Magyarországi zsinagógák listája

Wikimédia-listaszócikk

Ez a szócikk a történelmi Magyarország területén épült zsinagógákat tartalmazza megyék szerinti bontásban. A felsorolt zsinagógák többsége már használaton kívül áll, vagy egyéb, nem vallási funkciót tölt be, némelyiket pedig lebontották.

A szegedi Új zsinagóga monumentális épülete
Az egri neológ zsinagóga (1911–1913-ban épült). Akár a szegedi zsinagóga, korának ez is hatalmas alkotása volt, de más sors várt rá: 1967-ben a településképet rontó méretére hivatkozva lebontásra került. Néhány fekete-fehér fénykép tanúskodik egykori létezéséről.

A 20. század elején a Magyar Királyság igen sok településén működött zsidó hitközség, amelyek idővel saját templomot, zsinagógát emeltek. Ezeknek az épületeknek legtöbbjét rendkívül igényes művészi külső és belső kialakítással építették. Sok klasszicista stílusú volt, sok romantikus, sok eklektikus és néhány szecessziós is akadt köztük. Többet monumentális méretűre terveztek, hogy megmutassák a századforduló egyenjogúsított és gazdagodó zsidóságának nagyságát és gazdagságát – hasonlóan a korabeli keresztény egyházak templomaihoz.

A második világháború alatt azonban több zsinagóga megsemmisült vagy jelentősen megrongálódott. A második világháború után sokat lebontottak. Számos épületet nem tudott fenntartani a helyi zsidó hitközség, amelyek tagjainak száma a holokauszt miatt jelentősen lecsökkent és az ötvenes-hatvanas években értékesítették őket az önkormányzatoknak. Az így eladott épületekből többet kulturális célból felújították – de volt olyan, amelyet mindenféle megőrzés nélkül raktárként használtak fel. Néhányat üzletekké alakítottak át, és nem egy elbontásra került, mivel a korszak egyszerűsítő építészeti irányzatai nem kedveztek a korábbi díszesebb stílusoknak.[1] Példaként említhető a hatalmas méretű egri neológ zsinagóga,[2] a makói neológ zsinagóga[3] és a salgótarjáni zsinagóga.[4] A megsemmisített magyarországi zsinagógák emlékét ma már csak fényképek és képeslapok őrzik. Hasonló a helyzet a Kárpát-medence egyéb, történelmi Magyarországhoz tartozó részeivel. (Délvidék, horvát területek, Felvidék, Erdély, Kárpátalja)

A magyar zsinagógák felsorolása nem feltétlenül teljes, mivel néhány zsinagóga létezéséről csak elenyésző számú forrás tanúskodik. Az 1929-ben Újvári Péter szerkesztésében Budapesten megjelent Magyar zsidó lexikon számos olyan magyarországi települést sorol fel, ahol a könyv megjelenésekor zsinagóga létezett. A még álló és már elpusztult épületek nagyobb mértékű kutatása a rendszerváltás idején kezdődött. 1989-ben Gerő László Magyarországi zsinagógák, 2005-ben Podonyi Hedvig Zsinagógák Magyarországon tett közzé fényképes albumokat. Mindezeknél nagyobb Klein Rudolf Zsinagógák Magyarországon 1782–1918 című 2011-es könyve, aki nem kevesebb, mint 678 oldalt szentelt a kérdéskörnek. 2019-ben 162 még meglévő zsinagógát azonosítottak egy, a Jeruzsálemi Héber Egyetem által szervezett kutatás során, amely „a II. világháború előtti zsinagógák számának nagyjából a negyedét teszi ki.” Ha ez a becslés helyes, 1939 előtt 600-nál több zsinagóga állt Magyarországon, egyben úgy tűnik, hogy ebben a számban nincs benne a korábban már elcsatolt magyar területek számos zsinagógája. „Az út során a listázott 162 épület közül 138-ba sikerült [a kutató túra résztvevőinek] ellátogatniuk. Nagyjából 10 ezer fotót készítettek és sok zsinagógát teljes egészében dokumentáltak, több épületről, például az abonyi, bajai, keszthelyi vagy kővágóörsi zsinagógáról pedig pontos alaprajzok is készültek.”[5]

Zsinagógák más településeken

szerkesztés

Bács–Kiskun megye

szerkesztés

Baranya megye

szerkesztés

Békés megye

szerkesztés

Borsod–Abaúj–Zemplén megye

szerkesztés

Csongrád megye

szerkesztés

Fejér megye

szerkesztés

Győr–Moson–Sopron megye

szerkesztés

Hajdú–Bihar megye

szerkesztés

Heves megye

szerkesztés

Jász–Nagykun–Szolnok megye

szerkesztés

Komárom–Esztergom megye

szerkesztés

Nógrád megye

szerkesztés

Pest megye

szerkesztés

Somogy megye

szerkesztés

Szabolcs–Szatmár–Bereg megye

szerkesztés

Tolna megye

szerkesztés

Veszprém megye

szerkesztés

Zala megye

szerkesztés

Zsinagógák a történelmi Magyarországon

szerkesztés

A mai Magyarország mellett számos zsinagóga épült a tágabb, történelmi Magyarország területén. Ezek az épületek napjainkban a trianoni békeszerződés következtében a szomszédos államok kulturális kincseihez tartoznak.

Szerbia

Románia

Szlovákia

Ukrajna

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarországi zsinagógák listája témájú médiaállományokat.

Magyar nyelvű szakirodalom

szerkesztés
  • Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon. Térképek, rajzok, adatok, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1991, ISBN 963-7450-11-4
  • (szerk.) Gerő László: Magyarországi zsinagógák, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-10-8231-8
  • Katona József: A 90 éves Dohány-utcai templom. Grünvald Fülöp – Naményi Ernő: Budapesti zsinagógák, Országos Magyar Zsidó Múzeum, Budapest, 1949 (2 mű egy kötetben)
  • Klein Rudolf: Zsinagógák Magyarországon 1782–1918, TERC Kft., Budapest, 2011, ISBN 9789639968011
  • Kormos, Péter, Villányi András, Raj Tamás. Budapest zsinagógái – The Synagogues of Budapest. Budapest: Villányi Kiadó (2007). ISBN 9789632179735 
  • P. Brestyánszky Ilona: Budapest zsinagógái, Ciceró Könyvkiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-539-251-6
  • Podonyi Hedvig: Zsinagógák Magyarországon, Viva Média Holding, Budapest, 2005, ISBN 963-761-972-0
  • Pusztay Sándor: Zsinagógák Szlovákiában – Zsinagógák, zsidó temetők, emlékhelyek, Kornétás Kiadó, 2018, ISBN 9786155058929
  • Szegő György – Szegő Dóra: Zsinagógák, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Budapest, 2004, ISBN 963-9170-83-6
  • Zsidó emlékek Tolna megyében
  • https://hu.pinterest.com/andy1945/zsido-imah%C3%A1z/