Jukaték-maja nyelv

(Maja nyelv szócikkből átirányítva)

A jukaték-maja vagy egyszerűen – a hétköznapi értelemben vett – maja nyelv (saját elnevezéssel máaya t’áan, ejtsd kb. „mája ttán”; spanyolul idioma maya vagy yucateco) a maja nyelvcsalád jukaték csoportjába tartozó tonális agglutináló indián nyelv, amelyet a közép-amerikai Yucatán-félszigeten (Mexikó, illetve kisebb részben Belize területén) mintegy 7~800 ezren beszélnek, legközelebbi rokonai a kicse és a mam nyelv. Klasszikus állapotáról főleg a Chilam Balamból („A nagy próféták könyve”) vannak ismereteink.

Jukaték-maja
Máaya’ t’áan
Kukulcan, Chichén Itzá.jpg
Kiejtésmáːja t’áːn
BeszélikMexikó, Belize
Terület Yucatán-félsziget, Közép-Amerika
Beszélők száma~700 ezer fő
NyelvcsaládAmerikai indián nyelvek
   Maja nyelvcsalád
    maja ág
     jukaték csoport
      jukaték-maja nyelv
Írásrendszer ma latin ábécé
Rang nincs az első 100 között
Hivatalos állapot
Hivatalos sehol nem hivatalos
Nyelvkódok
ISO 639-1nincs
ISO 639-2myn
ISO 639-3yua
A Wikimédia Commons tartalmaz Máaya’ t’áan témájú médiaállományokat.

HangtanSzerkesztés

MagánhangzókSzerkesztés

A jukaték-maja nyelvben öt magánhangzó hangszínt különböztetnek meg: a /a/, e /ɛ/, i, o /ɔ/ és u. A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak, valamint magas és mély hanglejtésűek; a hosszúságot a magánhangzó kettőzésével, a magas hanglejtést pedig ékezettel jelölik (tehát a mély hanglejtés jelöletlen). A szókezdő magánhangzót gyakran nem ejtik ki. Hosszú magánhangzók laringelizáltak lehetnek, amit néha teljes intervokális glottális stop valósít meg. Ezt írásban a két jegy közé tett aposztróf jelöli, például a többes szám -oʼob jelében.

A jukaték-maja nyelv a legtöbb maja nyelvvel szemben tonális, öt tónusa van. Mondatvégi helyzetben a magas tónus ereszkedő, míg máshol emelkedő. Az alacsony tónus végig alacsony marad. A nyelvészek szerint a tónusok a jukatrék-maja nyelv külön életében alakultak ki, és nem a nyelvcsalád legtöbb tagja vesztette el.

A hangsúly az első hosszú magánhangzóra esik. Ha a szóban nincs hosszú magánhangzó, akkor az utolsó szótag a hangsúlyos. Idegen eredetű (spanyol, navatl) szavakban megmarad az eredeti hangsúly.

MássalhangzókSzerkesztés

A mássalhangzórendszer főként zöngétlen zár- és zár-rés-hangokból /p, t, t͡s, t͡ʃ, k/, illetve glottalizált (ejektív) /pˤ, tˤ, t͡sˤ, t͡ʃˤ, kˤ/; egyetlen zöngés zárhangból /ɓ/, zöngétlen réshangokból /s, ʃ, x, h/, orrhangokból és likvidákból /m, n, l, ɾ/, hangszalagzárhangból /ʔ/, valamint két félhangzóból /j, w/ áll. A glottalizált mássalhangzókat erősebben és utána rövid szünetet hagyva kell kiejteni; a hangszalagzárhang két magánhangzó közötti rövid szünetnek (hangrésnek) felel meg (ezek a hangok megtalálhatóak az arab nyelvben is). Írásban aposztróf különbözteti meg őket nem glottalizált párjuktól.

  Bilabiális Alveoláris Palatális Veláris Glottális
normál ejektív normál ejektív normál ejektív normál ejektív normál
Zárhangok p [p] / b [ɓ] p’ [pˤ] t [t] t’ [tˤ]   k [k] k’ [kˤ]  [ʔ]
Affrikáták   tz [t͡s] tz’ [t͡sˤ] ch [t͡ʃ] ch’ [t͡ʃˤ]    
Frikatívák   s [s] x [ʃ] j [x] h [h]
Nazálisok m [m] n [n]   n(k) [ŋ]  
Likvidák   l [l]      
Legyintőhangok   r [ɾ]      
Félhangzók     y [j] w [w]  

DebukkalizációSzerkesztés

Ha két azonos mássalhangzó találkozik, akkor ahelyett, hogy összeolvadnának, az egyik elhasonul a másiktól. Ez a debukkalizáció jelensége. Ha egy szó glottizált plozívával /pʼ tʼ kʼ ɓ/ végződik, és egy ugyanolyan mássalhangzó következik, akkor a képzés helyét feladva glottális stop lesz belőle /ʔ/. Ugyanez megtörténhet egy másik plozíva előtt összetett szavakban vagy beszédfordulatokban. Példák: [majaɓˈtʼàːn] ~ [majaʔˈtʼàːn] 'jukaték-maja' (szó szerint: lapos beszéd); náak’- [náːkʼ-] ('közel') + káan [ká̰ːn] 'ég' eredménye [ˈnáːʔká̰ːn] (szájpadlás, szó szerint: éghez közel).

Ha az utolsó mássalhangzó egy mássalhangzócsoport része, akkor a debukkalizáció miatt /h/-vá alakul: nak [nak] 'megállít valamit' + -kúuns [-kúːns] műveltető képző eredménye nahkúuns [nahˈkúːns] ('támogat valakit'). További példák: náach’ [náːt͡ʃ] 'távol' + -chah [-t͡ʃah] (inchoatív rag) eredménye náahchah [ˈnáːht͡ʃah] 'távol lenni'.

Ez a változás gyakran, de nem mindig írásban is jelölve van. Például [majaʔˈtʼàːn] írható, mint maya’ t’àan, maya t'aan stb.

ElsajátításSzerkesztés

Az egyes hangok kiejtésének nincs egyértelmű tanulási sorrendje; ebben az egyéni különbségek döntőek. Például az egyik gyereknek nehézséget jelentenek az affrikáták és a szibilánsok; egy másiknak pedig a szemantikus tartalom jelenti a nehézséget. Van, akinek pedig az aspiráció és a deobstruentizáció okoz gondot. A palatoalveolárisok és a lamino-alveolárisok fejlődése egymástól független.[1]

A glottizáció nem bizonyult nehezebbnek az aspirációnál. Ez szignifikáns az ejektívák esetében. A glottális konstrikció viszonylag későn válik helyessé, és a frikatív, apikális, vagy fortis típusok is később fejlődnek ki.[2]

Helyesírás és kiejtésSzerkesztés

Amerika felfedezése előtt már volt írásuk a majáknak, ez volt a maja írás. Maga a nyelv visszavezethető a proto-jukatékra, amiből a mai jukaték-maja nyelv mellett még az itza, lacandon és mopan nyelvek is származnak.

A mai maja helyesírás a latin ábécét használja és – apróbb területi eltérésekkel – nagyjából fonetikus. A magyartól eltérő olvasatú betűk az alábbiak:

  • ch – magyar cs
  • j – magyar ch (mint a spanyol j)
  • p’, t’, k’ – glottalizált p, t, k
  • s – magyar sz
  • tz – magyar c
  • x – magyar s
  • y – magyar j
  • w – nagyon röviden ejtett félhangzós u (mint az angol w)
  • – hangszalagzárhang (glottális zárhang)
  • a magánhangzók hosszúságát kettőzéssel, a magas hanglejtést ékezettel jelzik.

Az írásmódot a spanyol hódítók vezették be, és az akkori spanyol nyelv alapján jelölték a hangzókat. Akkoriban az x postalevoláris frikatívát jelölt (angolul többnyire sh-nak írják), ami mára a spanyolban veláris frikatívára változott, és j-nek írják. A [t͡sʼ] reprezentálására bevezették a fordított c-t (ɔ), melyet ma többnyire dz reprezentál. A revizionált ALMG helyesírásban tzʼ jelöli.

A helyesírást a 20. században megreformálták, így például a c/qu, k, hu és h betűket a k, w és az aposztróf jellet helyettesítették.

NyelvtanSzerkesztés

A maja a magyarhoz hasonlóan agglutináló nyelv. Nyelvtani nem nincs, a természetes nemeket – akárcsak a magyarban – szóösszetétellel jelölik: ah = férfi, ix (ejtsd: (i)s) = ; pl. ah tzambesah ’tanár’, ix tzambesah ’tanárnő’. A határozott névelő a le (pl. le winik ’az ember’), a többes szám jele az -ob (le winikob ’az emberek’ vagy pl. xipal ’fiú’, xipalob ’fiúk’).

A jelzős szerkezetekben a melléknév a főnév előtt áll, mint a magyarban: pl. nojoch, ’nagy’: nojoch kax ’nagy falu’, nojoch polob ’nagy fejek’. A melléknevek fokozása illeszkedő magánhangzó + l hozzáadásával történik, pl. tibil ’jó’ → tibilil ’jobb’.

A személyes névmásoknak három fajtája van: önállóan használt, főnévi elő- és belragként használt (pl. birtokos névmási szerepben), valamint igei toldalékként használt; összefoglalva az alábbi táblázatban láthatók.

Szám/személy Önálló (névmási) Főnévi (birtokos) Igei
E/1. ten in-/w- -en
E/2. tech a-/aw- -ech
E/3. lay/leti u-/y- -∅
T/1. toon k(a)- -oon
T/2. teex aw- … -eex -eex
T/3. loob/letiob a/j- … -oob -oob

Példák a birtokos névmási használatukra: inyatan ’asszonyom’, ayatan ’asszonyod’, usutzum ’fivére’, kasutzum ’fivérünk’, ayuneex ’apátok’, ayunoob ’apjuk’, kasuztumoob ’fivéreink’. Összetett birtoklás a magyarral ellentétben a birtok áll elől: uyatan insutzum ’fivérem asszonya’.

A mutató névmás szerepét a határozott névelő és távolság szerint az -a, illetve az -o/-e végződés tölti be: le winika ’ez az ember’, le winiko ’az az ember’. A kérdő névmások: max ’ki?’ és maxob ’kik?’.

A tőszámnevek a 20-as számrendszerre épülnek: 1 hun, 2 ka, 3 ox, 4 kan, 5 ho, 6 wak, 7 wuk, 8 waxak, 9 bolon, 10 buluk, 11 la hun, 12 la ka stb.; 20 hun kal, 40 ka kal, 60 ox kal stb. A ’sok’ fogalmát a tul (élő) és p’el (élettelen) szavak jelölik. A nyelv legtöbb beszélője nem tud négynél vagy ötnél tovább jukaték-maja nyelven számolni, mivel ők a spanyol nyelvű számolást és a tízes számrendszert szokták meg.

Az igeSzerkesztés

Az igéknek van tárgyas és tárgyatlan, illetve aktív és passzív alakja (az első hasonló a magyar határozott/határozatlan igeragozáshoz). A jelen időt a tan + főnévi személyrag jelöli, összevont alakban tin, tan, tun. A tárgyatlan igék aktív alakját az igető + kötőhang + l jelzi, pl. lubul ’esik’, hetel ’nyit’, ragozva pl. tin hetel ’én nyitok’. A tárgyas ige az -ik ragot kapja, pl. tin hetik ’én nyitom’. A különböző módozatokat toldalékokkal képzik. A tárgyas igék műveltető alakját pl. az -s- belrag jelzi: tin kimsik ’halálát okozom’; a folyamatos vagy habituális szemlélet jele a -tal, pl. tin kuxtal ’élek’. A felszólító módot az -en rag jelzi: heten! ’nyiss!’, a tagadást pedig a ma-/matan- vagy mawil- előképző: main hetel ’nem nyitok’.

A tárgyatlan igék határozatlan jövő idejét a bin+igető+ak+igei személyrag összetételével képzik, pl. binkimaken ’meg fogok halni’, binkimakech ’meg fogsz halni’, binkimak ’meg fog halni’ stb. A múlt időt egyszerűen a tőhöz kapcsolt személyrag jelöli: luben ’estem’, lubech ’estél’ stb. (a -tal végű, tartós cselekvést kifejező igék múlt idejét az -ah utóraggal képzik).

A tárgyas igék jövő ideje kétféle úton képezhető: he+igei személyrag + tő+ik+e, pl. hen kimsike ’meg fogom ölni’; vagy bin+főnévi személyrag + tő+e: binin hete ’nyitni fogom’. A múlt idő t+személyrag + igető+ah: pl. tin xulah ’befejeztem’.

A teljes igei alakok bonyolultak lehetnek, időt, valamint egyéb kategóriákat jelölő előragokkal. A tárgyas/tárgyatlan alakot, igefajtát, módot, szemléletet, alanyt, tárgyat utóragok jelzik. A különböző viszonyokat jelentő előképzők közül némelyik – a magyarhoz hasonlóan – személyraggal társul, pl. igeivel: yetelen ’velem’, yetelech ’veled’, mások névszóival: intial ’értem’, atial ’érted’. Egy összetett igealak magában foglalhatja a tárgyat is: pl. xotchenahen ’fát vágtam’ (xot ’vág’, che ’fa’).

A mondatSzerkesztés

Ahogy a legtöbb maja nyelv, úgy a jukaték-maja nyelv szórendje is általában az igével kezdődik, viszont a többi mondatrész viszonylag szabadon mozoghat. Az alany leggyakoribb helye a mondat vége. A topik-komment szerkezet lehetővé teszi az ige elmozdítását is. Az idő kifejezése a nyelvtan egyik legtöbbet kutatott területe.[3]

Néhány kifejezésSzerkesztés

Bix a beelHogy vagy? (szó szerint: ’Hogy megy az utad’)
Ma’alob, kux teechJól, és te?
Bey xan teen.Én szintén.
Bix a k’aaba’Hogy hívnak? (szó szerint: ’Hogy szól a neved’)
In k’aaba’e’ Jorge.A nevem Jorge.
Jach ki’imak in wóol in k’aj óoltkech.Örülök, hogy megismertelek.

Érdekesség: A maja nyelvben a kérdő és a felkiáltójel használata nem kötelező, mivel erre külön alaktani formák szolgálnak.

Média és kultúraSzerkesztés

 
A nyelv elterjedése Mexikóban

Diego de Landa yucatáni püspök könyvégetéseit mindössze négy maja írással készült kódex élte túl a 13.-15. századból: a 22 oldalas párizsi kódex, a 74 oldalas drezdai kódex, a 112 oldalas madridi kódex és a Grolier-kódex 10 oldala az eredetileg körülbelül 20 oldalból. Amatl-papírból készültek. A kőbe vésett feliratok és a kerámiák ennél sokkal jobban megmaradtak. Ezek egészen időszámításunk kezdetéig visszakövetketők. A kerámiákon szerepelnek szertartásos leírások, de kódex stílusú szövegek is találhatók, melyek a klasszikus kódexformát követik, és elképzelhetővé teszik, hogy milyenek lehettek a klasszikus, lapokra írt könyvek. A fügekéregből készült papírok és könyvek saját neve "Huun".

A maja elbeszélőművészet és misztika egyik csúcsteljesítménye a Popol Vuh, ami teremtésmítosz. Régebbi részei a klasszikus kornál régebbre nyúlnak vissza, benyomást ad az elveszett maja irodalomról, és megmagyaráz több részletet az építészeti plasztikából és képzőművészetből.

A nyelv első latin betűs feljegyzései a Chilam-Balam-könyvek (16.-19. század), illetve Dzitbalché dalai (El libro de los cantares de Dzitbalché), melyeket a 18. században jegyeztek le, de keletkezésük visszanyúlik egészen 1440-ig.

A 21. század elejének maja szerzői közé tartozik Jorge Miguel Cocom Pech költő (* 1952), akinek versei mellett elbeszélései is megjelentek jukaték-maja és spanyol kétnyelvű kiadásban Mukult'an in nool – Los secretos del abuelo (A nagyapa titkai) címmel 2001-ben. Marisol Ceh Moo (* 1968) írónő jukaték-maja eredetiben ír prózai műveket. X-Teya, u puksi’ik’al ko’olel – Teya, un corazón de mujer regénye 2009-ben jelent meg spanyol fordítással együtt. A részben majául, részben spanyolul írt El llamado de los tunk’ules. T’ambilák men tunk’ulilo’ob 2011-ben jelent meg, és az 1847-től 1901-ig tartó maja függetlenségi háború idején játszódik.

A CDI csatornái műsorokat sugároznak jukaték-maja nyelven az XEXPUJ-AM (Xpujil, Campeche), XENKA-AM (Felipe Carrillo Puerto, Quintana Roo) és XEPET-AM (Peto, Yucatán) rádióadókról.

A Mel Gibson rendezésében készült Apocalypto teljes egészében jukaték-maja nyelven készült. A forgatókönyvet a film nyelvi szakértője, Hilario Chi Canul nyelvész fordította. A főszereplők között egyetlen anyanyelvi beszélő sincs. A film kemény kritikát kapott Rheinischen Friedrich-Wilhelms-Egyetem Bonn tanszékvezetőjétől, Nikolai Grubetól, akinek felesége anyanyelvként beszéli a nyelvet. Szerinte a színészek akcentusa olyan erős, hogy anyanyelvi beszélők nem értik meg. Másrészt a maják nem erdőben éltek, nem voltak primitívek, és nem mészároltak le tömegeket áldozatként, mint ahogy a film ábrázolja.[4]

A Civilization V: Gods & Kings című videojátékban Pacal, a maják vezetője jukaték-maja nyelven beszél.

2012 augusztusában a Mozilla Translathon 2012 eseményen a nyelv húsz beszélője gyűlt össze a Google Endangered Languages Projectben, illetve a Mozilla böngésző és a MediaWiki (amit a Wikipédia és kapcsolódó projektjei használnak) lokalizációja érdekében.[5]

2013 augusztusában bemutatták a Baktunt, az első maja nyelvű teleregényt.[6][7]

Jesús Pat Chablét tekintik az első maja rapperner és producernek.[8]

2018-ban a Shadow of the Tomb Raider videojáték immerziós módjában a Paititi régió lakosai jukatrék-maja nyelven beszélnek.

A Biblia Új Világ fordítása 2019-ben jelent meg jukaték-maja nyelven. Jehova Tanúi ingyen adják papír alapon,[9] de le is tölthető.[10]

2019 december 4-én Yucatán tartomány egyhangúlag elfogadott egy oktatási törvényt a maja nyelv tanításáról.[11]

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Yucatec Maya language című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mayathan című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Straight, Henry Stephen (1976) "The Acquisition of Maya Phonology Variation in Yucatec Child Language" in Garland Studies in American Indian Linguistics. pp.207-18
  2. Straight, Henry Stephen 1976
  3. Dixon, Robert M. W.. Ergativity. Cambridge: Cambridge University Press (1994). ISBN 0-521-44898-0 
  4. Gibson-Film strotzt vor Fehlern. In: Focus.
  5. Alexis Santos: Google, Mozilla and Wikimedia projects get Maya language translations at one-day 'translathon'. Engadget, 2013. augusztus 13. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
  6. Munoz, Jonathan: First ever Mayan telenovela premieres this summer. Voxxi, 2013. július 9. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
  7. Archibold, Randal C.. „A Culture Clings to Its Reflection in a Cleaned-Up Soap Opera”, 2013. augusztus 1. (Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 2.) 
  8. Agren, David: Mayan MCs transform a lost culture into pop culture, 2014. szeptember 30. (Hozzáférés: 2017. október 1.)
  9. New World Translation Released in Maya, Telugu, and Tzotzil. jw.org , 2019. október 28.
  10. Az Új Világ fordítás jukaték-maja nyelven Jehova Tanúi oldalán
  11. Congreso de Yucatán aprueba enseñanza obligatoria de lengua maya, Dec 4, 2019, <https://www.jornada.com.mx/ultimas/estados/2019/12/04/congreso-de-yucatan-aprueba-ensenanza-obligatoria-de-lengua-maya-1305.html#.Xehuqs29kTI.twitter>