Mahiljov
Mahiljov (Магілёў), oroszul Mogiljov (Могилёв) város Fehéroroszország keleti részén, a Dnyeper folyó partján, Minszktől 200 km-re keletre. A Mahiljovi terület és a Mahiljovi járás székhelye. Az ország harmadik legnépesebb városa, az 1999-es népszámlálás szerint 356,5 ezer lakosa volt (2006-os becslés szerint lakossága 366,8 ezer fő). Fontos közúti és vasúti csomópont, 1998 óta nemzetközi repülőtere is van. A város két kerületre (Leninszkij, Oktyabrszkij) oszlik.
Mahiljov | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Fehéroroszország | ||
Irányítószám | 212000–212999 | ||
Körzethívószám | 8222 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 353 110 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 192 m | ||
Terület | 119 km² | ||
Időzóna | UTC+03:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 53° 54′ 32″, k. h. 30° 20′ 35″53.908940°N 30.342960°EKoordináták: é. sz. 53° 54′ 32″, k. h. 30° 20′ 35″53.908940°N 30.342960°E | |||
Mahiljov weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mahiljov témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Történelem
szerkesztésA várost 1267-ben alapították. A 14. században a Litván Nagyfejedelemség része lett. 1561-ben a város lakossága felkelt a lengyel–orosz háborúban ide bevonuló oroszok ellen, egy hétezres garnizont semmisítettek itt meg. Mivel kereskedelmi utak csomópontjában fekszik, gyors fejlődésen ment keresztül, viszonylag hamar, 1577-ben városi jogokat kapott. 1772-ben került Oroszországhoz és hamarosan a Mogiljovi kormányzóság központja lett. 1812-ben a város közelében vívták a szoltanovkai csatát Bagratyion és I. Napóleon hadseregei. Mogiljov az orosz főparancsnokság székhelye volt az első világháborúban. Az első ötéves tervek idején gyorsan iparosodott (a forradalomig csak kisebb fa-, sör-, dohányipari üzemek működtek itt), 1930-ban helyezték üzembe műselyemgyárát, amely az akkori Belorusszia legnagyobb vegyiüzeme volt. 1930-ban bőrgyár, 1932-ben pedig csőgyár kezdte meg működését és felépült a húskombinát is. Lakossága gyorsan növekedett, 1926-ban 50 ezren, 1939-ben már 99 ezren lakták. A második világháborúban is fontos szerepet játszott, 1941. július 1–26. között tartották a németekkel szemben. A város 1944. június 28-án a Bagratyion hadművelet során szabadult fel. Házainak fele elpusztult, lakóinak száma 10 ezerre csökkent a harcok során. A háborús károk helyreállítása után folytatódott a város iparosítása, elsősorban a gépipar fejlődött gyorsan, 1965-ben pedig a Szovjetunió egyik legnagyobb műszálgyárát helyezték üzembe. Ugyanebben az évben kezdte meg a termelést másik nagyüzeme, a Mogiljovi Autógyár (MoAZ).
Gazdaság
szerkesztésA város sokoldalú ipari központ, legfontosabb gazdasági ágazata a gép- és a vegyipar. A Himvolokno műszálgyár és a Zarja vegyikombinát (ez utóbbi főként olefingyártásáról ismert) a terület gazdaságának vezető vállalatai. A gépgyártást villanymotorgyára, a vontatókat előállító MoAZ, a liftgyár (Mogiljovliftmas) és a faipari berendezéseket előállító Tehnopribor képviseli. Élelmiszeripara (hús- és tejkombinát, zselatingyár) és textilipara (az ország legnagyobb kötőszövőüzeme itt működik) szintén említést érdemel. A város gazdasága (oroszul) Archiválva 2006. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
Látnivalók
szerkesztésA város legismertebb műemléke a Szt. Sztanyiszlav-székesegyház, melyet a karmelita rend építtetett 1738–1752 között. Az 1636-ban alapított Nyikolszkij-monostor ma is működik, különösen értékes része az 1669–1672 között épült hagymakupolás Nyikolszkij-templom. Az oroszos stílusban épült városi színház (1886–1888) Mahiljov egyik legjellegzetesebb épülete. A templomok közül meg kell említeni a zöldtetős Kresztovozdvizsenszkaja-templomot (17. század) és a kék kupolájú Borisz és Gleb-templomot (1867). Fontos látnivalók még a diadalív (1780), a Trjoh Szvjatityelej-templom (1910) és a vasúti pályaudvar (1902).
Híres szülöttei
szerkesztés- Leonyid Mandelstam (1879–1944), fizikus,
- Otto Smidt (1891–1956) geofizikus és geográfus, akadémikus, a Nagy Szovjet Enciklopédia első kiadásának főszerkesztője.
Testvérvárosok
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.