Magyarszerdahely

magyarországi község Zala vármegyében

Magyarszerdahely község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. A településen polgárőrség működik.[3]

Magyarszerdahely
A 18. századi Öreg csárda
A 18. századi Öreg csárda
Magyarszerdahely címere
Magyarszerdahely címere
Magyarszerdahely zászlaja
Magyarszerdahely zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterMarczin György (független)[1]
Irányítószám8776
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség435 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 16″, k. h. 16° 56′ 14″46.554569°N 16.937100°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 16″, k. h. 16° 56′ 14″46.554569°N 16.937100°E
Magyarszerdahely (Zala vármegye)
Magyarszerdahely
Magyarszerdahely
Pozíció Zala vármegye térképén
Magyarszerdahely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszerdahely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A község Nagykanizsától 16 kilométerre északra fekszik a Zalaegerszegre vezető 74-es főút keleti oldalán. Központján és az attól keletre fekvő Újnéppuszta településrészen a 7528-as út halad végig, amelyből Újnéppusztán északi irányban, Kacorlak és Pölöskefő felé kiágazik a 7531-es út is. Határa részint dombos és sík, a település szabálytalan kiterjedésű.

Környező települések: Bocska, Börzönce, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Magyarszentmiklós, Pölöskefő, Újudvar, Zalaszentbalázs.

Története

szerkesztés

A terület a régészeti feltárások szerint régóta és folyamatosan lakott hely, kedvező volt a megtelepedésre. A középső kőrézkor emlékeit a Homoki-dűlőben találták meg. A korai bronzkor idején itt állt települést is feltárták. A késő bronzkor leleteit a Homoki- és Kardoskúti-dűlőben találták meg. A késő vaskori jelenlétet a kelta sírok bizonyították (Hamuszínpuszta, Homoki-dűlő, Újnéppuszta). A római kor emlékeit az 1. század közepéről találták meg. A feltárt temetőt folyamatosan használták. Találtak hamvasztásos és csontvázas temetkezést is.

Az 1970-es évek ásatásai alapján a népvándorlás századaiban többek között avarok telepedtek meg a község területén. A honfoglalás idején e táj kisebb folyók szabdalta mocsaras vidék volt. A községen országút haladt át, ezért választották a helyet a pálos barátok lakóhelyül. Kolostoruk a mai Herke-dűlőben állhatott. A szerzetesek jelenléte és az út miatt a település központi szerepet töltött be, piacos hellyé vált. A település történetére vonatkozó levéltári adatok a 14. század elejétől állnak rendelkezésünkre. 1323-ban Zerdahel néven említik, 1699-ben Puszta Szerdahely, 1720-ban Szerdahel Szigete, 1854-ben Magyar Szerdahely, 1863-ban Magyar-Szerdahely, 1877-ben Magyarszerdahely. A név a szerdánként tartott vásárra és piacra utal, a Magyar- előtag különbözteti meg a szintén Zala vármegyei Tótszerdahelytől.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Marczin György (MDF)[4]
  • 1994–1998: Marczin György (MDF)[5]
  • 1998–2002: Marczin György (független)[6]
  • 2002–2006: Marczin György (független)[7]
  • 2006–2010: Marczin György (független)[8]
  • 2010–2014: Marczin György (független)[1]
  • 2014–2019: Marczin György (független)[9]
  • 2019–2024: Marczin György (független)[10]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
528
507
509
457
457
435
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,1%, cigány 2,5%. A lakosok 73,2%-a római katolikusnak, 2,72% reformátusnak, 0,58% evangélikusnak, 7% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,1% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Szent István tiszteletére épített temploma 1752-ben épült.
  • Szent István-szobor[12]
  • A Szociális Otthon épülete Újnéppusztán.
  • Tele-Ka-Land Mesepark (Petőfi utca 4.), 5 Postakocsi turisztikai pajta, Szent Kristóf pihenő, Szent Orbán kilátó.[13]

Nevezetes magyarszerdahelyiek

szerkesztés
  1. a b Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  6. Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  7. Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  8. Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  9. Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  10. Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 19. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  11. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  12. István, a szobor: másfél száz változat[halott link]HVG
  13. Magyarszerdahely turisztikai attrakciók és szolgáltatások. Magyarszerdahely (Hozzáférés: 2022. december 7.)
  • Zala megye kézikönyve. Főszerk. Hóbor József. Szekszárd: Szekszárdi ny. 1998. ISBN 963-9089-19-2