolt indítványára a törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalták.[5] Dr. Király Miklós egyetemi tanár, az ELTE jogi karának tanszékvezetője szerint: „Sem a törvényjavaslat előterjesztője, sem az Országgyűlés nem vette figyelembe azokat az alkotmányossági aggályokat, amelyeket vezető alkotmányjogászok igen világosan megfogalmaztak”, sőt az erősödő tiltakozások hatására kivételes eljárásban, gyorsított módon tárgyalták a javaslatot.[9]

2017. április 21-én az LMP szocialista, jobbikos és független parlamenti képviselők támogatásával a felsőoktatási törvény módosításának utólagos normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól.[10]

A civiltörvényről szóló törvénymódosításSzerkesztés

„A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” alkotott törvényt, mely „A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról” szóló 2011. évi CLXXXI. törvényt is módosítja, 2017. április 7-én, péntek délután Gulyás Gergely, Kósa Lajos és Németh Szilárd nevével nyújtották be az Országgyűlés elé.[11] A témában volt ötpárti egyeztetés, az ellenzék egyetlen pártja sem támogatta a törvénytervezetet.[12]

A törvény indoklása szerint reális veszély, „hogy a civil társadalom szerveződéseit külföldi érdekcsoportok felhasználni törekszenek”, akár a szervezet céljait is megváltoztatva. „Az ilyen juttatások célja, hogy az abban részesülő civil szervezetek társadalmi befolyásán keresztül a támogató érdekcsoportok saját érdekeiket érvényesítsék Magyarország politikai és társadalmi életében. Ez a befolyás irányulhat valamely konkrét politikai, gazdasági döntés meghozatalára, egyes szakpolitikák irányainak meghatározására, vagy legtágabb értelemben akár a demokratikus állami intézményrendszer működésére is”.

A törvény logikus lépése a magyarországi civil szervezetek elleni fellépésnek, mely korábban a Norvég Alap-ügyben csúcsosodott ki.

Az oroszországi, illetve izraeli hasonló, civil szervezetekről szóló törvényeket[13] másoló törvénytervezet főbb pontjai[14]:

  • Azok a magyar civil szervezetek, melyek évente 7,2 millió forintot meghaladó támogatást kapnak külföldről, külföldről támogatott szervezetnek minősülnek, és ezt be kell jelenteniük 15 napon belül. A támogatásokba nem számítandók bele az uniós források.
  • A vallási vagy sporttevékenységet végző szervezetre nem kell alkalmazni a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt.
  • A nyilvántartó bíróság minden hónap 15. napjáig megküldi minden ilyen külföldről támogatott szervezetnek minősített szervezet adatait a Civil Információs Portál[15] vezetéséért felelős miniszternek, így kikerülnek oda az adatok.
  • A külföldről támogatott szervezet a bejelentést követően haladéktalanul közzéteszi a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy e törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.
  • Ha a szervezet nem teljesíti mindezt, először felszólítást, aztán bírságot kap, majd törlik.

A törvénnyel szembeni kritikák szerint:

  • a terrorizmus és a pénzmosás elleni harcra nem alkalmas[16];
  • megnehezíti viszont az iskolai, kórházi alapítványok, segélyszervezetek hazai adománygyűjtését[16];
  • a „külföldről finanszírozott szervezet” billogjával bizalmatlanságot ébreszt[16];
  • olyan adminisztratív feladatokat ró ki, melyek új információhoz ugyan nem segítik a hatóságokat, viszont időt és pénzt vesznek el a szervezetek eredeti munkájától[16].

A civilszervezetek adatai eddig is megismerhetők voltak: rendelkezésre állnak a bizonylatok, a könyvelés, a mérleg, közhasznú társaságok esetében a közhasznú tevékenységről szóló jelentés, statisztikai adatok. Beszámolóikat, könyvelésüket, jelentéseiket öt évig őrizniük kell, ezeket a NAV bármikor ellenőrizheti[16].

Norvégia magyarországi nagykövete, Olev Berstad kritikája szerint elfogadhatatlan, hogy csak úgy tudnak majd segítséget nyújtani az itteni civil szervezeteknek, hogy azok „külföldről támogatott szervezeteknek” minősülnek. A kapcsolódó „nemzeti konzultációról” szólva úgy fogalmazott: „Láttam, hogy az új óriáshirdetések arról szólnak, hogy állítsuk meg Brüsszelt! Én ezt inkább úgy fordítanám le: állítsuk meg a fejlődést, az együttműködést, ami a történelemben egyedülálló 70 évnyi békét hozta el.”[12]

Budapesti demonstrációkSzerkesztés

 
Tiltakozások 2017. április 9-én az Országház előtt

A törvénymódosítás bejelentése utáni vasárnapra hirdette meg az első budapesti demonstrációt a Facebookon az Oktatási Szabadságot csoport a Közép-európai Egyetem mellett, a felsőoktatási törvény módosításának megszavazása ellen. A tiltakozásra többezres tömeg gyűlt össze, akik a Budapesti Corvinus Egyetem épületétől vonultak az Astorián keresztül a Kossuth térig, ahol beszédeket tartottak.[17]

A parlament április 2-án tartott szavazást a törvénymódosítás elfogadásáról, ekkor a Közép-európai Egyetem Nádor utcai épületét élőlánccal vették körbe, és beszédeket tartottak a felsőoktatás szabadsága mellett. A tömeg innen a Kossuth térre indult, majd követelték az Európai Unió zászlójának kihelyezését az Országházra a magyar és a székely zászló mellé. Végül Kunhalmi Ágnes, MSZP-s képviselő lógatta ki az épület ablakából.[18]

Az országgyűlés által megszavazott törvényjavaslatot Áder János köztársasági elnök április 10-ig aláírhatta, visszaküldhette a parlamentnek újratárgyalásra, vagy az Alkotmánybíróságnak alkotmányossági felülvizsgálatra.[19] Április 9-ére az Oktatási Szabadságot Facebook-csoport újabb tiltakozást szervezett, először a Clark Ádám térre, majd a nagyszámú visszajelzés miatt átszervezték a Várkert Bazár elé. A Facebookon kb. 32 ezren jeleztek vissza az esemény kezdetéig,[20] a megjelentek száma viszont a szervezők szerint 70-80 ezerre tehető volt. A tüntetők a Közép-európai Egyetem mellett tüntettek azért, hogy Áder János ne írja alá a törvénymódosítást, a Ne írd alá János! és Ne légy káder, Áder! jelszavakat skandálva. A tömeg a Várkert Bazártól a Lánchídon keresztül a Kossuth térre vonult, ahol beszédeket tartottak. A több tízezres tömeg egy része a hivatalos rendezvény vége után a téren maradt, majd az Emberi Erőforrások Minisztériumához és a Fidesz székházához vonultak, ahova be akartak jutni. Később a tiltakozás a Hősök terén majd az Oktogonon folytatódott, ahonnan a tüntetők nagy része hazament, kb. háromszázan pedig polgári engedetlenségi fórumba kezdtek a tér közepén, amely még órákig elhúzódott.[21]

A tiltakozások ellenére másnap az esti órákban Áder János aláírta a törvénymódosítási javaslatot, amelynek hatására a Facebookon spontán szervezkedések indultak. Ennek következtében április 10-én a Sándor-palota előtt többszázas tömeg jelent meg az esti órákban, Áder döntését kritizálva, az Aláírtad János, égni fog a város!, Szabad ország, szabad egyetem!, Ruszkik haza! és Európa! rigmusokat skandálva, az Örömódát énekelve. A tömeg megkísérelte a bejutást a Sándor-palotába, majd a Lánchídon keresztül az Oktogon felé vették az irányt végigvonulva a városon. A hídon keresztül vonuló tiltakozók száma többezresre nőtt, az Oktogonról a Blaha Lujza térre mentek, majd onnan a Szabad ország, szabad sajtó jelszavak kíséretében a Magyar Rádió székhelyéhez vonultak, ahol a kormánypárti médiát kritizálták. A tüntetők megkíséreltek bejutni az épületbe, majd sikeresen kitűztek a főbejárat fölé egy Európai Uniós zászlót. A tömeg a Himnusz és az Örömóda eléneklése után hazament, a tiltakozások a hajnali órákig elhúzódtak.[22]

A Sándor-palotánál a tüntetések közben Gulyás Márton aktivistát a Budapesti Rendőr-főkapitányság őrizetbe vette csoportos garázdaság vádjával, miután narancssárga festéket próbált dobni az épületre, de az azt védő rendőröket találta el. A Budapesti Nyomozó Ügyészség épülete előtt több százan tüntettek másnap délután, április 11-én Gulyás Márton szabadon engedéséért, majd a Lánchídon keresztül átvonultak a Gyorskocsi utcai fogdában, ahol Gulyást fogva tartották. A fogdánál a tüntetők letáboroztak, és Gulyás szabadon engedését követelték a rendőröktől.[23] Gulyás nem jogerősen 300 óra közmunka büntetést kapott garázdaságért.

Április 12-én Hősök vétója címmel újabb tüntetést tartottak a Hősök terén, ahol civil szervezetek tiltakoztak a civil szervezeteket érintő törvénymódosítás miatt, de a rendezvény egyúttal a CEU-t is érintő felsőoktatási törvénymódosítás ellen is szólt. A tüntetésen felszólalt Móra Veronika az Ökotárs Alapítványtól, Kapronczay Stefánia a TASZ-tól, valamint L. Ritók Nóra az Igazgyöngy Alapítványtól. A téren egy szívet is megformázott a megjelent tömeg. A megjelentek egy része később a főváros különböző pontjain demonstrált, először átvonultak a Fidesz közeli Lendvay utcai székházához, majd az előző napokhoz hasonlóan átvonultak az Oktogonhoz és a Kossuth térhez.[24][25]

Április 13-án Gulyás Márton elítélése ellen párszázas tömeg gyűlt össze az Igazságügyi Minisztérium épületénél, majd innen az Oktogonra mentek, ahol beszédeket is tartottak. Egy tüntető festéket dobott a Terror Háza Múzeum épületére, majd úgy nyilatkozott, hogy „azért választotta a Terror Házát, mert egy olyan közintézményt akart megdobni, amelynek van jelképes értéke”, állítása szerint „nem akart megsérteni senkit, ha valakit mégis megsértett volna, attól elnézést kér”.[26][27] Békés Márton, az intézmény kutatási igazgatója különösen méltatlan és visszataszító barbár támadásnak nevezte a történteket.[28]

Április 15-én Nem maradunk csendben címmel szerveztek kormányellenes tüntetést a Szabadság térre, ahol a korábban a Sándor-palota megdobásáért elítélt Gulyás Márton és Varga Gergely is felszólalt. Mindketten kormánykritikus beszédet tartottak, Gulyás pedig szervezkedésre szólított fel a Fidesz-kormány hegemóniájával szemben a következő évben tartandó választásokig. A demonstráción többen is felszólaltak a kormány ellen, a beszédeket pedig zenés rendezvény keretében tartották meg. A húszezresre becsült tiltakozó tömeg innen újra a Kossuth térre, majd az Oktogonra vonult.[29][30]

Áprili 22-ére a Magyar Kétfarkú Kutya Párt vicctüntetést szervezett az Oktogonra „Illiberal Pride – Békemenet a kormányért és Oroszországért. És minden más ellen” címmel. Az eseményen párezres tömeg gyűlt össze, amelyen a magyarországi jobboldal „békemenet” elnevezésű eseményeit parodizálták ki különböző beszédekben, és a tüntetések molinóin, tábláin. A Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Kovács Gergely, aki egyben az esemény főszervezője volt, szintén beszédet tartott, ironikus beszédén keresztül a korrupciót, az oktatási és egészségügyi helyzetet és az Oroszországhoz való közeledést is kritizálta. A tiltakozók a Blaha Lujza téren át innen az Erzsébet térre vonultak, ahol a hivatalos rendezvény véget ért. [31]

VéleményekSzerkesztés

 
A 2017. április 15-i tüntetés jellemző jelszavai

Orbán Viktor miniszterelnök március 31-én a Kossuth Rádió műsorában úgy nyilatkozott a CEU-ról: „A csalás, az csalás, akárki is követi el.”[32]

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere április 4-én a törvényt tárgyaló parlamenti felszólalásában Soros Györgyöt támadta, melyben „a magyar kormányra történő nyomásgyakorlással, világméretű lejáratókampánnyal” és „álcivil ügynökszervezetek hálózatának szervezésével” vádolta meg az üzletembert. Ennek során egy eddig ismeretlen 2005-ös, állítólagosan Magyar Bálint akkori oktatási miniszternek írt levélre is hivatkozott, amelyben állítólag Soros a CEU-nak kér mentességet bizonyos felsőoktatási szabályok alól.[33]

Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető több interjúban is lényegében elismerte, hogy a CEU-t érintő törvénymódosítás mögött az alapító Soros György elleni kormányzati ellenpropaganda áll, mert állítása szerint Soros a migrációt támogatja, ami ellentétes a kormány álláspontjával. A CEU-t pedig „fantomegyetemnek” tartja, mert semmilyen oktatási tevékenységet nem végez Amerikában, ezért szerinte külön kell kezelni a Közép-európai Egyetemet és a Central European University-t. Több párttársához hasonlóan elmondta, hogy nem akarják bezáratni az egyetemet és a tanszabadság is garantálva van.[34][5]

Semjén Zsolt KDNP-elnök egy interjúban már beszélt ez utóbbiról is, ahol elmondta, hogy a törvényt „a józan ész alapján” alkották, és az a körülmény, miszerint amerikai részről ez mégis teljesíthetetlen, viszont nem érdekli őket. Hozzátette, hogy a tüntetők követelését azért nem veszik figyelembe, mert még egyetlen épeszű érvet sem hallottak, pusztán politikai indíttatású hisztériakeltés zajlik, ami szerinte a napnál világosabban mutatja a „Soros-hálózat” mozgósító képességét, aminek a CEU is része.[35]

Kiderült azonban, hogy 2004-ben Semjén mellett többek közt Szijjártó Péter és Áder János is megszavazta azt a jogszabályt, ami a Közép-európai Egyetemet New York-i székhelyű, Budapesten működő, angol oktatási nyelvű, magyar, nem állami egyetemként ismeri el.[36] A törvény nem rendelkezik arról, hogy az egyetem ameri[37]

Hiller István volt oktatási miniszter szerint számos más egyetem működik ugyanúgy, mint a CEU, és épp hogy versenyelőnyként kéne kezelni a CEU kettős diplomájának lehetőségét. Mellár Tamás közgazdász szerint aggályos, hogy elmaradtak az egyetemmel az egyeztetések. Schiffer András, az LMP korábbi elnöke szerint több ponton is sérti a jogbiztonságot a törvény.[38]

A törvényjavaslatot végül 2017. április 10-én írta alá Áder János köztársasági elnök, aki az MTI-nek a következő közleményt adta:

„A rendelkezésemre álló időben megvizsgáltam a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését. Megállapítottam, hogy a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti.”

– Áder János, köztársasági elnök

Az aláírás előtt Jakab András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi docense és a Bibó István Szakkollégium is több ponton alkotmánysértőnek tartotta a törvényt, de ugyanígy vélekedett róla Sólyom László volt köztársasági elnök és alkotmánybíró is.[39][40]

Közleményeikben többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem oktatói és a Színház- és Filmművészeti Egyetem polgárai is kiálltak a Közép-európai Egyetem mellett, ellenezve a törvénymódosítást.[41]

A Kaposvári Egyetem közleménye kiáll a törvénymódosítás mellett, mivel az szerintük biztosítja az intézmények szabályszerű működését és tiszta helyzeten alapuló versenyét.[42] A Debreceni Egyetem kancellárja, Bács Zoltán szintén a Közép-európai Egyetem ellen szólalt fel, ellenkampányt indított a közösségi médiában I stand with UD címkével.[43] Közben a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata a hallgatók számára továbbított levélben szólított fel mindenkit a törvénymódosítás ellen irányuló petíció aláírására.[44]

Mind a CEU rektora, Michael Ignatieff, mind rektorhelyettese, Enyedi Zsolt leszögezte, hogy nem engednek a tanszabadságból és hogy Budapesten kívánnak maradni. Ignatieff elmondta, hogy Palkovics László oktatási államtitkárral először a beterjesztés napján beszélt, valamint hozzátette, hogy nem fognak campust építeni Amerikában, amire a törvény kötelezné a CEU-t. Korábban reagált Orbán csalásvádjára is, szerinte a miniszterelnök kitalált egy történetet, amely egyszerűen nem igaz, a Közép-Európai Egyetem neve pedig nem Soros-egyetem.[45][46][47]

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár szerint hazugság, hogy a törvény kihirdetésével bezár a Soros-egyetem, hiszen a magyar jogszabályok alapján évfolyamokat indíthat és diplomát adhat ki. Hozzátette, hogy a magyar kormány nem akar semmilyen egyetemet bezárni, hanem annyit szeretne, hogy ha egy intézmény pl. Európán kívüli diplomát ad ki, arról legyen nemzetközi szerződés.[48] Az államtitkár szerint, ha a CEU kiterjeszti a licenszszerződését a teljes képzési portfólióra, akkor az Egyesült Államokban akkreditált képzésekre is megmarad a diploma kiadásának joga.[49]

Enyedi Zsolt rektorhelyettes szerint az államtitkár javaslata elég bonyolult és körülményes, nem garantálja az egyetem későbbi működését, a megváltoztatott jogviszony pedig új akkreditációs eljárást vonna maga után, ami akár évekig is eltarthat. Enyedi nemzetközi garanciákat is szeretne, amik garantálják az ilyen jellegű jövőbeni problémák kiküszöbölését.[50]

Orbán április 16-án a Kossuth Rádióban elmondta, hogy nem érti, „miért van az, hogy magyar akadémikusok, tudósok, hazai egyetemeken tanító professzorok nem azért lépnek fel, hogy az ő egyetemeik is megkapják azokat a jogokat, amelyeket a CEU élvez, hanem amellett állnak ki, hogy Soros György megtarthassa a privilégiumait.” Elmondta, hogy még azzal is együtt tudna élni, hogy létezik a „Soros-egyetem, amely liberális aktivistákat képez ki a délszláv és a közép-európai térség politikai élete számára”, a gondot az jelenti szerinte, hogy „a Soros-birodalom beleállt a migránsok támogatásába.” Visszautasította, hogy be akarnának zárni egy egyetemet. A kormány szerinte támogatja a civil szervezetek munkáját, mert egyes szociális, egészségügyi, környezetvédelmi feladatokat jobban elvégeznek, mint az állam tenné. Ezeknek azonban semmi közük azokhoz a „magukat civilnek nevező lobbiszervezetekhez”, amelyek az emberek befolyásolására törekednek. A tiltakozásokra reagálva a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „Békés és derék keresztény embereknek is viszket már a tenyere.”[51]

Orbán nyilatkozatára többek közt Király Miklós, az ELTE jogi karának volt dékánja, Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök volt tanácsadója reagált egy levélben. A jogász leírta, hogy professzortársaival nem Soros György privilégiumaiért álltak ki, hanem a Central European University (CEU) égisze alatt folytatott oktatás, kutatás értékeinek megőrzése, s az ott tanító oktatók és hallgatók érdekei mellett. Ezután felsorolja a törvénymódosítás körüli jogi aggályok semmibevételét, és hogy a törvényjavaslatot gyorsított eljárásban tárgyalták, amivel szerinte világossá válik, hogy a kormányzatot egyáltalán nem érdekli a felsőoktatás és a tudomány képviselőinek véleménye. Majd levezeti, hogy ilyenfajta törvénykezéssel elveszik a jogbiztonság és az előreláthatóság, nincsenek korlátok, határok, nincsenek fékek és józan szakmai megfontolások, egyeztetések, hagyományok vagy szerzett jogok. Az oktatás minősége sem számít. Ezzel pedig az egész hazai egyetemi szféra érzi veszélyeztetve magát, ez az oka a tiltakozásnak. A levele végén leszögezi, hogy társaival egy elhibázott felsőoktatási döntés és politika veszélyeire szeretnék a figyelmet felhívni. [52][53]

Április 20-án az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös nyilatkozatban komolytalannak minősítik a civiltörvényről szóló egyeztetést, mert annak parlamenti tárgyalása már előző nap elkezdődött, valamint vitára alkalmatlannak tekintik a törvényjavaslatot, mert szerintük a jelenleg hatályos törvényhez képest az átláthatóságot nem növeli, csupán megbélyegzi a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket. Úgy vélik, az átláthatóság a jelenlegi törvénnyel is biztosított, a civil szervezetek többsége pedig a törvényben előírtnál is sokkal átláthatóbban működik. A megjelent civil szervezetek ezért elutasítják, és vitára alkalmatlannak tartják a törvényjavaslatot.[54]

Időközben előbukkant egy felvétel, melyen Kádár János 1988. február 9-én az MSZMP egyik gyűlésén az akkori ellenzéki mozgalmakkal kapcsolatban bírálja a Soros Alapítványt, mert az legalizálva „illegális csatornákon” ad anyagi támogatást az ellenzéki pártoknak. Szerinte ezért meg kell vonni a kiutazási engedélyét a külföldön rendszerellenes beszédeket tartóktól. A régi felvétel apropója, hogy azon Kádár szinte ugyanúgy viszonyul Soroshoz, mint 2017-ben Orbán, aki a nyolcvanas évek végén ellenzéki politikusként Soros-ösztöndíjjal tanult Oxfordban.[55]

Nemzetközi visszhangSzerkesztés

A magyar felsőoktatási intézmények mellett számos külföldi egyetem és szervezet állt ki a Közép-európai Egyetem mellett, köztük a Yale Egyetem, a Stanford Egyetem, az Oxfordi Egyetem és a Bostoni Egyetem.

A washingtoni külügyminisztérium felkérte a kormányt a törvénymódosítási javaslat visszavonására.[56]

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa fontosnak tartja, hogy a Közép-európai Egyetem „az esetleges szabálytalanságok korrekciója után zavartalanul folytathassa működését Budapesten.”[57][58]

Tibor Fischer magyar származású angol író szerint nem folytatódhat tovább az a gyakorlat, hogy a CEU Egyesült Államokban kibocsátott diplomát adhat ki Magyarországon tanuló diákoknak. „Nyilvánvalóan ez vonzó volt a diákok számára, de miután a CEU elveszti ezt a lehetőséget, az egyetem kevesebbet for érni a piacon. Ugyanakkor ha a CEU tényleg olyannyira a kiválóság központja, amennyire támogatói annak tartják, akkor bizonyára továbbra is képes lesz magához vonzani a diákokat.”[59][60]

Közvélemény-kutatásokSzerkesztés

A kormányközeli Századvég Alapítvány április 7. és 11. között 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg CATI-módszerrel.[61] A felmérés alapján a válaszadók 70 százaléka egyetértett a törvénymódosítással, vagyis támogatja, hogy külföldi egyetem csak akkor adhasson ki oklevelet, ha betartja a magyar jogszabályokat, és a székhelyén is folytat tényleges oktatási tevékenységet. A mintavételből fakadóan az eredmény legfeljebb ±3,2 százalékponttal térhet el attól az értéktől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.[62][63]

A Simicska Lajoshoz közeli Magyar Nemzet megbízásából készített másik felmérés szerint a megkérdezettek 48 százaléka elutasítja a felsőoktatási törvénymódosítást, az Iránytű Intézet adataiból az is kiderül, hogy a kormánypárti szimpatizánsok 70 százaléka egyetért a törvénnyel.[64]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hatalmas, CEU melletti tüntetést tartottak. 444.hu, 2017. április 9.
  2. Barcelonában is tüntettek a CEU mellett. Index, 2017. április 7. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  3. Áder aláírta a felsőoktatási törvény módosítását. Napi.hu, 2017. április 10. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  4. T/14686. számú törvényjavaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  5. ^ a b c Villámgyorsan megszavazták a CEU-törvényt. Index, 2017. április 4. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  6. Áder aláírta a felsőoktatási törvény módosítását. Napi.hu, 2017. április 10. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  7. A Közép-európai egyetem weboldala. Közép-európai Egyetem, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  8. 2017. évi XXV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról - Magyar Közlöny 2017. 53. szám, 2017. április 10.
  9. „Alapvetően téves és rosszindulatú” – volt híve válaszolt Orbánnak CEU-ügyben
  10. Összejöttek az aláírások, Alkotmánybíróság elé kerül a lex CEU. mno.hu, 2017. április 21. (Hozzáférés: 2017. április 21.)
  11. Német Tamás: Benyújtották a civiltörvény módosítását. Index, 2017. április 7. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  12. ^ a b Parlament előtt a civiltörvény. Népszava, 2017. április 8. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  13. Tóth-Szenesi Attila: Izraelben megszavazták, amiről Németh Szilárd még csak álmodik. Index, 2017. március 21. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  14. A törvénytervezet szövege
  15. Civil Információs Portál
  16. ^ a b c d e Nyilas Gergely: Csak a vegzálásra jó az új civiltörvény. Index, 2017. április 6. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  17. Több ezren tüntettek a CEU mellett. Index, 2017. április 2. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  18. A Kossuth téren tüntettek a CEU-ért. Kettős Mérce, 2017. április 4. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  19. Áder János aláírta a CEU-ellenes törvényt. 444, 2017. április 10. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  20. 32 ezer ember jelezte, hogy megy - Áttették a gyülekezőt. Hír TV, 2017. április 18. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  21. Ekkora tömeg régen vonult utcára Orbán ellen. Index, 2017. április 9. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  22. Spontán kezdődött tüntetés a Sándor-palota előtt. Index, 2017. április 10. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  23. "Marcit ki, Orbánt be!" Az Áder János elleni tüntetésen őrizetbe vett Gulyás Mártonért tüntetnek. 444, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  24. Dull Szabolcs: Alig akarják abbahagyni a tüntetést Orbán ellen. Index, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
  25. Hatalmas éjszakai after party-ba csapott át a szerdai civiltüntetés. HVG, 2017. április 13. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
  26. Kamaratüntetést tartanak Gulyás Márton ítélete miatt. 24.hu, 2017. április 13. (Hozzáférés: 2017. április 22.)
  27. Festékkel dobta meg a Terror Házát egy tüntető. ma.hu, 2017. április 14. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
  28. „Barbár támadás érte a Terror Háza Múzeumot”. Terror Háza Múzeum, 2017. április 18. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
  29. A Szabadság téri buliból előbb a Kossuth térre, majd az Oktogonra vonultak a tüntetők - percről percre. HVG, 2017. április 15. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
  30. Windisch Judit: Bulival folytatódott a kormányellenes tüntetéssorozat. HVG, 2017. április 16. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
  31. Elkezdődött a Kétfarkú Kutyapárt békemenete. Index, 2017. április 22. (Hozzáférés: 2017. április 22.)
  32. Német Tamás: Orbán a CEU-ról: A csalás az csalás. Index, 2017. március 31. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  33. Dull Szabolcs: A titkos Soros György-levélen háborognak a fideszesek. Index, 2017. április 4. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
  34. Kósa a CEU-ról, nincs kivétel, kivéve, ha Trump felhívja Orbánt. 24.hu, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
  35. Csuhaj Ildikó: "A Soros által támogatott migránsok először a Pride-osok fejét vágják le" - Interjú Semjén Zsolttal. ATV, 2017. április 12. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
  36. Földi Bence: Áder 2004-ben még megszavazta a CEU-törvényt. MNO, 2017. április 23. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
  37. [http://www.parlament.hu/szavazasok-elozo-ciklusbeli-adatai?p_auth=g6ddRwyb&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_szav.szav_lap_egy%3Fp_szavdatum%3D2004.05.10.17%3A03%3A31%26p_szavkepvszav%3DI%26p_ckl%3D37%26p_osszefuz%3D 2004.05.10.17:03:31-i szavazás T/10139: A New York-i székhelyű, Budapesten működő, angol oktatási nyelvű Közép-európai Egyetem magyar, nem állami egyetemként történő elismeréséről]. parlament.hu, 2004. május 10. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
  38. CEU-ügy: A kormányfő így akar kiharcolni egy Orbán-Trump találkozót?. ATV, 2017. április 6. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
  39. Nagyon is tudta Áder, hogy nem stimmel a lex CEU, mégis aláírta. HVG, 2017. április 13. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  40. Sólyom: A CEU-törvény egyértelműen alkotmányellenes. Index, 2017. április 12. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  41. Támogatók listája a Közép-európai Egyetem honlapján. Közép-európai Egyetem, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  42. Kaposvári Egyetem: esélyegyenlőséget akarunk a hazai felsőoktatásban!. Kaposvár Most, 2017. április 7. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  43. I stand with UD - a Debreceni Egyetem kancellárja nem a CEU mellett áll. Index, 2017. április 10. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  44. Levélben buzdít a CEU-ellenes ellenpetíció aláírására a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat. 24.hu, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  45. Magyarul Balóval: EXKLUZÍV: Interjú a CEU rektorával - eredeti nyelven (video). RTL Klub, 2017. április 1. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  46. Michael Ignatieff az ATV Egyenes beszéd című műsorában (video). ATV, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  47. Magyarul Balóval: CEU-ügy: hogyan tovább? (video). RTL Klub, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  48. Bízunk benne, hogy Brüsszel nem asszisztál a hazug Soros-kampányhoz - kormány.hu, 2017. április 11.
  49. Joó Hajnalka: Palkovics: Adhat amerikai diplomát a CEU, a működési engedélynek nincs sok jelentősége. HVG, 2017. április 12. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
  50. Vakarják a fejüket a CEU-n Palkovics nyilatkozata után. HVG, 2017. április 12. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
  51. Orbán: Borzalmas dolgokat skandálnak, sokaknak viszket a tenyere. Index, 2017. április 16. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
  52. Király Miklós: Válasz Orbán Viktornak. Facebook, 2017. április 16. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
  53. Miklósi Gábor: Egy egyetemi tanár válasza Orbánnak: ezért tiltakozunk a lex CEU ellen. Index, 2017. április 16. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
  54. Nem tárgyalnak a kormánnyal a civil szervezetek. ATV, 2017. április 20. (Hozzáférés: 2017. április 22.)
  55. Hamvay Péter: Megszereztük Orbán 1988-as beszédét Soros Györgyről. Előadja: Kádár János. HVG, 2017. április 21. (Hozzáférés: 2017. április 22.)
  56. 14 Nobel-díjas is aláírta a CEU-t támogató nyílt levelet. Délmagyar, 2017. március 31. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  57. Navracsics: Kelet-Európa robbantotta ki a botrányt az EU-ban. Index, 2017. április 2. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  58. Az EP plenáris ülése előtt Magyarország és a CEU. Index, 2017. április 6. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  59. Nem, Orbán Viktor nem zsarnok. mandiner.hu, 2017. április 21. (Hozzáférés: 2017. április 21.)
  60. I don’t recognise Viktor Orbán as a ‘tyrant’ (angol nyelven). The Guardian, 2017. április 21. (Hozzáférés: 2017. április 21.)
  61. CATI (Computer-assisted telephone interviewing): számítógéppel segített telefonos kérdezés (felmérés).
  62. A többség a kormánnyal ért egyet a felsőoktatási vitában. szazadveg.hu, 2017. április 13. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
  63. A Századvég szerint a lakosság többsége támogatja a CEU-törvényt. Propeller.hu, 2017. április 13. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
  64. A fideszesek többsége egyetért a lex CEU-val. mno.hu. (Hozzáférés: 2017. április 21.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarországi tiltakozások 2017 tavaszán témájú médiaállományokat.