Majosfalva
Majosfalva (1899-ig Moys, szlovákul Mojš) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
| Majosfalva (Mojš) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1419 |
| Polgármester | Štefan Svetko |
| Irányítószám | 010 01 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1311 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 256 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 346 m |
| Terület | 2,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 18° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 18° 49′ 00″ | |
| Majosfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Majosfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Története szerkesztés
1419-ben „Vasarfalva”, 1438-ban „Vassanfalua” illetve „Mayusfalwa” néven említik. 1504-ben „Moysfalwa” alakban találjuk.1504-ben Mislenovics Horváth Márk és felesége, Magyar Benigna, valamint Márk testvérei: János, Máté és András megvették Mojsfalva és Felsővadicsó birtokokat a Vásonfalvi- és Záborszky családtól. De amikor Márkot és nejét, továbbá osztályos atyafiait: Jánost, Kolonics Pétert, Mátyást, Mátét és András deákot még ugyanabban az évben be akarták iktatni Majosfalva és Felsővadicsó birtokokba és a rudinai kúriába, a Szunyogh-, Hatnai- és a Rudinai Csicskán családok ellentmondottak. 1509-ben Kereky (Vázsonyi) Gergely feleségével, Magyar Benignával együtt Majosfalva (másképp Vásonfalva) és Felsővadicsó egész birtokokat a majosfalvi kúriával együtt szolgálata fejében Bojnicsics Horváth Györgynek adományozta, majd pedig visszaadták Zsolnának a Benigna előző férje, Horváth Márk által elvett zsolnai soltészságot és Krasznó falut is.[2]
1526-ban "Moys" alakban tűnik fel az oklevelekben. Neve a régi magyar Mojs személynévből származik. A Mojs és a Záborszky család birtoka volt. 1598-ban 8 háza állt. 1720-ban 9 adózó portát számláltak. 1784-ben 26 házában 33 család és 189 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MOJS. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tepliczának szomszédságában, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”[3]
1828-ban 26 háza és 267 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Moys, tót falu, Trencsén vármegyében, a Vágh jobb partján, egy szép termékeny sikságon: 248 kath., 4 zsidó lak. F. u. többen. Ut. postája Trencsén.”[4]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1880-ban 226-an lakták, ebből 202 szlovák, 16 német, 3 magyar anyanyelvű és 5 csecsemő volt.
1910-ben 305-en lakták, ebből 302 szlovák, 2 német és 1 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 474 lakosából 473 szlovák volt.
2011-ben 662 lakosából 632 szlovák volt.
2021-ben 1311-en lakták, ebből 1260 (+4) szlovák, 1 (+3) magyar, (+2) ruszin, 12 (+1) egyéb és 38 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Híres személyek szerkesztés
- Itt született 1803-ban Majorszky János bölcseleti és jogi doktor, ügyvéd.
- Innen származtatják Moys nádor családját.[6] Két Moys (Mojs) nádor is szolgálta a királyt, I. Mojs (1229-1230) és II. Mojs (1270-1272). Leszármazási táblájuk megtalálható a wikibooks ban. Lásd még: Horkowics-Kovács[7]
Nevezetességei szerkesztés
- Klasszicista kúriája a 19. század elején épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában IV. Trencsén vármegye
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
- ↑ Matching family tree. geni.com. (Hozzáférés: 2016. február 1.)
- ↑ Dr. Horkowics-Kovács János: Az árpádházi királyok ma. Magatartástudományi Intézet. (Hozzáférés: 2016. február 1.)
